A napjainkban és a közeljövőben várható vízhiány pedig alapjaiban rendítheti meg a lakosság létbiztonságát - áll Láng István akadémikus állásfoglalásában, amit az Aszály és szárazodás című konferencia után tették közzé.
Magyarországon 100 évből 28 aszályos, de a jövőben várható vízhiányok ezektől minőségileg eltérőek lesznek, mert szélsőséges időjárási jelenségek kíséretében jelentkeznek majd - állapítja meg az állásfoglalás, amelyet egyebek között az MTA, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei készítettek. A dokumentumból kiderül, hogy a föld erőforrásait úgy használja az emberiség, hogy közben kimeríti azokat. Igaz ez Magyarországra is, ahol a termőföldek jók és a vízkészlet is gazdag, azonban mindkettőt veszélyezteti a túlhasználtság és a szennyezés. A Földön jelenleg 900 millió ember nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez, és 1 milliárdnál is többen vannak, akik nem jutnak elegendő ivó vízhez.
Az állásfoglalás szerint ma az aszályos időszakok gyakrabban fordulnak elő és súlyosabb következményekkel járnak. A kiszáradás ma már nemcsak mezőgazdasági, hanem műszaki kérdés is, hiszen a hidak, utak és más tereptárgyak tervezésekor számolni kell a talajzsugorodással is. A jövőben meg kell tervezni az öntözést, a vetésszerkezetet, a tartalékok képzését és a biztosítási rendszerek létrehozását.
Az állásfoglalás aláírói szerint megkerülhetetlen az aszály és a kiszáradás társadalmi hatásaival való szembenézés, hiszen a jelenség súlyosan, létfeltételeiben veszélyezteti a lakosságot. Ezért a dokumentumot már a következő napokban eljuttatják a törvényhozókhoz illetve a mezőgazdasági és a környezetvédelmi tárca illetékeseihez.
