Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. november 13. Szilvia
Veszprém
3°C
2024. november 13. Szilvia
Veszprém
3°C

Közügyektől való eltiltás. Mit jelent pontosan?

2021. augusztus 3. 2:00
A bűnügyi hírek közt gyakran szerepel a közügyektől való eltiltás fogalma. Mit tehet és mit nem, akit eltiltanak a közügyektől? A főügyészség megyei statisztikákkal válaszol.

„Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság tiltsa el a közügyektől.” „ ... és a bíró 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte”- olvassuk, látjuk, halljuk gyakran a hírekben.

A közügyektől való eltiltásról eddig csak az nem hallott, aki nem követ rendszeresen rendőrségi, bűnügyi híreket. Az is megeshet, hogy ön követi, de nem foglalkozik az ilyen részletekkel. Mivel a szerkesztőség tagjai közt „hirtelenjében megtartott kvíz és vetélkedő” is bizonyította, hogy Google nélkül mi sem tudnánk az egyébként gyakran előforduló jogfosztó-jogkorlátozó büntetés pontos részleteit, prevenciós jelleggel a Veszprém Megyei Főügyészség felé fordultunk, hogy mondják el, mit jelent a közügyektől való eltiltás a gyakorlatban? Mit tehet és mit nem az, akit erre ítéltek, és hogy megyei statisztikákban hogyan jelenik meg az eltiltás? Van-e jellemző bűncselekmény, amikor ez az ítélet?

Kérdéseinkre egy érthető összefoglalót készítettek, melyet alább közlünk, és köszönjük:

„A Büntető Törvénykönyv szankciórendszerében három körbe sorolhatók a bűncselekmények miatti jogkövetkezmények, ami azt jelenti, hogy vannak:

  • büntetések,
     
  • a közügyektől eltiltás, mint mellékbüntetés,
     
  • illetve vannak intézkedések.

A törvény rendelkezése szerint a közügyek gyakorlásától azt kell eltiltani, aki szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen.

Mellékbüntetés jellege miatt önállóan nem, csak szabadságvesztés mellett szabható ki, alkalmazásának pedig három feltétele van. Az egyik, hogy a bíróság a vádlottat szándékos bűncselekmény elkövetésében mondja ki bűnösnek, a második, hogy emiatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélje, harmadszor pedig az, hogy méltatlan legyen a közügyekben való részvételre. Ez utóbbinak a megállapítása az elkövető személyiségének, életvitelének, társadalomra veszélyességének elemzése alapján lehetséges.”

Mint írják,

„nem lehet olyan tipikus bűncselekményeket megnevezni, amelyeknél a bíróság szokásosan közügyektől eltiltást szab ki, azonban az élet elleni szándékos bűncselekmények elkövetői általában érdemtelenek a közügyekben való részvételre"

Ezen túl a korrupciós bűncselekmények, a hivatali bűncselekmények, a hivatalos személy elleni és egyéb erőszakos bűncselekmények elkövetőivel szemben is jellemzően kiszabásra kerül.

A közügyektől eltiltás egytől tíz évig tarthat. Nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztés büntetését tölti, vagy amely alatt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. A feltételes szabadságon eltöltött időt viszont be kell számítani a közügyektől eltiltás tartamába, amennyiben az eredményesen telik el.

Az adott ügy körülményeitől függ, hogy a bíróság valakit mennyi időre tilt el a közügyek gyakorlásától, de annyi elmondható, hogy ez általában igazodik a végrehajtandó szabadságvesztés tartamához.

A törvény részletesen meghatározza, hogy a mellékbüntetés kiszabása az elítéltet mely jogaitól fosztja meg.

A közügyektől eltiltott így

  • nem rendelkezik választójoggal,
     
  • nem vehet részt népszavazásban és népi kezdeményezésben,
     
  • nem lehet hivatalos személy,
     
  • nem lehet népképviseleti szerv testületének, bizottságának tagja, azok munkájában nem vehet részt.
     
  • Nem érhet el katonai rendfokozatot, nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt, hatósági eljárásban nem lehet védő vagy jogi képviselő,
     
  • nem viselhet tisztséget köztestületben, közalapítványban, és nem lehet civil szervezetnek vezető tisztségviselője.
     
  • Ezen túl a közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelyek elnyerésére nem lenne jogosult.

Ahogy írták,  a "Legfőbb Ügyészség honlapján elérhetők a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység főbb adatai évenkénti bontásban. A statisztikai táblák a közügyektől eltiltás kapcsán is tartalmaznak adatokat. Így például a 2019. évben Veszprém megyében 1 855 terhelttel szemben szabtak ki büntetést a bíróságok, akik közül 205 személyt ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre, közülük pedig 196 terheltet tiltottak el a közügyek gyakorlásától.

Ge. Á.

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.