2021. december 9.
//
Natália névnap

A szó veszélyes fegyver, de hogyan lett az, és mit tehetünk ellene?

2021. szeptember 30. 20:16
A projektmenedzsment tudomány hazai és nemzetközi szinten is elismert alakja, Görög Mihály tartott búcsúelőadást a szavak erejéről és közgondolkodásra való hatásáról a Pannon Egyetemen.

A veszprémi intézményben még nem volt olyan, hogy egy nyugdíjba vonuló professzor egy úgynevezett búcsúelőadás keretében foglalja össze gondolatai sava-borsát. Most, azaz szerdán a Gazdaságtudományi Kar egy ilyen, más egyetemeken már kipróbált szokást élesztett fel hagyományteremtő céllal, amelynek keretében a szavak közgondolkodásra való hatásáról és a szavak erejéről tartott szigorúan nem tudományos előadást az idén nyugdíjba vonuló, 70. életévét betöltő Görög Mihály.

A projektmenedzsment tudomány hazai és nemzetközi szinten is elismert alakja nagyjából 30 perc alatt foglalta össze, hogyan jutottunk el odáig, hogy a mai korszellem a természetes rendből fakadó józan ész tagadását tette magáévá. Azaz: a közgondolkodás szerint minden eddigi tapasztalatunkat nem csak megkérdőjelezzük, hanem egyenesen tagadjuk. A folyamat nem ma kezdődött, és nem meglepő módon a technológia és az ipar fejlődésével van összefüggésben.

Természetes rendből fakató józan ész

A professzor szerint ahhoz, hogy megértsük, a társadalmunk hogyan jutott el a mai liberális korszellemhez, mindenképp fontos feleleveníteni a hírek terjedésének természetét és történelmét. Mint mondta, úgy 500-600 évvel ezelőtt az újdonságok terjedésének sebességét a közlekedési eszközök gyorsasága/lassúsága határozta meg, azaz egyenes arányosságban volt a helyváltoztatási lehetőségekkel: a hírekről leginkább szájhagyomány útján lehetett értesülni, és olyan gyorsan terjedtek, amilyen gyorsan az emberek utaztak. A híreket és ideológiákat utazók hozták-vitték és értelmezték. Majd adták újra tovább. Ezidőtájt a közfelfogás, a világ dolgaihoz való viszonyulás alappillére a természetes rendből fakadó józan ész volt -mondta.

Görög szerint ez nem azt jelenti, hogy az emberiség nem tett semmi rosszat, de legalább a jót magasztalta, mára azonban olyan változások következtek be, amelyek a korszellemet is megváltoztatták: tudományos-technikai és ipari forradalmak zajlottak le, amelynek következtében a hírek terjedési sebessége is gyorsult, és függetlenné vált a helyváltoztatási képességtől.

- Ma nem kell kimozdulni sehonnan sehová, az emberek nagy tömegének adott, hogy bármilyen hírhez, információhoz hozzájussanak. Eközben az is igaz, hogy a globalizáció által ismertté vált az egész Föld, miközben az események is felgyorsultak. Sok minden történik a világban párhuzamosan, melyek összetetté és bonyolultabbá, azaz nehezen értelmezhetővé váltak. Ennek hatására jött létre a média, mely egy külön ágazatként teszi a világban zajló eseményeket fogyaszthatóvá és értelmezhetővé- magyarázta Görög Mihály, majd hangsúlyozta, a közösségi média kialakulásával ma már szinte bárki az események értelmezésének aktorává válhat.

Görög Mihály 70 évesen vonul nyugdíjba. A Pannon Egyetemen szeptember 29-én tartott búcsúelőadást.Görög Mihály 70 évesen vonul nyugdíjba. A Pannon Egyetemen szeptember 29-én tartott búcsúelőadást.

A mai korszellem kialakulására a professzor szerint nem csak a technológia fejlődése, hanem az eszmeáramlatok változása is hatással volt. Rámutatott, az apróbbaktól eltekintve a reformáció, a felvilágosodás, és a liberalizmus hármasa, és az ezekből a következőbe való átmenet befolyásolta mai világképünket. -A reformáció kritikát fogalmazott meg, a felvilágosodás a kétely szellemét hordozta, a mára sok tekintetben kiüresedett liberalizmus pedig a tagadást vallja magáénak. Ma tagadjuk ami eddig volt, és jónak gondoltunk-mondta.

Görög Mihály szerint a fentiek alapján elmondható, hogy a mai korszellem elérte, és át is lépte a tagadás révén a természetes rendből fakadó józan ész határait, mivel a legalapvetőbb ösztönökkel (fajfenntartás, életben maradás) száll szembe. A kibontakozó és terjedő korszellem életellenessé vált, mert az ember alapvető identitásának mond ellent. E korszellem a professzor szerint rányomja bélyegét a világ értelmezésére is, ami azért lényeges, mert a közgondolkodás -bármennyire is szeretnénk kihúzni alóla magunkat- mindenkire erős hatással van.

Úgy látja, a mai, tagadó korszellem sajátosságokat is magával hordoz: a big-tech cégek segítségével saját szóhasználattal sajátos kommunikációs tereket alakított ki, amelyek az aktoraik révén az események értelmezésének - a narratíva- kizárólagosságára törekszenek. Magyarul: megmondják, miként javallott gondolkodnunk.

