2021. május 18.
//
Erik névnap

A poraiból mindig megújuló veszprémi vár története

2021. május 1. 18:00
Ecoport
A veszprémi vár falaiból nem nőnek ki gótikus tornyok, nem veszi körbe a középkori várakra jellemző vizesárok és az ostromok nyomai sem látszódnak már a falain. A külsőségek ellenére mégis egy olyan koremlék ékelődik be Veszprém belvárosába, ami dicső időszakok mellett megtapasztalta a pusztító vérontást is a történelem során. A veszprémi vár története akkor kezdődik, amikor híre-hamva sem volt még a kereszténységnek.

Beszprim. Ez volt a neve Géza fejedelem unokájának és vélhetően a mai Veszprém is utána kapta a nevét. Nem légből kapott ez az elmélet, hiszen a környék a X. században a magyar fejedelmi törzs szálláshelye volt. Több településnév, vagy városrész pedig a mai napig őrzi a leszármazottak neveit: Jutas, Fajsz, Nemesszalók.

Amikor Szent István királyunk Veszprém mellett legyőzte Koppány hadait az ezredfordulón, a veszprémi vár már létezhetett. Legalábbis erre engednek következtetni a honfoglalás korából származó emlékek, valamint a vár stratégiailag fontos elhelyezkedése. Ide menekült például Sarolta is, Géza fejedelem özvegye, miután férje halála után Koppány erőszakkal feleségül akarta venni a szokásjog szerint.

A valódi történelme mégsem a honfoglaló magyarokkal kezdődött. Leletek bizonyítják, hogy az újkőkor idején egy település már létezett a hegy tetején, a bronzkorban pedig földvár állt ugyanitt. Meglepő ezután, de a római korból nem találtak a régészek emlékeket ezen a helyen, nem úgy, mint a honfoglalás idejéből, valamint a már említett államalapítás korából.

Veszprém felívelése egyértelműen Szent István uralkodásának idejétől kezdődik, ő volt, aki várispánságot és püspökséget alapított itt. A történelmi tényekkel alátámasztott monda szerint pedig felesége, Gizella királyné rendkívüli módon szeretette Veszprémet, innen eredeztethető Veszprém a „Királynék városa” jelzője is.

Az Árpád-házi királyok alatt megerősödött a hatalmi, egyházi és gazdasági szerepe, a várispánság és püspökség mellett királyi birtokközpontként és piacként is funkcionált.

Veszprém várát akár a budaihoz is lehetne hasonlítani, már ami a várfalon belüli épületek funkcióját illeti. Lőrésekkel ellátott várkapu és felvonóhíd is őrizte a belső várparancsnokságot, templomokat és lakóépületeket. Ez a védelmi rendszer segített abban, hogy az 1241-42-es tatárjárás elől megmeneküljenek a környékbeli emberek, akiknek a vár adott menedéket.

Bár a tatárok ellen védelmet biztosított, a mongol seregek kivonulása után az ország belviszályainak pusztítását kellett elviselnie Veszprémnek. 1276-ban Csák Péter, az ország nádora és bírája megszállta a várat, majd kirablása után porig égette, amiben odaveszett a káptalani iskola a híres könyvtárjával együtt.

IV. Béla királyunk így írt erről az eseményről:

„Emberemlékezet óta ehhez hasonló gonoszság az országban nem történt.”

A következő évtizedekben ismét fejlődésnek indult a veszprémi vár, Károly Róbert, majd Mátyás király uralkodása alatt is jelentős építkezések zajlottak, valamint a kor követelményei szerint modernizálták a védőfalakat is.

A mohácsi vész után volt olyan időszak, amikor évente, vagy még sűrűbben változott az, hogy ki uralja Veszprémet. Végül 1552-ben Ali pasa 10 napos ostrom után elfoglalta, és rögtön ezután elkezdte kijavítani a korábbi harcokban megrongálódott épületeket. Nem sokáig tartott ez a felívelő időszak, hiszen 1557-ben ismét tűzvész pusztított Veszprémben, amelyben leégett a székesegyház is. Ezután ismét kézről kézre járt a veszprémi vár uralma, töröktől magyarhoz, magyartól osztrákhoz.

1702-ben I. Lipót parancsba adta a vár lerombolását. Ezt először a Rákóczi-szabadságharc megakadályozta, végül így is elérte a végzet és 1704-ben Heister generális csapatai felgyújtották a várat.

