2021. június 13.
//
Antal, Anett névnap

Rácz Zsófia: a fiatalok készek önzetlenül segíteni

A fiatalokért felelős helyettes államtitkárt a múltheti veszprémi látogatása során kérdeztük az önkéntességről. Szerinte a nagyvállalatok körében is egyre népszerűbb az önkéntesség támogatása.

Több mint 10 szervezet kezdeményezte, hogy az idei év legyen az önkéntesség éve Magyarországon. A javaslattal a kormány is egyetértett. A kezdeményezéshez civil szervezetek, önkormányzatok és vállalkozások is csatlakoztak, de a lehetőség nem csak ezen szereplőknek áll nyitva. Ahogy a hivatalos oldalon írják, „egyaránt alkotója lehet ennek az évnek az, aki csak egy óra önkéntes tevékenységet akar végezni és az is, aki szervezetével egy olyan akciót szervez, amibe sokakat, akár egész települését vagy az országot kívánja bevonni.

Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár a múlt hét során látogatott Veszprémbe, hogy helyi politikusokkal, és a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa projekt vezetésével egyeztessen az önkéntességről és az együttműködési lehetőségekről.

2021 az önkéntesség éve Magyarországon. Mit jelent ez és miért fontos felhívni rá a figyelmet?

Az elmúlt években, amikor az önkéntesség népszerűsítéséről beszéltünk, akkor az főleg azt a célt szolgálta, hogy számszerűen minél több önkéntes legyen Magyarországon. Mára eljutottunk odáig, hogy nagyon sok önkéntes és önkéntes-fogadó szervezet van. Most azt szeretnénk, hogy megjelenjen egy minőségi javulás a fogadó szervezetek és az önkéntesek közötti kommunikációban.

Ha valaki szeretne önzetlenül segíteni másoknak, akkor könnyen megtalálja azt a befogadószervezetet, aki tud neki segíteni ebben.

Amiért a 2021-es évet az Önkéntesség Magyarországi Évének neveztük ki, az az, hogy sajnos a koronavírus miatt megtanultuk, hogy amikor már nem tudjuk, mit hoz a holnap és teljesen bizonytalanná válik az egész életünk, akkor egy dologban biztosak lehetünk: egymásnak mindig tudunk segíteni.

Rengeteg alulról szerveződő önkéntes akció indult a fiatalok által a vírushelyzet alatt. Az időseknek való bevásárlástól elkezdve a kutyasétáltatáson át a gyógyszerek beszerzéséig sok mindenben önkénteskedtek. Kialakult egy olyan generációk közti együttműködés, ami közelebb hozta a fiatalabb és idősebb generációt egymáshoz. Úgy látjuk, könnyebbé vált a párbeszéd. Nem szerettük volna, hogy ez csak egy kezdeti fellángolás legyen, hanem úgy gondoltuk, hogy a 2021-es évet dedikáltan ennek szánjuk. Ennek van egy hagyománya egyébként, mert 2001-ben az önkéntesség nemzetközi éve volt, 2011-ben pedig az önkéntesség európai éve. Szinte magától értetődő volt, hogy idén ezt nemzeti szintre emeljük.

A fő cél tehát az, hogy a felek találkozzanak egymással. Lesz ennek jogszabályi háttere? Ha van, kell-e ezen változtatni?

Ennek már van egy jogszabályi háttere, a közérdekű önkéntes törvény, ami gyakorlatilag szabályozza, hogy kik azok az önkéntes-fogadó szervezetek, akik regisztráció után szerepelhetnek a közérdekű önkéntes tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában. Ez az információ azonban, hogy milyen tevékenységű szervezetek vannak, nem minden fiatalhoz jut el. Van, aki olyan típusú önkéntességet szeretne végezni, hogy idősotthonokban segít, míg más környezetvédelmi tevékenységet szeretne csinálni és szemetet gyűjteni. Ebben igyekszünk segíteni eligazodni a fiataloknak, hogy meg tudják találni azt a szervezetet, ahol azt a típusú önkéntes munkát tudják végezni, amit szeretnének.

A külföldi tanulmányaid és munkád során láttál-e olyan jó példát, amit át lehetne ültetni a hazai gyakorlatba az önkéntességgel kapcsolatban?

Fontos látni, hogy ami ebben az évben megvalósul, egy hármas együttműködés eredménye. Van egy kormányzati lába, van egy civil lába, ahol maguk az önkéntes szervezetek vesznek részt, és van egy vállalati lába, ahol azon cégek kapcsolódnak be, akiknek fontos a közösségért való munka. Én úgy gondolom, ha van külföldről átmenthető minta, akkor ez a CSR (corporate social responsibility), azaz a vállalati társadalmi felelősségvállalás. A felelősségvállalás egy fontos elem, hisz fontos, hogy hogyan tudnak a vállalatok segíteni önkéntes alapon, akár a fiatalokat bevonva. Szerintem, ha jó példát külföldről, akár az Egyesült Államokból el lehet sajátítani, az az, hogy a vállalatok hogyan vonódnak bele az önkéntes tevékenységek támogatásába.

