Március idusán nincs magyar ember, aki ne öltöztetné ünneplőbe a szívét. Itt Füreden már péntek este elkezdtük nemzeti forradalmunk előtti tisztelgést és ebbe az ünnepi menetbe vasárnap méltón csatlakozott be a csapatunk is. A fiúk bearanyozták ezt a csodálatos ünnepünket, egy szép győzelmet adva városuknak. Sőt, ők már szerdán átnyújtották az első ajándékukat, amikor a Magyar Kupa négyes döntőjébe jutottak. Nem sokat szusszanhattak rá, mert pénteken és szombaton már a Tatabánya elleni meccsre kellett hangolódniuk. Úgy adta a sors, hogy az idén talán legtöbbet fejlődő magyar együttes ellen kellett sikert felmutatniuk, hogy ne mások eredményeitől függjön a sorsunk. Hiszen a kupában a négy közé kerültünk, de a bajnokságban még nem dőlt el a sorsunk: ott leszünk az eredeti célkitűzéseinknek megfelelő 5-8 között, vagy netán élet-halál harcot kell folytatnunk a 9-12 között. Ha nyugodtan akarunk a Fradi ellen Pestre utazni, ahhoz pontokat, legalábbis pontot kell szerezni a Tatabánya ellen.
Vendégeink reális célkitűzése a bajnokság harmadik helye. Ezt egy mai füredi sikerrel szinte már a zsebükben érezhették volna. Azonban a mi fiainknak a szerdai eredmény - ha nem is szárnyakat, de talán ennél is többet - önbizalmat adott. A meccs első perceitől kezdve érezni lehetett, hogy egyenrangú társak vagyunk. Nem is hozták ránk a Csurgó elleni első tíz perc frászát. Kiegyensúlyozottan folyt a mérkőzés, egyik csapat sem tudott egy gólnál jobban ellépni az első húsz percben. Aztán éppen egy kihagyott hetesünk után tudtuk ezt megtenni. Ez adhatott ahhoz erőt, hogy a félidőre, a kiegyensúlyozott első játékrészhez képest tetemes - három találatos - előnnyel vonulhattunk pihenőre.
A második játékrész elején is a mi akaratunk érvényesült és ötre hizlaltuk az előnyt. Ekkor egy kisebb hullámvölgyünket kihasználva két gólra feljöttek a vendégek, de a 45. percet követve két 4:0-ás szériánkat csak egy tatabányai gól törte meg. Így a véghajrára, az utolsó öt percre 9, igen kilencgólos előnnyel fordulhattunk. Az itt elért 4:1-es tatabányai siker, már csak szépségtapasz volt a vendégek részéről.
Egyénileg és csapatjátékban is a vendégeink fölé tudtunk nőni. Olyan hetet hagy csapatunk maga mögött, ami a legszebb álmainkat váltotta valóra. Csak köszönet illeti érte valamennyiüket, Sótonyi mesterrel az élükön!
Tatabányai barátainknak meg kívánunk sok sikert a rájátszásban. Velük örülnénk együtt, ha megvalósulnának a legszebb vágyaik.
Budapest Bank Liga, forduló:
Balatonfüredi KSE–Tatabánya-Carbonex KC 28:22 (14:11)
Balatonfüred, 800 néző. Vezette: Bonifert, Oláh.
Balatonfüred: SZATHMÁRI - TOMBOR 9 (3), KOVÁCS GY. 2, Horváth R., KIS Á. 2, SZÖLLŐSI 3, PÁSZTOR 6 (1). Csere: Szabó T. (kapus), Heiczinger 1, Németh L., SALAMON 4, Lelkes 1, Frey J., Bakos D. Vezetőedző: Sótonyi László
Tatabánya: Szente - Urban 1, Harsányi 2 (1), NAGY T. 4, Kocsis Cs., Halász 3, Kiss Á. 3, (2). Csere: MELUS (kapus), Kányai, Serfel, DIAZ 5, Kanyó Á. 1, Sutka 2, Dénes 1.
Vezetőedző: Debre Viktor
Az eredmény alakulása. 9. p.. 3:2. 11. p.: 4:5. 21. p.: 9:10. 25. p.: 12:10. 36. p.: 15:13. 40. p.: 19:15. 51. p.: 23:17. 55. p.: 27:18.
Kiállítások: 12, ill. 6 perc
Hétméteresek: 5/4, ill. 4/3
Edzői nyilatkozatok
Sótonyi László: – Rendkívül precízen védekeztünk, és eredményesen támadtunk, fantasztikus hetet zártunk.
Debre Viktor: – Sajnos fejben nem voltak itt játékosaim, a Füred fantasztikusan küzdött és megérdemelten győzött.
Utánpótlás
Ifistáink is szép győzelmet arattak: 28:25 arányban bizonyultak jobbnak a tatabányai fiataloknál.
Serdülőink nagyon fontos meccset játszottak, mert hosszú időszak veretlensége után az elmúlt négy találkozó nem a megszokott módon sikerült. Így a legjobb négybe kerüléshez nagyon kellett a pont. Szerencsére ez most nem volt kérdéses. Magabiztosan, 39:31 arányban győztek. Győzelmük értékét növeli, hogy több sérültjüket nélkülözni voltak kénytelenek és az elmúlt héten kétszer is hosszú útra kellett kelniük, hiszen vasárnap Békéscsabán volt kupameccsük, míg szerdán Szegeden bajnokijuk. Ez a győzelem reális közelségbe hozta nekik a rájátszás első négy csapata közé kerülést.
