2023. február 3.
//
Balázs névnap

Amikor Balatonfüred egyszerre volt falu és város

Jogi értelemben persze a cím nem igaz: Balatonfüred 1971-ben kapta meg a városi rangot, a Vaszary Galériában az 50 éves jubileum kapcsán rendeztek kiállítást a korszakról, amelyben azért mégis egyszerre keveredtek egy város és a falu hangulatai.

A turistákkal és árusokkal tömött Tagore-sétány, a megtelt Eszterházy-strand, a tavon ringó hatalmas vitorlások és jachtok, az elegáns Anna-bál, a Jókai Mór Emlékház. Legtöbbünknek ezek a képek ugranak be, amikor Balatonfüredre gondolunk. Talán az arácsi, a mai napig kicsit falusias városrész is eszünkbe jut. De azért a Balaton fővárosát mégis csak a magas kultúrával és a sikkes kisvárosi környezettel párosítjuk.

Hotel Marina, terasz. Háttérben a kemping, a hajógyár és a Tihanyi félsziget (Forrás: Fortepan, Bauer Sándor, 1969)Hotel Marina, terasz. Háttérben a kemping, a hajógyár és a Tihanyi félsziget (Forrás: Fortepan, Bauer Sándor, 1969)

Menjünk vissza 50 évet az időben, és meglátjuk, hogy Balatonfüred ennél azért jóval kevertebb identitású volt – ha a dolgok mélyére nézünk, talán egy kicsit még ma is az. De egyelőre 1971-ben vagyunk. Ekkor emelték városi rangra a várost: eddigre lakosságszáma elérte a tízezer főt, volt két négyszáz szobás, országos hírű szállodája, az Annabella és a Marina, szívkórháza, több tízezer turistája, s még egy indiai Nobel-díjas költő is megfordult itt. Egyértelmű volt, hogy immár várossá nőtte ki magát Füred. Vagy mégsem?

A Vaszary Galériában Balatonfüred 50 címmel megnyitott kiállítás 120 darab, korabeli MTI és Fortepan fotója, az egykori újságcikkek, beszámolók, tévés híradások, plakátok szerint a település akkoriban – s még jó pár évig – sokkal inkább volt egy város és egy falu sajátos mixe.

Baricska dűlő, Baricska csárda, 1969 (Forrás. Fortepan, FŐFOTÓ)Baricska dűlő, Baricska csárda, 1969 (Forrás. Fortepan, FŐFOTÓ)

Ott van például a híres Anna-bál. Az elsőt még 1825-ben rendezték meg, s hamar a XIX. század legelegánsabb báljai közé nőtte ki magát, olyan díszvendégekkel, mint Jókai Mór, Blaha Lujza vagy Vörösmarty Mihály. A rendezvényen 1862-től kezdve minden évben megválasztották a bál szépét, így a szocializmus idején tulajdonképpen ez lett az ország egyetlen, nem hivatalos szépségversenye is. 1971-ben az Anna-bál szépe a budapesti Komjáthy Ágnes lett, akit később aztán sokszor csak Skála Ágiként emlegettek, miután a fővárosi nagyáruház plakátjain is szerepelt, amolyan korabeli influenszerként. Egy faluban lehetetlen lenne elképzelni azt a csillogó miliőt, ami a bál sajátja volt, ez tehát egyértelműen városias elem volt Balatonfüred életében.

A felvétel a 150. Anna-bálon készült, a mikrofonnál Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter (Fotó: Fortepan, Urbán Tamás, 1975)A felvétel a 150. Anna-bálon készült, a mikrofonnál Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter (Fotó: Fortepan, Urbán Tamás, 1975)

Az egy évvel későbbi, a Tagore-sétányt 140 km/h-s sebességgel letaroló 1972-es tornádó pusztítását bemutató privát fotók viszont mintha egy falu tragédiáját, majd talpra állását mutatnák: fejkendős anyóka tart egy keretéből kitört ajtót, másutt a kitépett nyárfákról láthatunk képet, amelyet munkások fognak közre töprengőn.

Igazán különleges pillanatot ragad meg egy 1977-es felvétel is, melyen az Annabella szálló éttermében kialakított üzemben szilvásgombócot készítenek a dolgozók a téli holtidényben – naponta hatvanezret. Nagy munka, mégsem egy pezsgő város élete jut eszünkbe róla. Ugyanilyen kettős képet mutat a Baricska csárda teraszán étkezők képe, háttérben a Balatonnal és a Hotel Marinával: egyszerre városi, de falusias is.