A szavak hígfolyóssá váltak

Egy másik kiemelendő sajátosság a szavak hígfolyóssá válása. Egy példával szemléltetve: egy angol kórház elrendelte, hogy a szülésznők és a szülésben segédkező kórházi dolgozók a „breastfeeding” (szoptatás), és a „breastmilk”, (anyatej) szavak helyett a „chest feeding”, (mellkasi táplálás), illetve a „human/chest milk” (emberi/mellkasi tej) kifejezéseket használják ezentúl. Görög rámutatott, az ilyen szóhasználat hosszútávon a dolgok létezésének bizonytalan státuszához vezet.

A professzor szerint fontos, hogy a dolgokat nevén nevezzük, hisz már Platón Kratülösz című művében is felhívta a figyelmet arra, hogy minden dolognak természettől fogva van helyes, valódi neve, ami egybevág a korábban is említett természetes rendből fakadó józan ész elvével.

– Ha a dolgok nincsenek nevén nevezve, nem biztos, hogy tudjuk, miről beszélünk

- hívta fel a figyelmet Görög Mihály.

A mai korszellem kizárólagosságra való törekvése magával hozta a véleményterrort is, azaz az eltérő álláspontok képviselőinek és az eltérő szókészletek használóinak megbélyegzését, - és esetleg a közösségi médiáról való kitiltásukat is. Görög szerint ma gyakran megesik az, hogy a nem fősodrat szerinti gondolkodók magyarázkodásra kényszerülnek amiatt, mert másképp értelmezik a világot.

A professzor kiemelte azt is, az ember identitására két dolog van hatással: a genetika és szociokulturális környezet. Utóbbi széles skálán tud mozogni, mivel amíg a megváltoztathatatlan emberi gének a szaporodási folyamat során öröklődnek az utódokban, addig a mémek (a tudás és kultúra másolható és másolódó egysége) úgy terjednek, ahogy azt továbbadják. –  A mémek interperszonális kapcsolatok révén terjednek, és nem feltétlenül azért, mert igazak. A hamis mémek ugyanígy tudnak terjedni, és még el is torzulhatnak. Különösen akkor, ha tetszetős a mém-hordozó (igényes videó, grafika). A túlélő mémek egy egész kor korszellemét szövevényként határozzák meg, hogy miről mit gondolunk- fogalmazott.

Görög Mihály szerint mivel a tagadáson alapuló mai korszellem az emberi önazonosság, azaz az identitás utolsó -talán még álló- bástyáját is támadja, és a szavak használatának kizárólagosságára törekszik, elmondható, hogy ma az uralja a világot, aki a kommunikációs teret kézben tartja, hisz ő mondja meg miként kell értelmezni a világot. -A szó veszélyes fegyver, hisz általa identitásharc és kulturális diktatúra folytatható -és folyik is -fűzte hozzá.

Mit tehetünk mi, hétköznapi emberként?-tette fel a kérdést. A professzor szerint nem sok mindent, maximum annyit, hogy tudatosak maradunk, felismerjük a hamis mémeket és óvjuk identitásunkat.

A teljes előadás a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának facebook-oldalán megnézhető. Görög Mihály előadása a 35. perctől kezdődik:

Ge. Á.
Domján Attila

További cikkek

Emléktáblát avattak a Magyar-Lengyel Barátság Parkban
Emléktáblát avattak a Magyar-Lengyel Barátság Parkban
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Lengyel Köztársaság Nagykövetsége és a Veszprémi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat ünnepélyesen felavatta a Lech Kaczyński-emléktáblát, a Hangvilla előtti zöldterületen található Magyar-Lengyel Barátság Parkban.
A bakelit és a bor szerelemgyermekeként nyílt meg Veszprém legújabb vendéglátóhelye
A bakelit és a bor szerelemgyermekeként nyílt meg Veszprém legújabb vendéglátóhelye
Bakelit és bor. Az ezek iránti szenvedély hívta életre Veszprém legújabb vendéglátóhelyét a belváros szívében, ami kívülről borbárnak tűnhet, belülről sokkal inkább életérzést sugároz. A Wine & Vinyl a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros Program utcakép fejlesztési programja által támogatott ötödik vállalkozás, viszont ebben az esetben országosan is egyedülálló projektről beszélhetünk.
Kialakult a VeszprémSztár döntős mezőnye a táncosok között is
Kialakult a VeszprémSztár döntős mezőnye a táncosok között is
Szombaton a Március 15. utcai sportcsarnokban rendezték a VeszprémSztár tehetségkutató táncos előválogatóját. A közel 200 indulóból végül 12 egyéni és páros versenyző jutott a december 11-ei döntőbe.
Hostel, kávézó és múzeumi fogadótér lesz az egykori kereskedőházból 2023-ra
Hostel, kávézó és múzeumi fogadótér lesz az egykori kereskedőházból 2023-ra
Újabb ikonikus épület alakul át és kap új funkciót Veszprém belvárosában a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében. A Jókai 8. szám alatt álló egykori Ruttner-ház egyszerre lesz hostel, kávézó és a várbörtön-múzeum fogadóközpontja.
A stábbal együtt érkezett a Nagykarácsony Veszprémbe
A stábbal együtt érkezett a Nagykarácsony Veszprémbe
Vasárnap este közönségtalálkozós vetítést tartottak a Balaton Moziban, Tiszeker Dániel legújabb nagyjátékfilmjét láthatták a nézők, a stábtagokkal közösen.