A helyi ellenzék, pontosabban hat képviselőjük indítványozta, hogy a városi közgyűlés rendkívüli ülés keretében tárgyalja újra azt a 2022 júniusi határozatukat, amiben döntöttek arról, hogy az Óváros teret huszonegy évig díszítő emlékművet áthelyezik a Szabadság tér közepére, ezzel együtt felújítják az óváros bejáratának is beillő teret. A rendkívüli közgyűlés tétje tehát az volt, amennyiben a képviselők többsége elfogadja a korábbi döntés felülvizsgálatát, akkor megáll az építkezés a Szabadság téren és lehetőség adódik arra, hogy a millenniumi emlékmű visszakerüljön az Óváros térre.
Hogy pontosan hogyan jutott el addig a millenniumi emlékmű ügye addig, hogy egy komplett civil szervezet – Veszprémi Városvédő Egylet – formálódjon köré, valamint a helyi ellenzék a választások után elsőként ennek a kérdését tematizálja politikailag, arról korábbi cikkeinkben részletesen írtunk. Röviden összefoglalva: a közgyűlés még 2022-ben döntött a szobor restaurálásáról, majd új helyszínen történő felállításáról, a munkák némi csúszással, de végül idén augusztusban kezdődtek el a Szabadság téren. Azelőtt városi szinten nem került elő a szobor kérdése, az utóbbi hetekben viszont aláírásgyűjtéstől kezdve „népgyűlésen” át rendkívüli közgyűlés összehívása is borzolta a kulturális életet.
A csütörtök reggeli közgyűlési vitát Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) úgy vezette fel, mint egy olyan kérdésnek a tárgyalását, ami számos érzelmi töltetet is tartalmaz, éppen ezért a politikusoktól kezdve a szakemberekig nagyfokú érzékenységre volt és van szükség a kérdésben. Hozzátette: egy emlékmű akkor tölti be igazi kulturális funkcióját, ha valóban képes érzelmeket kiváltani, ez pedig vitathatatlan a millenniumi emlékmű kapcsán. Ugyanakkor megjegyezte már az elején, hogy ő maga nem támogatja a korábbi döntés megmásítását.
Az ellenzék részéről Hartmann Ferenc (DK–Jobbik–LMP–MSZP–Momentum–Párbeszéd) ellenérvként felhozta a két évvel ezelőtti közgyűlési vitán felsorakoztatott véleményeket, miszerint az elhelyezés sérti a művésznő eredeti elképzelését, a Szabadság téren ki lesz téve a forgalom viszontagságainak, nem lesz jó a megvilágítása, továbbá sérelmezte, hogy minden kétséget megdöntő indok nem hangzott el, miért is kell elköltöznie az Óváros térről a szobornak.
Szintén a két évvel ezelőtti vitára utalt vissza Gerstmár Ferenc (LMP) is, aki szerint nem kellett volna már akkor is sürgősségi indítványként tárgyalni az elhelyezést.
Katanics Sándor (Híd a Városért) értékrombolásnak nevezte a mostani akciót, külön kitérve arra, hogy állítólag szállításkor megrepedt az egyik eleme is a szobornak, azzal pedig nem ért egyet, hogy csak amiatt, hogy több faház elférjen egy rendezvény idején a téren, mindenképpen le kell bontani a szobrot.
Zakar Csaba és Katanics Sándor
Kovács Rajmund (Híd a Városért) a Szabadság téri építkezés magas költségét bírálta – ez több, mint 160 millió forint – Porga Gyula viszontválaszában viszont tisztázta, hogy ez az összeg nem pusztán a szobor talapzatának a költsége, hanem a teljes tér megújítását takarja, a közművek cseréjével együtt.
Az ellenzék részéről Hartmann Ferenc benyújtott egy ügyrendi módosítást is, miszerint szavazzanak majd név szerint a képviselők. Ez a gyakorlatban pusztán annyit jelent, hogy nem szavazógombot nyomva, hanem egyesével, igen, vagy nem, esetleg tartózkodás kimondásával kell majd állást foglalni, és a jegyzőkönyvben rögzítik, hogy ki milyen döntést hozott.
Hartmann Ferenc átadja az ügyrendi módosításról szóló javaslatot a polgármesternek
A közgyűlésen a képviselők mellett szót kapott több, a szoborügyben érintett szereplő is.
Jelen volt Bohus Eszter, Lugossy Mária lánya, aki jogos örökösként a mai napig aktívan gondozza édesanyja hagyatékát. Ő felszólalásában határozottan kiállt a közgyűlés korábbi döntése mellett, elmondta, hogy a hosszú folyamat minden apró részletéről megkapta a tájékoztatást, azt az indokot pedig el tudja fogadni, hogy az Óváros tér használata megváltozott a húsz évvel ezelőtti viszonyokhoz képest. Sőt, az új, Szabadság téri helyszínén sokkal jobban érvényesül majd a „kapuszituáció” amit a műemlék valójában jelent.
Bohus Eszter
Szintén szót kapott Grászli Bernadett is, a Művészetek Háza igazgatója, aki most mint a Köztéri Műalkotások Munkacsoport képviselője volt jelen. Ő elsősorban az alkotás amortizációját emlegette, aminek az Óváros téren az évek alatt ki volt téve a szobor. Szerkesztőségünkhöz eljutott az említett munkacsoport állásfoglalása is, pontosabban annak dokumentációja. Ebben leírják, hogy a Szabadság tér méltó helyszíne lesz a szobornak, érvényesül a kapu forma, amire Bohus Eszter is utalt. A szakértői csapatban egyébként két szobrászművész is helyet kapott, Monori Sebestyén és Szabó Tamás.
Grászli Bernadett
A vitán természetesen jelen volt Nagy Károly is, aki augusztusban elindította a tiltakozási hullámot. Felszólalásában ő maga is felsorakoztatta azokat az érveket, amiket a Vehír által szervezett vitában is elmondott. Most a polgármesternek címezve nyomatékosította azt a véleményét, hogy a Szabadság teret a szobor odahelyezése nélkül is fel lehetett volna újítani, szerinte észérv még a munkacsoport állásfoglalásával együtt sem szól az új helyszín mellett.
Mindezek után belebegtette, hogy szerinte a szobor alacsonyabb lett, mint az Óváros téren volt, ezért elképzelhető, hogy feljelentést fog tenni a rendőrségen műemlékrongálás vádjával.
Nagy Károly
A vita után a polgármester elrendelte a szavazást. A képviselőtestület elfogadta az ellenzék javaslatát, hogy név szerint szavazzanak, de nagy meglepetés nem született, nyolc kormánypárti képviselő fenntartotta a korábbi határozatot, öt ellenzéki pedig nem, tehát a millenniumi szobor maradni fog az új helyén a Szabadság téren, aminek ünnepélyes átadása szeptember 12-én lesz.
A Vehír21 podcastben szerkesztőségünknek sikerült egy asztalhoz ültetnie Hegedűs Barbara alpolgármester és Nagy Károlyt, hogy egy vita keretében ütköztessék érveiket. Ezt az alábbi linken lehet megtekinteni.
