Áder János emlékeztetett arra, hogy a szabadságharc tizenegy nagy csatája közül hármat is ezen a földön vívtak. Komárom és környéke megszentelt föld - folytatta -, ahol szinte mindenki megfordult a későbbi aradi mártírok közül. A felújított Csillagerődben péntektől látogatható a Szépművészeti Múzeum görög, római és reneszánsz szobormásolatainak kiállítása.
"Ez az erőd ma újra őrtorony és bástya, a Szépművészeti Múzeum Európában is párját ritkító másolat-gyűjteményének őrhelye. A Csillagerőd megújulása és bővítése egy megnyert, 21. századi csata. Győzelem a romok, a felejtés, a pusztulás felett" - tette hozzá a köztársasági elnök.
"Amikor '48-49 hőseiről beszélünk, látnunk kell - az önfeláldozás mai ember számára már alig átélhető magasztossága mögött - a törékeny embereket, személyes gyötrelmeiket, súlyos döntéseiket, a hazához való következetes, kitartó ragaszkodásukat" - fogalmazott az államfő. Áder János kijelentette, az életáldozatra, önfeláldozásra ma már nem kényszerülő nemzedék tagjaként is tanulnunk kell tőlük, "hogy újra és újra - ünnepen és hétköznapon - észrevegyük, nagy érték a szabadság, '48-49 hősei az életüket is kockára tették érte".
A Csillagerőd a komáromi erődrendszer egyik tagja, az erődrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni. A komáromi erődöket az örökkévalóságnak építették, de befejezésük idejére megjelentek a repülőgépek, ezzel az erődítmények elvesztették hadászati jelentőségüket. A Csillagerődöt a Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. Lengyel menekültek kaptak itt helyet, miután Németország lerohanta Lengyelországot. A nyilas hatalomátvétel után az erőd internálótábor lett; zsidók és cigányok ezreit indították innen megsemmisítő táborokba. A második világháború után szükséglakásokat alakítottak ki a létesítményben, majd eladták a helyi ÁFÉSZ-nek és zöldségraktárként használták. Később az állam visszavásárolta az erődöt, az épület 2005 óta látogatható műemlék.