Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Gála, táncház, előadások a német nemzetiségi napok programjában

2021. október 19. 13:41
Négynapos programsorozatot rendezett a hétvégén a Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Veszprémi Német Nemzetiségi Klub.

A programsorozat első elemeként szombat délután nemzetiségi gálát rendeztek az Agórában. A gálán a város nemzetiségi csoportjai léptek fel: az unokáktól a nagyszülőkig minden korcsoport képviseltette magát. Színpadra lépett az Egry úti óvoda, a Hriszto Botev iskola tánccsoportja, a Dózsa iskola tánccsoportja, a Gyulaffy László általános iskola tánccsoportja, a Lovassy nemzetiségi kamarakórusa, Burger Dóra, a Gyulafirátóti Német Nemzetiségi Dalkör, a Gyulafirátóti Német Nemzetiségi Tánccsoport, Cziráki Bálint és a Veszprémi Német Nemzetiségi Klub Énekkara, vendégként bemutatkozott a Herendi „Vergißmeinnicht” Tánccsoport. A gálaműsor után táncházba invitálták az érdeklődőket. 

(Fotó: Kovács Bálint / vehir)(Fotó: Kovács Bálint / vehir)

A vasárnap az egyházi programok jegyében telt: délelőtt három kórus részvételével egyházzenei koncertet adtak a Szent László templomban, ahol a koncert után német nyelvű szentmisét mutattak be. 

A programsorozat hétfő délután Szilágyi-Kósa Anikó előadásával folytatódott a Német Házban. Az érdeklődők a Veszprém megyei kálváriák jellegzetességeivel ismerkedhettek meg. A középkorban azért kezdtek el kálváriákat építeni szerte Nyugat-Európában, hogy azok is megélhessék a keresztút misztériumát, akik zarándokként nem juthattak el a jeruzsálemi Via Dolorosára, arra az útra, amelyen a hagyomány szerint Jézus vitte a keresztjét a Golgotára. A kálváriaépítés fénykora a 18-19. századokra tehető, és a Dunántúlnak azon területein találjuk meg nagy számban őket, ahol németek élnek. 

Így van ez Veszprém megyében is: a 45 feltárt kálvária közül harminc német településen található.  Elsőként a városokban – Sümegen, Pápán, Veszprémben – alakítottak ki keresztutakat a 18. század első felében, aztán a század közepétől az egészen kis falvakban is kálváriákat létesítettek jellemzően a lakott területen kívül, magaslaton, esetleg korábban a kereszténységhez kötődő helyszíneken (a betelepülő németek még megtalálhatták a középkori települések, templomok, temetők maradványait, így tudhatták, melyek voltak az egykor felszentelt területek). 

Stáció a barnagi kálvárián (fotó: barnag.com)Stáció a barnagi kálvárián (fotó: barnag.com)

A kálváriák elsősorban az egyéni áhítat helyszínei voltak, ahová leginkább a húsvéti hétvégén, gyakran hajnalban, némán jártak ki imádkozni a hívek. A keresztutak már csak azért is fontosak voltak az emberek számára, mert jellemzően nem egyházi segítséggel, hanem önerőből építették és tartották fenn őket, gyakran egy-egy család “fogadott örökbe” egy stációt, amit aztán generációról generációra ők gondoztak. 

A német nemzetiségi napok programsorozata még nem ért véget: cikkünk megjelenése napján, kedden 17 órától Lovassy Klára tart előadást a Thököly utcai Német Házban arról, hogyan változott a németség élete Magyarországon. Az előadás nyitott, várnak minden, a magyarországi németek kultúrája iránt érdeklődőt. 
 

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
Ők kaptak Kossuth és Széchenyi-díjakat nemzeti ünnep Ők kaptak Kossuth és Széchenyi-díjakat A nemzeti ünnepünk alkalmából átadták az ország legrangosabb kitüntetéseit. Cikkünkben bemutatjuk, hogy kik részesültek ezekben az elismerésekben. tegnap 16:35 Két rangos állami elismerés a veszprémi újságírónak közélet Két rangos állami elismerés a veszprémi újságírónak Zatkalik András csütörtökön néhány óra leforgása alatt két állami kitüntetést is átvehetett. tegnap 14:18 Orbán Viktor: a jövő nem a birodalmaké, hanem a patriótáké és a független nemzeteké nemzeti ünnep Orbán Viktor: a jövő nem a birodalmaké, hanem a patriótáké és a független nemzeteké A magyar szabadság eszméje örökkévaló és időtlen - jelentette ki a miniszterelnök szombaton Budapesten az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott ünnepi beszédében. Orbán Viktor azt is mondta, a jövő nem a birodalmaké, hanem a patriótáké és a független nemzeteké. tegnap 12:43 „A szabadság egy eszköz, hogy megvalósítsuk álmainkat” nemzeti ünnep „A szabadság egy eszköz, hogy megvalósítsuk álmainkat” „A szabadság ma nem elérendő, távoli cél számunkra, de velejárója mindennapi életünknek. A szabadság ma eszköz, hogy megvalósítsuk álmainkat.” – Mondta Porga Gyula, Veszprém polgármestere március 15-ei ünnepi beszédében a Dózsa téren szombaton délelőtt. A városvezető amellett, hogy 1848 üzenetéről beszélt, markáns véleményt fogalmazott meg az aktuális világpolitikai helyzetről és benne Magyarország szerepéről. tegnap 14:27

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.