A koordinációs hálózat kiépülésével teljessé vált az uniós intézményrendszer – fogalmazott Pál Béla a megnyitón. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke elmondta, hogy a régióban mintegy 26 kistérség található, melyek közül 5 hátrányos helyzetű, ezekben a kistérségekben 2, így a régióban összesen 32 jól felkészült szakember, koordinátor fog dolgozni. Feladatuk, hogy tájékoztassák a hozzájuk fordulókat az uniós támogatások rendszeréről, megismertessük velük a Regionális Operatív Programot és segítsék megtalálni az egyes kistérségeknek a rájuk vonatkozó lehetőségeket. A koordinátorok többek közt a Közép-Dunántúl 2009-2010 közötti akciótervének kidolgozásában is kulcsszerepet játszanak.
Újhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára az avatóünnepségen elmondta, hogy ezeknek a pályázatoknak a gyümölcsét 5-6 év múlva fogjuk igazán érezni. Addig pedig közös érdek, hogy minden önkormányzat megtalálja a maga lehetőségeit és eligazodjon a pályázati rendszerben.
A teljes kistérségi koordinációs hálózat irányító szerve a Nemzeti fejlesztési Ügynökségben működő Központ Fejlesztési Programiroda, mely a szakmai irányítással kapcsolatos feladatokat látja el. A Központi Fejlesztési Iroda igazgatója, Simon László úgy fogalmazott, hogy a kistérségi koordinátorok az uniós kohéziós politika magyarországi nagykövetei. Ők fogják kiépíteni a hidat a pályázók és a projektgazdák között. Simon szerint fogni kell a pályázók kezét, hogy valóban sikeres pályázatok szülessenek és ezzel eredményes projektek valósulhassanak meg.
Országos szinten 294 koordinátor dolgozik majd, akiktől egy év alatt 60-70 ezer ügyféltalálkozót várnak. A koordinációs irodák, információs pontok szükségességét azzal is indokolták, hogy elmondásuk szerint az elmúlt időszakban sok volt a pontatlan, formailag hibásan benyújtott dokumentum, s emiatt több pályázat is sikertelenül szerepelt.