Másodszor novembertől kellett zárva lennünk egészen idén májusig. Ez már mindenkit jobban megviselt, sokan feladták az edzést, nehéz volt motiválni az embereket. Én segítettem továbbra is az edzésekkel, a kemény mag kitartott. Tudta mindenki, hogy muszáj lenne mozogni, kevesebbet enni a home office-ban, de ez keveseknek sikerült. „Majd lemozogjuk, ha újranyit az edzőterem…” – mondták sokan. Elbukták a sok energiával, edzéssel felépített munkájukat, és most kezdhetnek mindent elölről… Szerencsére a megszerzett rutin segít újra elindulni, de akarni és tenni kell a változásért!
Komolyra fordítva a szót, úgy tűnik, a koronavírus-fertőzés súlyosabbra fordul azoknál, akiknek a testtömeg-indexe 30 felett van.
Ha ez valóban így van, akkor a magyarok különösen nagy veszélyben vannak.
Sajnos Magyarország előkelő helyen áll az elhízott országok listáján, a magyar lakosság 70 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A kutatók megállapították, hogy a nagy testtömeg-indexű páciensek nagyobb eséllyel kerültek kórházba a Covid-19-betegség miatt, mint a normális testtömeg-indexűek.
A COVID-19 világjárvány alatt kevés szó esik egy másik „járványról”, a metabolikus szindróma és elhízás tömeges terjedéséről. A világszinten sikeres oltási programunk mellett, egy nem kevésbé halálos néma világjárvány is zajlik évtizedek óta: az elhízás!
Egyes szakvélemények szerint a jelentős túlsúly megnöveli számos egészségügyi probléma kialakulásának kockázatát. Ezek pedig hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a koronavírusos páciensnél súlyosra forduljon a Covid-19-betegség. A lélegeztetőgépre tett betegek 90 százaléka volt túlsúlyos eddig.
A rossz minőségű táplálkozás talán a legjelentősebb faktor a krónikus, életmóddal összefüggő betegségek (pl. elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, szív-és érrendszeri betegség stb.) kialakulásában.
Magyarországon a KSH és a Koronavírus járványügyi csoport elemzései és adatai alapján kijelenthető, hogy a koronavírusban elhunytak 82 százaléka a fent említett 3 alapbetegség valamelyikével mindenképpen rendelkezett (magas vérnyomás, cukorbetegség és szívbetegség).
Az elhízás lehet a hátterében annak, hogy egyes országokat, közösségeket súlyosan érint a koronavírus-járvány. Egy másik probléma lehet az elhízással gyakran együtt járó krónikus gyulladás. A gyulladás természetes védekezési módja testünknek a káros betolakodókkal, köztük a vírusokkal szemben. A hosszan tartó gyulladás azonban nem egészséges, és alááshatja a szervezet védekezését, amikor valódi fenyegetéssel kerül szembe.
Az ember testsúlygyarapodását, illetve csökkenését alapvetően az határozza meg, hogy a bevitt, illetve az elhasznált energia hogyan aránylik egymáshoz. Ez az úgynevezett energiamérleg, amely akkor pozitív, ha az egyensúly a bevitt energia javára tolódik el, ekkor zsírraktárak képződnek. A fokozott fizikai aktivitás növeli az elhasznált energia mennyiségét.
A magas szénhidrát- és zsírtartalmú ételek túlzott fogyasztása a túlzott kalóriabevitel révén az elhízás vezető hátterét képezi. Képzeljük csak el a szokásos esti nasizásokat és Netflix maratonokat.
Csoki, chips, pizza, cukros üdítők, és még számos feldolgozott és mesterséges élelmiszer, ami a természetben soha nem fordul elő.
A karantén, a „home office", a gyermekek digitális, otthoni oktatása, mind-mind kevesebb mozgás lehetőséggel jár, miközben fokozódik a táplálékfelvétel csábítása. Nem csak a felnőttek, hanem a gyerekek is veszélyben vannak! Már korábban is összefüggés mutatkozott a tévénézés és a gyermekkori elhízás között és ez vélhetően a mostani járvány egyik következménye lehet, hogy a gyermekeink néhány kilóval „gazdagodva" abszolválják majd a járvány végét.
Felmérések kimutatták, hogy miközben 68 százalékkal többet nassoltunk és 74 százalékkal több időt fordítottunk főzőcskézésre, 61 százalékkal kevesebb időt töltöttünk házon kívül, és 54 százalékkal kevesebb időt szántunk mozgásra, emiatt pedig sok-sok kiló felszaladt…
A járványügyi korlátozások megjelenése és terjedése óta sokan olcsó, nem romlékony alap-élelmiszereket tárolnak, például – a szénhidrátban gazdag tésztát, kenyeret, rizst és gabonaféléket. Vásárlói szokásainkat ráadásul a nagy százalékban feldolgozott és előre csomagolt élelmiszerek dominálják; az USA-ban a rendelkezésre álló élelmiszerek 71 százaléka „ultrafeldolgozott” besorolású, nálunk is egyre több ilyet találni. A pizza, fánk, gyümölcslé és egyéb cukros üdítők valószínűsíthetően az inzulin túltengését és különböző gyulladásokat okozhatnak.
Sajnos úgy vagyunk tervezve, hogy lusták legyünk és zabáljunk. Ugyanis a hiábavaló mozgás energiát vesz el tőlünk, amely a természetben csak kemény munkával pótolható.
Ugyanakkor arra vagyunk tervezve, hogy energiában dús ételeket keressünk és együnk.
A természeti ember nem azért nem hízott meg, mert heti 150 perces edzést végzett, napi 10.000 lépést sétált és figyelt az étrendjére, számolta a kalóriákat – és mindenhová vitte magával a rizs-csirke-brokkoli kombót. A környezeti nyomás megoldotta a problémát. Futni, gyalogolni, sprintelni, dobni, ugrani – ha enni akartál – kötelező volt.
A mozgás pedig nemcsak a kalóriák leadásával járul hozzá az egészséghez, hanem azzal is, hogy enyhíti a stresszt, erősíti az immunrendszert, csökkenti a szorongást és a depresszió tüneteit. Bármilyen fizikai tevékenység, amelyet bele tudunk illeszteni a napi rutinba (akár 30-60 perces séta is), hasznos eleme a felesleges kilók leadásának, miközben javul a hangulatunk, csökken a stressz-szintünk.
A legfontosabb tanács az, hogy cselekedjünk azonnal, ha a mérleg még csak kevés pluszt is mutat, mert néhány kilót könnyen le tudunk adni a mindennapokban! Rendszeres mozgás és a megfelelő táplálkozás a kulcs a változáshoz! Ne a kifogásokat keresd, kelj fel a kanapéról és tegyél az egészségedért! Hálás lesz majd ezért a tanácsért!
Pribék István
Kettlebell edző
https://www.facebook.com/kettlebellemotion