Önkénteskedtél korábban?

Az első önkéntes élményem a középiskolában volt, amikor egy 50 órás közösségi szolgálatot kellett teljesíteni. Először nem értettem, hogy ez miért kell, és miért van erre szükség, -és szerintem ezzel sokan vagyunk így-, de amikor egy ruhaosztásra elmentem, megértettem, hogy ez mennyire fontos. Az ember teljesen átértékeli magában, amit korábban gondolt. Mert míg azelőtt magától értetődőnek vett dolgokat az életében, hogy például vannak ruhái, az más számára egyáltalán nem egyértelmű. Ezután egy teljesen más szemlélettel lehet hozzáállni a világhoz. Ruhaosztáson és ételosztáson többször vettem részt, de amit nagyon élveztem az a szemétszedés. Teljesen szürreális, hogy milyen dolgokat talál az ember néha az erdőben, ha elmegy szemetet szedni.

Hogyan látod? Kell a magyar fiatalokat buzdítani az önkénteskedésre?

Buzdítani mindenképpen, de inkább arra ösztönözni őket, hogy megéljék azt az élményt, hogy mit jelent úgy segíteni másoknak, hogy nem várnak érte cserébe semmit, vagy ellenjuttatást. Önzetlenül segíteni olyan érzés, amit nem lehet sehogy máshogy megtapasztalni, csak akkor, ha önkénteskedsz. Az a vicces az egészben, hogy az önkéntesség az egyetlen olyan cselekedet, ahol azáltal leszel több, ha másoknak adsz. Ha a fiatalok ezt az élményt megtapasztalják, az később ragadós lehet, kedvet kapnak hozzá, és nem kell ösztönözni. El kell jutni odáig, hogy egy fiatal minél korábban találkozzon azzal az érzéssel, hogy milyen az, amikor másoknak segít.

Akkor ez lehet egy win-win szituáció.

Én úgy gondolom, hogy igen, de az a tapasztalat, hogy legtöbbször azok érzik, hogy nyertek, akik adtak.

Ge. Á.
Kovács Bálint

További cikkek

Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!
Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!
A május 10-ei madarak és fák napja alkalmából gyűltek össze az Európa Kulturális Főváros Program csapatából, valamint önkénteseiből többen, hogy a Veszprém Megyei Honismereti Egyesülettel, valamint néhány másik pártoló taggal közösen megtisztítsák a Sintér-árkot, hogy a jövőben bárki számára egy kényelmes, zöldövezeti túraútvonal legyen.
Egyénekből közösség, tervekből valóság, ez az EKF önkéntesprogramja
Egyénekből közösség, tervekből valóság, ez az EKF önkéntesprogramja
Annak érdekében, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros sikeres legyen, számos tényezőnek kell puzzle-szerűen passzolnia egymáshoz. A kulturális programok és infrastrukturális beruházások mellett pedig van egy olyan szegmense is a projektnek, amelynek eredményét már most kézzelfoghatóan, pontosabban emberközeli módon érzékelhetjük. Az EKF önkéntesprogramjához már most több tucatnyian csatlakoztak, a csapatban pedig a tizenévesek mellett 83 éves önkéntes is megtalálható.
Közelebb egymáshoz
Közelebb egymáshoz
Felértékelődik az önkéntesség, közelebb kerülünk egymáshoz, jobban figyelünk embertársainkra – olvasom a pszichológusok, szociológusok prognózisát a járvány utáni időkre és figyelem a jeleket. Barta Éva írása a pandémia közösségformáló hatásáról.
Önkéntes munkával szépítik a lakótelepet a lokálpatrióták
Önkéntes munkával szépítik a lakótelepet a lokálpatrióták
Társadalmi munka keretében a Lokálpatrióták a Városért Egyesület tagjai a város rossz állapotban lévő köztéri padjait szeretnék felújítani a közeljövőben. Az önkéntes akcióhoz bárki csatlakozhat.
A legegyszerűbb módját választották az önkéntességnek
A legegyszerűbb módját választották az önkéntességnek
Hivatalos szervezeti háttér nélkül, teljes egészében önkéntes alapon szervezték meg a veszprémi önkéntes csoportot a Facebook-on, amely már túl van első sikeres akcióján. A működési elvük a lehető legegyszerűbb, mégis nagy szerepe lehet a jövőben, hogy Veszprémben még nagyobb hangsúlyt kapjon az önkéntesség.