Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt, melynek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján – az idén május 30-án – emlékeznek "az elmúlt ezredév magyar hőseire", akik életüket adták a hazáért.
Ebből az alkalomból rendeztek koszorúzást vasárnap délután az alsóvárosi temető katonasírjainál, illetve megemlékezést a Vörösmarty téri első világháborús emlékműnél – melyeken Brányi Mária alpolgármester képviselte az önkormányzatot. A megemlékezésen részt vett több önkormányzati képviselő, Ovádi Péter parlamenti képviselő, a honvédség és a történelmi egyházak képviselői.
Az alpolgármester a Vörösmarty téren ünnepi beszédet is mondott, melyben az emlékezés, a múlt megismerésének és a történeteink továbbadásának fontosságát hangsúlyozta, hogy azokból a következő generációk is útmutatást meríthessenek.
A magyar hősök napja mindazoknak emléket állít, akik a történelem során életüket kockáztatták vagy áldozták a hazáért – az első világháború emlékmű előtt állva Brányi Mária azoknak a sorsát idézte fel, akik előtt ez az emlékmű tiszteleg.
1914 nyarán két háziezred katonáit szólította hadba a veszprémieknek küldött behívó parancs. A Magyar Királyi 31-es Gyalogezred és a 7-es Ágyúsezred katonái végigharcolták mind a négy háborús esztendőt. Ott voltak a legnagyobb és leghírhedtebb csatamezőkön Galíciától Isonzóig, vérüket hullatva, életüket áldozva. A háború végén a 31-esekből megmaradt, körülbelül 280 katona Szentgotthárdig gyalog, onnan Veszprémig vasúttal érkezett haza. Szomorú valóság, hogy az oly igen féltett katonákat senki sem várta a jutasi vasútállomáson.
Az emlékezés hagyományát rögtön a háború után megteremtették: egy 1924-ben kiadott BM-körrendelet hatására az ország szinte minden településén emlékhelyeket hoztak létre, ahol az utókor megismerheti a helybéli hősök neveit és fejet hajthat emlékük előtt.
"Ekkor alakították ki Veszprémben az Alsóvárosi temetőben első, eredeti, formájában a világháborús katonai parcellát, de megkezdődött a gyűjtés és szervezkedés egy nagyobb szabású emlékmű állítására is." Igaz, a kivitelezés elhúzódott, így a Vörösmarty téri emlékművet csak 1939-ben avatták fel, felújítására és a feliratok kiegészítésére pedig a nagy háború centenáriuma alkalmából, 2016-ban kerülhetett sor.
"Emlékezzünk hát hősi halottainkra, és tiszteljük, becsüljük meg az élőket is!" – intett Brányi Mária, rámutatva, hogy a katonák ma is tettre készek, ha kell, fegyverrel is megvédenek minket, és helyt állnak napjaink modern, furcsa, nem mindig a szokványos eszközökkel megvívott harcaiban is. Az alpolgármester azt kívánta nekik, hogy ezt mindig épségben, egészségben tehessék.