A veszprémi vár mégsem tűnt el a térképről, 1723-ban rendeletben rögzítették végvári jellegét, ezáltal kiváltságos jogait. A XVIII. században ismét építkezések zajlottak, többek közt ekkor állították helyre a Püspöki Palotát is, valamint számos lakóház, templom és a vár mai arculatát is meghatározó épület született meg. A vár egyik jellegzetes tornya, a Tűztorony is ezekben az időkben kapta meg azt a funkciót, amit nevében is hordoz: innen figyelték a városban fellobbanó tűzfészkeket, hogy mielőbb elkezdhessék az oltást és ne történjen katasztrófa.

A XIX. és XX. században egy érdekes urbanisztikai jelenség zajlott le Veszprémben, amely során a vár folyamatosan elvesztette gazdasági és közigazgatási funkcióját, ezek egyre inkább az óváros felé, majd később a Kossuth utcára helyeződtek át. A II. világháború pusztításai szerencsésen elkerülték az épületegyüttest, ez pedig lehetővé tette azt, hogy ugyan lassan, de a XX. század végétől és a XXI. század elejétől ismét grandiózus tervek fogalmazódjanak meg a vár épületegyüttesének új, elsősorban turisztikai és vallási célú hasznosítására.

Verancsics Faustus rövid ideig (1579-1582) volt veszprémi várkapitány, emlékét mégis bronztábla őrzi a Hősök kapuja bejáratánál. A dalmát származású humanista híres kortársához, Leonardo da Vincihez hasonlóan számos találmánynak és a középkorban újszerűnek számító műszaki eszköz tervét vetette papírra. Többek közt a szélturbina, mezőgazdasági és szállító gépek tervét, vagy modern hadászati eszközök megoldásait. Mégis az egyik legismertebb ötlete egy korabeli ejtőernyő vázlata volt, amelynek rajza alá azt írta: „repülő ember”.

Forrás: Ecoport
Hajas Bálint / Fotó: Fortepan, Kovács Bálint

Hajas Bálint
Kovács Bálint

További cikkek

Megváltó a patikában-egy veszprémi gyógyszerészcsalád huszadik századi története(i)
Megváltó a patikában-egy veszprémi gyógyszerészcsalád huszadik századi története(i)
Egy család, amelynek a patikájában Jávor Pál felesezett, a szalonjában püspökök teáztak, az egyik tagja pedig megmentette a Tűztornyot az oroszok géppuskájától: Veszprém ma nem lenne az, ami, a Kocsuba-Karabélyos família nélkül. 1911 és 1951 között ők voltak az Óváros tér mellett található Fekete Sas Gyógyszertár tulajdonosai, ez idő során rengeteget fényképeztek, filmeztek, leveleztek és nagy társasági életet éltek, így a család és a város története elválaszthatatlanul összefonódott.
140 éve egymásért! – Kerek évfordulót ünnepel a Magyar Vöröskereszt
140 éve egymásért! – Kerek évfordulót ünnepel a Magyar Vöröskereszt
Hazánk legnagyobb humanitárius szervezete 2021. május 16-án ünnepli fennállásának 140. évfordulóját. 1881-ben ezen a napon alakult meg a Magyar Nemzeti Múzeumban a Vörös-kereszt Férfiegylete, mely másnap a Magyar Országos Segélyező Nőegylettel egyesülve megalapította a Magyar Vöröskereszt elődjét.
A helyi állatvédőknek segít az üzletlánc Veszprémben is
A helyi állatvédőknek segít az üzletlánc Veszprémben is
Kétnapos akcióban gyűjtik a magyarországi Interspar áruházakban, köztük a veszprémiben is a macska- és kutyaeledeleket a „Mancs a bajban!” kezdeményezés keretében. Szombat délelőtt Veszprémben volt a program részleteit bemutató sajtótájékoztató.
Szombaton nyitottak meg az országos közművelődési és kulturális intézmények
Szombaton nyitottak meg az országos közművelődési és kulturális intézmények
A Veszprém Agóra 13 másik magyarországi agórával és több mint ezer közművelődési intézménnyel együttműködve rollup-kiállítással csatlakozott az országos megnyitó eseménysorozathoz.
Mentális menedékünk: a nosztalgia
Mentális menedékünk: a nosztalgia
Amikor 2020 tavaszán kitört a világjárvány, az emberiség nagy része a valóság elől menekülve a múlt felé fordult: régi filmekkel, zenékkel, emlékekkel leltünk megnyugvást. S bár ez elsőre klasszikus struccpolitikának tűnhet, pszichológusok szerint a nosztalgia akár segíthet is túllendülni a Covid letargiánkon.