Ezeknek kiváló építési, szigetelési tulajdonságaik mellett kivitelezési költségeik is mérsékeltebbek. A kisebb téli fűtési és nyári hűtési igény már önmagában vonzó lehet az egyre emelkedő energiaárak mellett, ezen túl a mezőgazdasági melléktermékként, helyben megtermelt szalma felhasználása olcsó, és egyben környezetbarát otthonok építését teszi lehetővé.
Ma már köztudott tény, hogy az építőipar az egyik leginkább környezetszennyező emberi tevékenységek egyike. Itt nemcsak az építkezések során fellépő negatív hatásokra kell gondolnunk, figyelembe kell vennünk a járulékos szennyezéseket is. Az építőanyagok gyártása során nagy mennyiségű üvegházhatású gáz képződik, a bányászat, a vízfelhasználás és a szállítás következményei még csak tetőzik ezt. Ráadásul a műanyagokat, az emberi szervezetre ártalmas szintetikus anyagokat, vegyszereket is használunk az építkezések során, saját magunk egészségét és lakóhelyünk természetességét rontva ezzel. Nem csoda hát, hogy egyre nagyobb igény van az alacsony energiaigényű, hatékony, környezetbarát technológiák és a természetes anyagok használatára.
Az utóbbi években egy eddig hazánkban alig ismert építkezési mód kezd elterjedni; a szalmabála építészet. Erről a technológiáról sokat megtudhatunk a szakirodalomból, internetes honlapokról, ma már magyar források is szép számmal rendelkezésünkre állnak. Magyarországon több mint 30 ház épült ezzel a technológiával, ezeknél a házaknál fa vázszerkezet hordozza a terheket, a szalma, pedig csak kitöltő falként és hőszigetelésként funkcionál.
De miért is érdemes szalmabálából felépíteni otthonunkat? „A nagyon kedvező hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkező szalmabála épületek jelentős költségmegtakarítást jelentenek mind a téli fűtési mind a nyári hűtési időszakban. Egy hagyományos szabványos szerkezetekkel létesült épület fűtési energiaigényének csupán a harmada elegendő egy hasonló méretű szalmabála szerkezetű épület fűtésére. A szalma jó hőtároló kapacitással rendelkezik, így a kedvező szigetelési tulajdonságoknak köszönhetően nyáron is kellemes hőmérsékletet tart, így légkondicionálás beépítése fel sem merül.” – nyilatkozta Ilyés Tímea, a nyíregyházi Energia és Környezet Alapítvány szakértője.
A mai korszerű soküreges falazóelemek télen ugyan jó hőszigetelőek, de a nyári hőérzet szempontjából egyre kritikusabb a viselkedésük, nem is említve a favázas, könnyűszerkezetes (un. amerikai rendszerű) lakóépületeket, ahol a nyári hűtési igény, és ennek beruházása elérheti a fűtési költségeket.
A szalmabála épületek másik nagy előnyéről Kiss Renáta, a Csalán Egyesület programvezetője beszél: „A szalmabála, a legtöbb építőanyaggal ellentétben, rendkívül jó adottságokkal rendelkező helyi építőanyag, melynek megvásárolása, felhasználása környezetünk gazdaságát segíti, a vidék eltartóképességéhez járul hozzá. Helyi termelésű építőanyag lévén nem kell szállítási költségekkel számolnunk, és mindeközben a szállításból adódóan szennyező anyagok sem kerülnek a levegőbe, azaz pénztárcánk mellett környezetünket is megvédjük a felesleges terheléstől.”
„ A szalmabála építészet gyakorlati megvalósításáról a Csalán Egyesület megbízásából a nyíregyházi E-misszió Egyesület közreműködésével elkészült egy kisfilm, amely hamarosan látható lesz Veszprém megye helyi televízióiban, illetve irodánkban is hozzáférhető. Ezen kívül a Csalán Egyesület könyvtárában kölcsönözhetőek könyvek e témában is. „ – tette hozzá a programvezető.
A sok üzemeltetési és építési megtakarítás, valamint a szalmabála helyi beszerezhetősége, könnyű hozzáférhetősége, melléktermék volta teszi a szalmabála épületeket nagyon vonzóvá mindazok számára, akik kis energiaigényű, energia- és költséghatékony megoldást keresnek.
Van kedve játszani? Válaszoljon az alábbi kérdésekre és nyílt levelezőlapon vagy emailben küldje vissza címünkre (Csalán Egyesület, 8201 Veszprém, Pf. 222., vagy csalan@csalan.hu) 2010. április 8-ig! A helyesen válaszolók közül hárman értékes ajándékban részesülnek.
1. Miért érdemes a szalmát, mint építési alapanyagot használni? Kérjük soroljon fel három érvet!
2. Mekkora egy szalmabála ház fűtési igénye egy hagyományos, szabványos ház fűtési igényéhez képest?
A kérdésekre a fenti cikkben megtalálja a választ. Előző kvízeink megfejtői közül Sárközy Istvánné, Papp Csongor és Hujber Róbert „Kis energiájú házak” c. könyvet nyertek, Varga Sándorné Kovács Krisztián és Szalai Péter pedig egy-egy fogyasztásmérővel gazdagodtak. Gratulálunk. A nyereményeket és a Csalán Egyesület NÉS-t vagy Soha! programját támogatta Izland, Lichtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.
Bővebb információ:
Kiss Renáta, Csalán Egyesület, 88-578-390, renata@csalan.hu
