Az Ave Maria mellett még számos ismert, vagy kevésbé ismert mű is felhangzott pénteken kora este a belvárosi antikvárium előtt, valamint azokban a szűk utcákban, ahová akusztikailag elért az Utas és holdvilág előtt tartott mini-koncert dallama. A nemrég megalakult Komjáthy Kör égisze alatt megvalósult eseményen Mártony Zsuzsanna zeneterapeuta idézte meg az oratorikus dallamokat, aki mellett Zsiliniszky Cecília zongorázott. A rövid koncerthez aztán Ókovács Szilveszter is csatlakozott, aki Budapestről érkezett vissza szülővárosába, hogy részt vegyen az éneklésben, majd az antikváriumban a meghirdetett beszélgetésen.
Mártony Zsuzsanna és Ókovács Szilveszter
A moderátor szerepét ismét az antikvárium tulajdonosa, Molnár Sándor vállalta magára, igaz, elegendő volt elindítani a beszélgetést, hiszen a két főszereplő régi ismertsége garantálta a gördülékeny eszmecserét, amely során kiderült az is, hogy Ókovács Szilveszter saját magát nem tartotta tehetséges operaénekesnek, ez is vezérelte abba az irányba, hogy sokáig országos ismertsége mellett közéleti témákban is megnyilvánuljon különböző műsorokban, vagy saját írásaival az újságok hasábjain. Sorsa mégis az Operaház főigazgatói székébe vezérelte, amelyről a beszélgetés során még több kulisszatitok lehullott.
Mártony Zsuzsanna ugyancsak a zenei pályán indult el, viszont amikor döntenie kellett, hogy énekesi karrierbe kezd, vagy a család mellett marad, az utóbbit választotta. Ahogy elmondta, orvosi családból származik, ezért az emberek segítése mindig is meghatározta életét. Amikor ez keveredett a zenével, megtalálta a zeneterapeuta utat, amelyben ma is tevékenykedik.
Visszatérve az operához és az Operaházhoz, Ókovács Szilveszter a legrégebb óta regnáló főigazgató az állami intézmény élén (2013 óta tölti be a főigazgatói posztot, előtte kormánybiztosként irányította azt – a szerk.). Saját elmondása szerint, amikor átvette az Operaház igazgatóságát, számos vitás helyzettel találta szembe magát, amelyeket végül sikerült kibékítenie, most pedig új kihívásokkal kell megküzdenie a magas kultúra ezen intézményének élén.
Az tudvalévő, hogy a koronavírus-járvány jelentősen átalakította a kultúrafogyasztási szokásokat is, manapság színházba és operába is nehéz visszacsalogatni az embereket, pláne új nézőket bevonzani.
Ókovács Szilveszter szerint az operát korhűként kell előadni, ő maga nem híve a modernebb feldolgozásoknak, ugyanakkor igyekszik a fiatalabb generációk felé is nyitni, egészen kisgyermekeknek szóló programjaik is vannak, valamint saját gyermekeit is igyekszik közel tartani a kultúra ezen ágához.
Sőt, a főigazgatóság mellett gyökereit sem felejti el egy pillanatra sem, saját magáról például úgy nyilatkozott, hogy hiába mozog a fővárosban közel 30 éve, mindvégig veszpréminek tartotta és tartja magát. Arra pedig jó bizonyíték, hogy ez a kötődés nem csak érzelmileg van jelen benne, hogy az operaház egyik új darabjában Oberfrank Pállal, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójával dolgozik együtt, aki a rendezési feladatot kapta meg.
Az egyórásra kalkulált beszélgetés végül túlnyúlott az előre eltervezetten, hiszen a közönség soraiból még számos kérdés érkezett a beszélgetőpartnerekhez, amelyekre kivétel nélkül válaszoltak a megszólítottak.
