Brányi Mária, a városfejlesztési bizottság elnöke lakóépületek energiatakarékos felújításával kapcsolatosan kiegészítést javasolt a bizottság nevében, hogy ne csak a társasházak kéményeinek energiatakarékos felújítását támogassák, hanem a város valamennyi kéményét egységesen fejlesszék.
Debreczenyi János polgármester reagált, elmondta az állami pályázat csak termofor (gyűjtőkémények) kémények felújítását támogatja, ezért nem terjesztették ki a lehetőséget minden lakóra.
Schmidt István, a városfejlesztési iroda vezetője tájékoztatott róla, hogy tényleg felmerült az igény, miszerint ne csak a tömbépületek kapjanak támogatást, hanem a családi házak is. Kifejtette, lenne lehetőség arra, hogy a városvezetés kiszélesítse a projektet minden kéményre is, de ezt az állami pályázatok kiíráshoz kell igazítani.
Baumgartner Lajos, a gazdasági bizottság elnöke kifejtette, a bizottság nem támogatja a városfejlesztési bizottság kezdeményezését, mivel nincsenek meg hozzá a megfelelő források. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakóépületek korszerűsítéséhez az állami támogatások nem érkeznek meg időben, annak ellenére sem, hogy Pál Béla, a KDRFT elnöke gyakran hangoztatja a sajtóban, ezek a források mindenki előtt nyitva állnak. Ez azonban nem így van. Nehéz helyzetben vannak a társasházak, hiszen már megkezdték a fejlesztéseket, ám a támogatás nem érkezett meg.
Brányi Mária válaszában kifejtette, hogy tisztában van a pályázat tartalmával, de szerinte az önkormányzat külön pályázat keretében támogathatná a lakókat is. Erre lehetne a költségvetésből pénzt elkülöníteni.
Mazák György, a pénzügyi bizottság elnöke úgy vélte, az eredeti határozattervezet jó, azt nem kell módosítani. Az világos, hogy a termofor kémények veszélyesek, a lakóépületek kéményeinek felújítási támogatásáról külön kellene tárgyalni. Végül hozzáfűzte, az állami pénzek csúszása már két évtizedes gyakorlat Magyarországon. A határozatot egy tartózkodással elfogadták.
Felújul a „pokoli torony”
Hárman is véleményezték a 14. napirendi pontot, amely a Házgyári út 1. szám alatti épület felújítást érintette. Porga Gyula alpolgármester szerint ez a legfontosabb előterjesztések egyike. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat rehabilitációs programja ugyanis viszonylag kis fejlesztés, de példaként szolgálhat az egész ország számára. A jövőben itt olyan családokat tudnak elhelyezni, akik elvesztették a korábbi lakóhelyüket.
Baumgartner Lajos csatlakozott az előtte szólóhoz, kifejtette, szinte csoda, hogy a rossz állapotban lévő épület felújítását felvállalta a Szeretetszolgálat. Némedi Lajos, az oktatási bizottság elnöke örömmel nyugtázta, hogy a tágabb környéken is „pokoli toronynak” nevezett épület, a negatív jelkép megszűnik Veszprémben. A képviselők a határozatot egyhangúlag támogatták a programot.
A tizenkilencedik napirendi pont esetében, amely a 2010-es civil támogatásáról szólt, Molnár Ernő fűzött hozzá megjegyzést. Mint elmondta, a civilek tudják, hogy a nehéz gazdasági körülmények miatt ilyen kevés az támogatás, de nagyon remélik, hogy a következő évben már jobban megy majd a városnak, és több jut majd a rendezvényre.
A polgármester válaszában röviden kifejtette, a költségvetési vita során többen mondták, hogy csak kötelező feladatokra kellene költenie a városnak, ha így lenne akkor most ennyi támogatás sem jutna a civileknek. A határozatra minden képviselő igennel szavazott.
Mégis lesz vizsgálat szentgáli ingatlan ügyben
A huszonnegyedik napirendi pont során alakult ki a leghosszabb eszmecsere a képviselők között, Czaun János alpolgármester tájékoztatott a szilárdhulladék társulás által megvalósított projektről, illetve a szentgáli ingatlan megvásárlásának körülményeiről és következményeiről.
Az alpolgármester kifejtette, mikor a társulás élére került, ő egy üres irodában, üres fiókok között találta magát, semmilyen előzmény nem volt számára ismeretes, dokumentumok nem álltak a rendelkezésére. A ma ismertetett anyag elkészítéséhez, amely szerinte átlátható és világos tájékoztató, mindent az alapoktól kellett kezdeni.
Baumgartner Lajos nem értett egyet ezzel a gondolattal, szerinte a mostani anyag sem adott minden tisztázatlan kérdésre választ. Mazák György sem találta teljesnek az anyagot, véleménye szerint átfogó elemzésre van szükség. Arra kérdésre, hogy miért nem Királyszentistvánon lesz a hulladéklerakó, az állami és királyszentistváni dokumentumtárakban van a válasz. Szintén kérdés, hogy milyen „váratlan” jogszabályi változások történtek, mikor a telepnek új helyet kerestek. Szerinte csak úgy lenne értelmezhető az ügy, ha tanulmányoznák az érintet települések testületi üléseinek anyagát.
Czaun János szerint sem neki, sem a társulás alkalmazottainak nincs ideje és lehetősége arra, hogy a különböző hivatalokban kutakodjon iratok után. Szerinte ez az anyag teljes, ha valaki további nyomozást akar, bízzon meg egy külsős céget, amelyet erre alkalmasnak vél.
Baumgartner Lajos nyomatékosította véleményét, miszerint a felvetett kérdésekre választ kell találni. További vizsgálatot kezdeményez, és ha ezt a társulás nem végzi el, akkor a főjegyző asszonyt kéri fel, hogy erre a munkára jelölje ki a megfelelő személyt.
Debreczenyi János szerint is rendezni kell az ügyet és választ kell leni arra, hogy történt-e vagyoni károkozás vagy nem. Felkérte a társulás elnökét, hogy az ügyet vizsgálják ki.
Czaun János megértette a polgármester kérését és megígérte, a társulási tanács elé fogja vinni a kérdést, és az ott hozott döntésről tájékoztatást ad.
A polgármester azonban közbevágott, ugyanis ő nem ezt kérte. A polgármester elvárása, hogy a vizsgálatot mindenképpen lefolytassák.
Mazák György egyetértését fejezte ki a polgármesterrel, és felajánlotta segítségét a vizsgálatban. Majd emlékeztetett: a szentgáli ügyben ismeretlen tettes ellen nyomoztak a hatóságok sikkasztás miatt, amit főkapitányság végül lezárt.
A közgyűlés végül abban állapodott meg, egy átfogó vizsgálatról készült beszámolót 2010. szeptember első felében terjesztik a testület elé.
