Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A poraiból mindig megújuló veszprémi vár története

2021. május 1. 18:00 // Forrás: Ecoport
A veszprémi vár falaiból nem nőnek ki gótikus tornyok, nem veszi körbe a középkori várakra jellemző vizesárok és az ostromok nyomai sem látszódnak már a falain. A külsőségek ellenére mégis egy olyan koremlék ékelődik be Veszprém belvárosába, ami dicső időszakok mellett megtapasztalta a pusztító vérontást is a történelem során. A veszprémi vár története akkor kezdődik, amikor híre-hamva sem volt még a kereszténységnek.

Beszprim. Ez volt a neve Géza fejedelem unokájának és vélhetően a mai Veszprém is utána kapta a nevét. Nem légből kapott ez az elmélet, hiszen a környék a X. században a magyar fejedelmi törzs szálláshelye volt. Több településnév, vagy városrész pedig a mai napig őrzi a leszármazottak neveit: Jutas, Fajsz, Nemesszalók.

Amikor Szent István királyunk Veszprém mellett legyőzte Koppány hadait az ezredfordulón, a veszprémi vár már létezhetett. Legalábbis erre engednek következtetni a honfoglalás korából származó emlékek, valamint a vár stratégiailag fontos elhelyezkedése. Ide menekült például Sarolta is, Géza fejedelem özvegye, miután férje halála után Koppány erőszakkal feleségül akarta venni a szokásjog szerint.

A valódi történelme mégsem a honfoglaló magyarokkal kezdődött. Leletek bizonyítják, hogy az újkőkor idején egy település már létezett a hegy tetején, a bronzkorban pedig földvár állt ugyanitt. Meglepő ezután, de a római korból nem találtak a régészek emlékeket ezen a helyen, nem úgy, mint a honfoglalás idejéből, valamint a már említett államalapítás korából.

Veszprém felívelése egyértelműen Szent István uralkodásának idejétől kezdődik, ő volt, aki várispánságot és püspökséget alapított itt. A történelmi tényekkel alátámasztott monda szerint pedig felesége, Gizella királyné rendkívüli módon szeretette Veszprémet, innen eredeztethető Veszprém a „Királynék városa” jelzője is.

Az Árpád-házi királyok alatt megerősödött a hatalmi, egyházi és gazdasági szerepe, a várispánság és püspökség mellett királyi birtokközpontként és piacként is funkcionált.

Veszprém várát akár a budaihoz is lehetne hasonlítani, már ami a várfalon belüli épületek funkcióját illeti. Lőrésekkel ellátott várkapu és felvonóhíd is őrizte a belső várparancsnokságot, templomokat és lakóépületeket. Ez a védelmi rendszer segített abban, hogy az 1241-42-es tatárjárás elől megmeneküljenek a környékbeli emberek, akiknek a vár adott menedéket.

Bár a tatárok ellen védelmet biztosított, a mongol seregek kivonulása után az ország belviszályainak pusztítását kellett elviselnie Veszprémnek. 1276-ban Csák Péter, az ország nádora és bírája megszállta a várat, majd kirablása után porig égette, amiben odaveszett a káptalani iskola a híres könyvtárjával együtt.

IV. Béla királyunk így írt erről az eseményről:

„Emberemlékezet óta ehhez hasonló gonoszság az országban nem történt.”

A következő évtizedekben ismét fejlődésnek indult a veszprémi vár, Károly Róbert, majd Mátyás király uralkodása alatt is jelentős építkezések zajlottak, valamint a kor követelményei szerint modernizálták a védőfalakat is.

A mohácsi vész után volt olyan időszak, amikor évente, vagy még sűrűbben változott az, hogy ki uralja Veszprémet. Végül 1552-ben Ali pasa 10 napos ostrom után elfoglalta, és rögtön ezután elkezdte kijavítani a korábbi harcokban megrongálódott épületeket. Nem sokáig tartott ez a felívelő időszak, hiszen 1557-ben ismét tűzvész pusztított Veszprémben, amelyben leégett a székesegyház is. Ezután ismét kézről kézre járt a veszprémi vár uralma, töröktől magyarhoz, magyartól osztrákhoz.