Készülnek a szilvásgombócok az Annabella szálló éttermében (Forrás: MTI / Vida András, 1977)Készülnek a szilvásgombócok az Annabella szálló éttermében (Forrás: MTI / Vida András, 1977)

Pedig hol van ez attól az ellentéttől, amit az jelentett, amikor két héttel az Anna-bál után fiatal rock-és punkbandák fesztiváljának, az Új Hullámnak adott otthont a város a hajógyár szerelőcsarnokában! Vagy attól, hogy miközben gombamód nőttek ki az új szállodák, áruházak, iskolák, buja bárok a földből, a város nagy része még csatornázatlan volt a hetvenes-nyolcvanas évek elején.

Ma persze már nem sok minden tűnik fel ezekből az ellentétekből: Balatonfüred rohamosan fejlődik, a 90-es évek hekk-lángos-palacsinta büféi és a Zimmer frei feliratok is lassan csak az emlékezetünkben élnek már, vagy felújított változatban térnek vissza itt-ott. Mégis, jó visszatekinteni erre a kettős identitású időszakra, ahol az egyszerű keveredett a fenségessel, s amely a jelen szerethető fejlődése mellett mégis egy kis vágyódást kelt bennünk a múlt iránt.

Újhullámos Fesztivál 1982. augusztus 7-én. Az erre az alkalomra alakult Árnyékszék zenekar, az új hullámos paródiát bemutató együttes tagjai Trunkos András, feLugossy László, Nagy Feró és szaxofonnal Wahorn András. (Forrás: Fortepan, Urbán Tamás)Újhullámos Fesztivál 1982. augusztus 7-én. Az erre az alkalomra alakult Árnyékszék zenekar, az új hullámos paródiát bemutató együttes tagjai Trunkos András, feLugossy László, Nagy Feró és szaxofonnal Wahorn András. (Forrás: Fortepan, Urbán Tamás)

A Balatonfüred 50 – Képes történetek a várossá válás első évtizedeiből című kiállítás 2022. január 9- ig látogatható a Vaszary Galériában.

Bertalan Melinda

További cikkek

Műgyűjtők napja – különleges együttműködés
Műgyűjtők napja – különleges együttműködés
Péntek délután a Dubniczay-palota a szokásosnál is jobban megtelt, hiszen a németországi Soest városból egy különleges kiállítás érkezett, több mint 100 nemzetközi kortárs művészeti alkotással.
Az üveg ezer arca
Az üveg ezer arca
Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat esszenciájából is ízelítőt ad a Művészetek Háza magyar és dán üvegművészek alkotásait bemutató új kiállítása, melynek darabjai között több olyan is szerepel, amely először látható a nyilvánosság számára.
Meglepő társítások, amelyek mintha máshogy nem is létezhetnének
Meglepő társítások, amelyek mintha máshogy nem is létezhetnének
Egy másik állatöv címmel nyílt kiállítása Várnai Gyula képzőművésznek szerdán a Csikász Galériában.
A bakelitlemezekkel játszik a művész a Wine&Vinyben nyílt új kiállításon
A bakelitlemezekkel játszik a művész a Wine&Vinyben nyílt új kiállításon
A veszprémi Művészetek Háza megtalálta azt a művészt és megszervezte azt a kiállítást, ami ennél nagyobb összhangban már nem is lehetne a belvárosi Wine&Vinyl bakelit- és borbárral. Ebben egy felső-ausztriai képzőművész, Uwe Bressnik játszotta a főszerepet, aki egy ösztöndíjprogramnak köszönhetően Budapesten alkot épp, műveiben pedig központi szerepet kapnak a bakelitlemezek. Ezekből nyílt kiállítás a Wine&Vinylben szombat délután.
A múzeumok éjszakáján nyit újra a Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumok éjszakáján nyit újra a Laczkó Dezső Múzeum
Egry József életét és munkásságát bemutató időszakos kiállítással nyitja meg kapuit 2023 nyarán a Laczkó Dezső Múzeum – ismertette a terveket Péterváry-Szanyi Brigitta igazgató hétfőn.