A világjárvány burkot tett körénk, néhány hete még az sem volt biztos, hogy megtarthatják az ünnepélyt, így talán hatványozottan érzelemdúsabban telt a rendezvény. A pandémia hatalmas lelki terhet rótt a végzős hallgatókra is, különösen példaértékű tehát, hogy egy ilyen helyzetet végül oklevéllel a kezükben zárhatnak.
Navracsics Tibor, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében megfogalmazta, a történelem során még nem volt arra példa, hogy egy világjárvány közepén a technika ilyen mértékű segítséget nyújtott volna, ugyanakkor hozzátette, inkább mennyiségi, mint minőségi segítség ez:
A valós közösségek virtuális közösséggé váltak, pedig az egyetem egy olyan köztársaság, ahol a tapasztalt oktatók és a tapasztalni vágyó hallgatók együtt élnek, együtt alkotnak és gondolkodnak, ennek eredményeként pedig újat adnak a világnak, ehhez viszont a fizikai közelség is szükségeltetik.
Ezt veszélyezteti még ma is a járvány, és hiába a zseniális technika, ha a lelkek nem tudnak találkozni és közösséget alkotni.
Navracsics Judit, a Kar dékánja reméli, hogy az egyetemen megszerzett kompetenciák egy életre biztosítják majd a végzett hallgatók megélhetését. Hozzátette, talán nem csak kompetenciákat sajátítottak el, hanem kritikai gondolkodást, kreativitást, tenni akarást, és azzal a határozott céllal hagyják el az intézmény falait, hogy a világot jobbá, szebbé, gazdagabbá tegyék.
A dékánasszony beszámolt az intézmény fejlesztéseiről, sikereiről is, mint elmondta, már csak az életnek kell normalizálódnia, és akkor jobb körülmények között újra beindulhat a normális oktatás. Az ünnepélyen a végzős hallgatók Komáromi Klaudiát választották az évfolyam szeniorjává.