Az ünnepélyes megnyitón Varga Judit igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, „szabadság nem létezhet biztonság nélkül, egy bűncselekmény elszenvedése azonban hosszú távon megrendíti az ember biztonságérzetét, különösen akkor ha, ha a megalázó, erőszakos magatartást a hozzátartozó sérelmére követik el. Minden demokratikus társadalom kötelessége, hogy fellépjen a bűncselekménnyel okozott társadalmi, erkölcsi, anyagi és érzelmi sérelem enyhítése és a sértettek támogatása érdekében.
Kiemelten fontos az áldozatokat segítő rendszer kialakítása, hiszen megfelelő jogi, pszichológiai és gyakorlati segítségnyújtás nélkül az áldozatok ki vannak téve a másodlagos és ismételt áldozattá válás, a megfélemlítés és a megtorlás kockázatának.”
Ezért is döntött úgy a minisztérium 2020 elején, hogy az előttünk álló év az áldozatsegítés éve lesz annak érdekében, hogy a téma minél nagyobb figyelmet és támogatást kapjon. Bár a Covid közbeszólt, az eredmények szerencsére nem maradtak el. Az elmúlt másfél évben a már meglévő három áldozatsegítő központ mellett a veszprémivel együtt négy új intézményt adtak át, ahol a sértettek – a tavalyi évben mintegy 15 ezer fő – nyugodt környezetben kaphatnak segítséget: térítésmentes pszichológiai kezelést, kríziskezelésben vagy akár anyagi támogatásban részesülhetnek.
A cél egyébként, hogy 2025-re létrejöjjön egy országos hálózat és minden megyeszékhelyen sikerüljön kialakítani áldozatsegítő központot, az áldozatokat pedig a lehető legrövidebb időn belül a legközvetettebb módon tudják elérni. Utóbbit segíti elő az is, hogy 2021. január elseje óta már nálunk is opt-out módon zajlik az áldozatok segítése, azaz a rendőrségi kapcsolatfelvételt követően az áldozatok adatait a rendőrség átadja a segítőknek, akik maguk keresik fel a sértetteket és ajánlják fel segítségüket. Varga Judit szerint ennek köszönhetően várhatóan több esetben tudnak majd segíteni, emellett működik egy 24 órás segélyvonal, mely évente kb. 11 ezer hívást fogad, valamint az országos kampány részeként elindult a vansegitseg.hu oldal és egy podcast sorozat is.
Varga Judit elmondta, az áldozatsegítés hatékonyságában döntő szerepet jut a rendőrségnek is, akik először találkoznak az áldozatokkal, Veszprém megye pedig eddig is kiemelkedő szereppel feladatot látott el: 2004-ben az országban elsőként itt alkották meg a bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciót, 2012-ben pedig megkezdték az áldozattá válás megelőzését és az áldozatsegítést szolgáló Veszprém megyei komplex rendszer működtetését egy program keretében. A központ tehát kiegészíti és megerősíti ezeket a törekvéseket azáltal, hogy helyben nyújt ingyenes, jogi, pszichológiai, érdekérvényesítési és anyagi segítséget.
Takács Szabolcs kormánymegbízott szerint az új központ lehetőséget ad, hogy a Veszprém Megyei Kormányhivatal az új szervezettel kiegészülve helyi szinten, könnyen hozzáférhető módon biztosítson segítséget az áldozatoknak. Emellett a központ a hatékony munkához szükséges együttműködést is elősegíti és egységet kovácsol a megyei segítői között. „Az áldozatsegítés egy újabb nemes példája lehet az összefogásnak, hiszen Kölcsey szavaival élve, egyedül a legnagyobb erő sem tehet mindent, egyesített erőnknek pedig gyakran a lehetetlennek látszó is lehetséges.”
A kormánymegbízott hozzátette, a kooperációban az áldozatsegítő központ szerepe lesz meg a lelki gondozás és az érdekérvényesítés segítése, míg a kormányhivatal a központi jegyzés alapján a rászorulók részére azonnali pénzügyi segélyt állapíthat meg.
Töreki Sándor bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes számszerűen is beszámolt arról, miért is van óriási szükség a központ munkájára. Mint mondta, bár 2010-hez képest 2020-ra jelentősen csökkent a bűnesetek száma, országosan 245 ezerről 94 ezerre, Veszprém megyében pedig 6738-ról 2729-re, még mindig magas az áldozatok száma. A legnagyobb veszélyt a személy elleni erőszakos cselekmények jelentik, és ilyenkor az áldozatok segítése mindig hosszabb és nehezebb, mint anyagi bűncselekmény esetén, ugyanakkor fontos lenne utóbbi esetben is támogatást nyújtani az anyagi kár megtérítésével.
Pataki Gergely, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Közép-Dunántúli Régió régióvezetője emlékeztetett, az áldozatsegítés rendkívül komplex feladat. „Minden áldozat közös tulajdonsága a kiszolgáltatottság, ugyanakkor sokakban ott van a megalázottság érzése, a következményektől való félelem, hogy szólhat-e, vagy hogy ő egyáltalán áldozatnak számít-e. Ez a fajta látencia különösen nehezítő tényező.” Mint mondta, a Máltai Szeretetszolgálattal eddig is minden segítséget igyekeztek megadni a rászorultaknak, például adósságkezelő segítség vagy mentális támasz képében, öröm azonban, hogy nő a segítők száma. „Így pedig biztos vagyok benne, hogy az állami akarat és a civil összefogás eredményt hozhat.”