1702-ben I. Lipót parancsba adta a vár lerombolását. Ezt először a Rákóczi-szabadságharc megakadályozta, végül így is elérte a végzet és 1704-ben Heister generális csapatai felgyújtották a várat.

A veszprémi vár mégsem tűnt el a térképről, 1723-ban rendeletben rögzítették végvári jellegét, ezáltal kiváltságos jogait. A XVIII. században ismét építkezések zajlottak, többek közt ekkor állították helyre a Püspöki Palotát is, valamint számos lakóház, templom és a vár mai arculatát is meghatározó épület született meg. A vár egyik jellegzetes tornya, a Tűztorony is ezekben az időkben kapta meg azt a funkciót, amit nevében is hordoz: innen figyelték a városban fellobbanó tűzfészkeket, hogy mielőbb elkezdhessék az oltást és ne történjen katasztrófa.

A XIX. és XX. században egy érdekes urbanisztikai jelenség zajlott le Veszprémben, amely során a vár folyamatosan elvesztette gazdasági és közigazgatási funkcióját, ezek egyre inkább az óváros felé, majd később a Kossuth utcára helyeződtek át. A II. világháború pusztításai szerencsésen elkerülték az épületegyüttest, ez pedig lehetővé tette azt, hogy ugyan lassan, de a XX. század végétől és a XXI. század elejétől ismét grandiózus tervek fogalmazódjanak meg a vár épületegyüttesének új, elsősorban turisztikai és vallási célú hasznosítására.

Verancsics Faustus rövid ideig (1579-1582) volt veszprémi várkapitány, emlékét mégis bronztábla őrzi a Hősök kapuja bejáratánál. A dalmát származású humanista híres kortársához, Leonardo da Vincihez hasonlóan számos találmánynak és a középkorban újszerűnek számító műszaki eszköz tervét vetette papírra. Többek közt a szélturbina, mezőgazdasági és szállító gépek tervét, vagy modern hadászati eszközök megoldásait. Mégis az egyik legismertebb ötlete egy korabeli ejtőernyő vázlata volt, amelynek rajza alá azt írta: „repülő ember”.

Forrás: Ecoport
Hajas Bálint / Fotó: Fortepan, Kovács Bálint

Hajas Bálint
Kovács Bálint
további cikkek
A magyarok félnek a daganatos megbetegedésektől, mégsem járnak szűrővizsgálatokra A magyarok félnek a daganatos megbetegedésektől, mégsem járnak szűrővizsgálatokra A magyarok több mint fele fél a daganatos megbetegedéstől, mégis csak minden ötödik megkérdezett tesz meg minden tőle telhetőt a megelőzés érdekében - összegezték szerdán egy kerekasztal-beszélgetésen az Affidea Magyarország által készített országos, reprezentatív kutatás eredményét. ma 15:14 Több helyen is elkerülhetetlen az M7-es nyári felújítása Több helyen is elkerülhetetlen az M7-es nyári felújítása Elkerülhetetlenné vált az útburkolat állagromlása miatt az M7-es felújítása több helyen még a nyáron - közölte a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt. szerdán. ma 11:31 Ovádi Péter a nyári forróság veszélyeire hívja fel az állattartók figyelmét Ovádi Péter a nyári forróság veszélyeire hívja fel az állattartók figyelmét ma 10:33 Ásványvizet osztanak az utasoknak a pályaudvarokon és az autóbusz-állomásokon Ásványvizet osztanak az utasoknak a pályaudvarokon és az autóbusz-állomásokon A harmadfokú hőségriasztás ideje alatt a MÁV-Start naponta 10 és 17 óra között a budapesti főpályaudvarokon és a nagyobb vidéki vasútállomásokon, a Volánbusz pedig munkanapokon 12 és 14 óra között a Népliget autóbusz-állomáson és a megyeszékhelyek nagyobb forgalmú buszállomásain oszt ásványvizet az utasoknak a készlet erejéig - közölte a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatósága szerdán. ma 9:21

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.