Tihanyi barátlakások
Egész Közép-Európában egyedülállónak számít az a viszonylag épségben fennmaradt remetetelep, melyet a tihanyi Óvár északi, 20-30 méteres meredek bazalttufafalába, az Orosz-kőbe faragott cellák alkotnak. A barlangok eredetileg az I. András király és kijevi Anasztáziával együtt Magyarországra érkezett keleti papok lakhelyéül szolgált a XIV. század közepéig. Az, hogy eredetileg hány üreg lehetett a telepen, a mai napig kérdés tárgyát képezi. Bél Mátyás nagyjából tízről ír 1737-ben, Dornyay Béla az 1942-es ásatáskor 9 cellát és 8 kisebb fülkét talált, melyek később megsemmisültek. A korábbi sziklaomlások miatt ma már csak három maradt épségben. A barátlakások a kikötőből érhetők el, a legelsőben pedig egy megemelt szentélyt és kőoltárt, valamint egy sírhely maradványait is találni.
Bakonybéli Szent-kút
Két, a magyar történelemben fontos személy emlékét őrzi a Bakonybél központjától mintegy egy kilométer sétára található, népszerű kirándulóhely. A hagyomány szerint a helyi monostort alapító Szent Günther és a később vértanúhalált halt Szent Gellért is e hely közelében töltött remeteségben néhány évet. Az emlékhelyen a 19. században emeltek egy kis kápolnát, valamint egy 14 képből álló stációt, amely az erdőn keresztül vezet fel a szikla tetején található kálváriához. A hely mai nevét a kápolna előtt fakadó három forrásra emelt, medencével ellátott kútról kapta, melynek közepén dombormű eleveníti fel Szent Gellért legendáját. A 90-es években a forrásokat patakká duzzasztották, amely egy kis tavat táplál – miután körbejártuk a sziklát, remekül lehet itt piknikezni.
Reguly Antal Műemlékkönyvtár, Zirc
Bár önmagában is meglehetősen impozáns látványt nyújt a zirci ciszterci apátság és arborétuma, a könyvek szerelmesei valószínűleg hatalmas könyvtárát fogják leginkább kedvelni. Első darabjait még a 18. században, az alapításkor hozták magukkal a heinrichaui szerzetesek, állománya pedig az 1950-60-as évekre már 65 ezer kötetre duzzadt. Ezek közül 70 ősnyomtatvány és több mint 300 antikvát – nagy részük egész Magyarországon egyedülállónak számít. Tematikáját tekintve a gyűjtemény főleg teológiai köteteket tartalmaz, de akadnak köztük szakkönyvek is különböző tudományterületekről. No és ott van a két Willem Janszoon Blaeu-féle glóbusz is. Blaeu a 17. század legismertebb kartográfusa volt: a könyvtárban található föld- és éggömb még az 1630-as évek lenyomatát hordozza magán.
Sümegi Püspöki Palota
Az egyházi méltóságok igencsak kedvelhetik a Dunántúlt: míg Veszprémben az érsek, Sümegen a püspök foglalta el rezidenciáját – legalábbis a 17-18. században. A várhegy lábánál található Püspöki Palota elődjéről először ifj. Sennyei István veszprémi püspök tett említést egy levelében, de valószínűleg már Széchenyi György idejében is állhatott. Később a még szerényebb kivitelezésű kúriát Padányi Bíró Márton alakíttatta át egy elegáns, négy tornyos, zárt udvaros rezidenciává, amelyet az évszázadok alatt folyamatosan finomítottak, s funkciója is sokszor változott: volt iskola, diákotthon, s a Kincstári Vagyonigazgatóság tulajdona. Ma elsősorban kiállításoknak és rendezvényeknek ad helyet.
Margit-romok és a Jezsuita templom, Veszprém
Meleg napkon gyakran látni vidáman futkározó gyerekeket a Séd patak útvonala mentén álló, a köznyelvben csak Margit-romokként emlegetett Szent Katalin domonkos apácakolostor maradványainál. Az egykori templom és kolostor a 13. század közepén épült: a rend tagjai önfeláldozó szeretettevékenységet folytattak, beteget gondoztak, bélpoklosokat ápoltak, s közben betűvetésre, olvasásra, éneklésre, a Biblia tanításaira oktatták a gyermekeket: IV. Béla királyunk lánya, Szent Margit is itt nevelkedett hat évig. Az épületegyüttes aztán a török hódítások áldozatául esett, ám az északi rész romosan fönnmaradt. A romokat egyébként később a jezsuiták kapták meg, akik annak köveit felhasználva szomszédságában egy barokk templomot kezdtek el építeni, noha teljesen soha nem fejezték be. Úgy tűnik, az utókor ezt nem bánja: a templom rendezvénytérként kapott új funkciót. Időnként kiállításoknak, máskor koncerteknek ad helyet: 2018-ban Lajkó Félix itt muzsikált a VeszprémFesten.
A cikk az Ecoport 2021/1. számában jelent meg.
