A szőnyeg, mint lakberendezési termék viszonylag új keletű. Amikor a szövés technológiája kialakult, a szőnyegek nem a díszítést, hanem a hidegtől való védelmet szolgálták. Szőnyeggel burkolták a sátrak, jurták belső falát, került a “plafonra”, hiszen sűrű szövése szigetelt. Az esztétikai élmény másodlagos volt. Később aztán felfedezte a világ a szőnyeget, mint díszítőelemet, majd lakberendezési tárggyá változott.
A szőnyeg története valahol a Délnyugat-Kaukázusban kezdődik, és az örmény népcsoporthoz köthető. Az első nagy népességmozgások idején, nagyjából 1000 körül az örmények elhagyták lakóhelyüket és megtelepedtek Olaszországban, Franciaországban, Görögországban, azonban a legtöbben a Kaukázust választották. A középkor végéig itt készítették kézi csomózású szőnyegeiket. Ezek aztán a perzsaszőnyeg gyűjtőnevet kapták.
Szövés és csomózás
A szőnyegkészítés két nagy technikára bontható. Az egyik a szövés, a szövőszék ezt segíti. A láncfonalakat két vízszintes rúddal a szövőszékre feszítik, és a vetülékfonalat ezen vezetik át. A szövőszék különböző fajtáit ismerték már az ókori népek is, Rómában rabszolgák hada dolgozott szövetek készítésén. Igaz, akkor még leginkább az öltözködéshez használatos lágyabb szövetet készítették. Ezzel a technológiával készültek a szumál és szaracén szőnyegek.
A csomózás a másik technika, ahol az alapszövetre a lánc- és vetülékfonalak kereszteződéseiben csomót kötnek. Ez az a bizonyos perzsaszőnyeg, amely státuszszimbólummá változott, hiszen olyan mértékű kézimunkával állítják elő, hogy értéke manapság is hatalmas. Az indiai, a karabag, a lengyel és az örmény szőnyegek kimondottan ezzel a technikával készülnek.
Minták tekintetében nagyon változatosak a klasszikus szőnyegek dreamhome-depo.com kínálatában. Az elosztás szerint középen van a tükör, amelyet keret fog közre. Ami szinte minden darabon felfedezhető, az a háromszög a boldogság és az anyaföld szimbóluma. A rombusz minden keleti szőnyegen ott van, vallási szimbólum. A csillag zsidó jelkép, gyakran használják. A cikkcakk a folyóvizet jelképezi, míg a különböző virágmotívumok egy-egy területre jellemzők (pl. szegfű - Marokkó, tulipán - Kis-Ázsia, krizantém - Kína).
Aladdin és a varázsszőnyeg
A történetet mindenki ismeri: a közel-keleti népmese hőse egy kínai (!) fiatalember, a többi szereplő muszlim. Aladdin a dzsinn segítségével és repülő szőnyegén átverekszi magát minden akadályon, hogy aztán boldogan éljen feleségével. Na most, minket a szőnyeg érdekel. Aladdin ugyanis egy keleti szőnyegen repked, amelyet vagy perzsaszőnyegként vagy imaszőnyegként képzelünk. A keleti szőnyeg esetében az utóbbiról van szó.
Az imaszőnyeg a mai napig a muzulmánok napi kelléke, mindig magukkal viszik. Az arab világban minden helyiség plafonján van egy kis nyíl, amely kelet felé mutat, arra kell elhelyezni a szőnyeget, és a müezzin hívó szavára imára fakadni. A vallás gyakorlói nagy becsben tartják saját szőnyegüket.
