Milyen Veszprémet képzelünk el 2030-ban? Erre a kérdésre keresi a választ Veszprém Város Önkormányzatának legújabb, Irány Európa élmezőnye! című kiadványa, melyben a polgármester megkeresésére több mint negyven helyi kötődésű művész, vállalkozó vagy éppen intézményvezető vall arról, hogyan fejleszthetnénk Veszprémet tovább, hogy európai szinten is a legélhetőbb városok közé kerüljön. A kiadvány egyben előzménye is egy nagyobb stratégia kialakításának, ami mentén majd megszülethetnek a jövő fejlesztésének tervei.
Ennek az első lépéseként szerdán egy nagyobb workshopra hívta a polgármester a város életében meghatározó szerepet betöltő intézmények, vállalkozások képviselőit, ahol a kiadvány megszólalói közül hárman – Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Lőrincz Katalin, a Pannon Egyetem docense, turisztikai szakember és Smiló Dávid, a Paradigma Ariadné építésze – osztották meg gondolataikat élőben is.
Ahhoz persze, hogy 2030-as vízióról beszélhessünk, nem árt tisztában lenni a kiindulóponttal. „Annyi bizonyos, hogy csodálatos városban lakhatunk, ahol a legjobb közösségek működnek, ahol egy leromlott vidámpark területén az ország egyik legszebb sétaútvonalát sikerült kialakítani a Séd-völgyben. Az ilyen fejlesztések mindig azt mutatják, hogy
közösen kell álmodnunk, és ha találunk egy olyan metszéspontot, amit mindenki tud támogatni, akkor nagy dolgokra leszünk képesek”
– fogalmazott köszöntő beszédében Ovádi Péter országgyűlési képviselő.
– Gyakran mondjuk, hogy az életben két dolog biztos: az állandóság és a változás. A kihívás az, hogy ennek a kettőnek a harmóniáját megteremtsük egy város életében is. Ha megnézzük a veszprémi költségvetés elmúlt harminc évét, azt látjuk, hogy a rendszerváltás utáni első tizenöt év inkább az állandóságról szólt, a magabiztosságra, a csendes ereszkedésre koncentrált. Ekkoriban a fejlesztések aránya nagyjából 15-20 százalékos volt az összköltségvetéshez képest, míg a második tizenöt évben volt olyan esztendő, amikor többet költöttünk fejlesztésekre, mint működtetésre – idézte fel az elmúlt harminc évet Porga Gyula polgármester, rávilágítva, honnan hova jutottunk el, hol tartunk most.
Hangsúlyozta, az, hogy mennyire merünk kockáztatni, természetesen nem egy ember, a városvezető felelőssége – együtt, párbeszédet folytatva, nyitottsággal lehet csak megtalálni a harmóniát. Az elmúlt tíz-tizenöt talán erről a közösségi tervezésről szólt, még ha az időnként – egyébként szükséges – vitákkal is zajlott. Így lehettek sikeresek a fejlesztések – legyen szó a Séd-völgy rehabilitációjáról, a Hangvilla létrejöttéről vagy éppen az EKF pályázat összeállításáról és a cím elnyeréséről.
Ahogy arra Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 vezérigazgatója is felhívta a figyelmet, építeni tehát csak úgy lehet, hogy a mögött egyetértés van – az előttünk álló jövőben is. Miközben persze azt sem szabad elfelejteni a tervezésnél, amit M. Tóth Géza fogalmazott meg nagyon találóan, hogy: „Veszprémet nem kell kitalálni. Veszprém nem üres papírlap, amire valami nagyszerűt kell tervezni.” – idézte az animációs filmrendezőt a polgármester. „Ez egy nagyon fontos igazság, hiszen az előttünk járó közösségek mindig hozzátették a magukét a városhoz, a mi feladatunk pedig az, hogy ugyanúgy hozzátegyük az örökséghez a magunk részét.
Most ennek van itt ismét az ideje. Az elmúlt évek munkájának köszönhetően Veszprém Magyarország három legélhetőbb városa közé került.
„Mi azonban nemcsak a magyar bajnokságot szeretnénk megnyerni, hanem a Bajnokok Ligáját is”
– fogalmazott a polgármester. Utóbbi pedig ebben az esetben az, hogy Európa élvonalába kerüljünk a legélhetőbb városok tekintetében.
Erre létezik is egy mérő, a kulturális és kreatív városok mérője, ahol 25 objektív változó (pl. a közszolgáltatások minősége, a gazdasági helyzet, közlekedési infrastruktúra, közbiztonság, egészségügyi helyzet, a kreatív ipar helyzete) alapján vizsgálják a városokat. Veszprém a saját kategóriájában, a kevesebb mint 100 ezer lakosú városok közül jelenleg az 54. helyet foglalja el. Ez most egy erős középmezőnynek felel meg, mindamellett, hogy már az is nagy szó, hogy Veszprémet egyáltalán jegyzik, hiszen rajtunk kívül csak öt hazai város – Budapest, Szeged, Győr, Debrecen, Pécs – szerepel a listán.
A cél viszont az, hogy 2030-ra az első húsz között szerepeljünk.
– Ez természetesen nem azért fontos, hogy begyűjtsünk egy trófeát, hanem azért, mert a számok, az adatok mögött egy minőségi élet, minőségi szolgáltatás van – emelte ki Porga Gyula. – Ha tehát ebben tudunk előrébb lépni, az azt jelenti, hogy még jobb lesz Veszprémben élni, gyereket nevelni, vállalkozást indítani vagy éppen turistaként ellátogatni ide.
