Ahhoz, hogy sikerüljön megérteni a miérteket a millenniumi emlékmű áthelyezésével kapcsolatban a Szabadság térre, két évet kell visszamenni az időben, egészen pontosan 2022. június 30-ig. Ekkor döntött a városi közgyűlés arról, hogy huszonegy év után lebontják az Óváros tér addigi látványosságát, hogy a későbbiekben nem sokkal távolabb, a Szabadság téri csomópont közepén állítsák fel újra. Csomópont és nem körforgalom, hiába tűnik elsőre annak, ez még később fontos lesz.
Egyébként már ezt megelőzően, 2012-ben is felmerült ez, viszont akkor az alkotó, a Munkácsy-díjas Lugossy Mária halála miatt végül ez lekerült a napirendről. Az előterjesztésben két éve azzal indokolták a döntést, hogy az Óváros tér egyre erőteljesebb rendezvénytéri használata miatt indokolt, hogy új, méltó helyet találjanak az alkotásnak.
Abban a vitában akkor főleg Brányi Mária alpolgármester képviselte a fent említett érv mellett a szakmai plénum álláspontját, ami szintén támogatta a szobor áthelyezését. Az OMSZI Nonprofit Kft – ez a szervezet Magyarországon különböző építési beruházások kapcsán végez szaktanácsadást és ad szakvéleményt – azt írta az állásfoglalásában számos, az alapzatot érintő paraméter meghatározása mellett, hogy a Szabadság tér az Óváros térrel ellentétben jóval szűkebb, ezáltal pedig a szobor vizuálisan jelentősebbé válik új helyén.
Az ellenzék részéről pedig leginkább elvi aggályokat fogalmaztak meg, miszerint precedenst teremthet ez a döntés. Konkrétan elhangzott, hogy nehogy a következő áthelyezendő szobor Brusznyai emlékműve legyen, valamint felmerült, hogy maga a készítője is ide álmodta meg az alkotását.
Ez utóbbi indok valóban megállná a helyét, viszont Lugossy Mária halálát követően örökségül gyermekeire szállt a szerzői jog, ők pedig elfogadták a városvezetés érveit a szobor átköltöztetéséről és támogatták az új, Szabadság téri helyszínt. Az azóta is nyilvánosan elérhető nyilatkozatokban szerepel még, hogy mindezeknek az a feltétele az örökösök részéről, hogy a város garantálja az alkotás restaurálását. Az örökösökről azt azért érdemes tudni, hogy Bohus Eszter, Lugossy Mária egyik lánya a Bohus-Lugossy Alapítvány a Kortárs Üvegművészetért szervezet alapítja is, magyarul az örökösök nem pusztán jogtulajdonosok, hanem aktív ápolói is a művésznő hagyatékának.
Tehát két éve már tudvalévő volt, hogy a szobor a Szabadság térre fog költözni.
Egy gondolat erejéig érdemes még elidőzni a 2022-es közgyűlési vitán, amikor Porga Gyula polgármester azt mondta, hogy a város egy élő organizmus, ami folyamatosan változik és fejlődik, vannak állandó elemek és vannak, amelyek funkciója, helyzete megváltoztatható. Ebben a konkrét ügyben mindenkinek megvan a maga véleménye, a polgármester számára az örökösök döntése a mérvadó, ők pedig szimpatizálnak ezzel a megoldással, mondta a városvezető akkor.
Ezt azért volt fontos kiemelni, mert két év múlva, azaz elérkezve a mostani korba lehetőség nyílt arra, hogy a Szabadság tér képe ne csak a szobor odahelyezésével változzon meg, hanem egy komplett átalakításon essen át, mint ahogy Porga Gyula is fogalmazott az organikus városfejlődésről.
Hogy pontosan mi fog történni az óváros bejárataként is értelmezhető területen, arról már Lamos Péter, a Veszprém 2030 Kft. ügyvezetője beszélt elsősorban mérnöki és városképi szemüvegen keresztül. Mert egy köztéri műalkotás el-, vagy áthelyezése nem csupán mérnöki kérdéseket vet fel, sőt nem is csupán esztétikait, hanem ezzel együtt a városképen és az alkotás szellemiségén sem eshet csorba ideális esetben.
Fontos részlet, hogy a millenniumi szoborként emlegetett alkotás eredeti elnevezése, ahogy még Lugossy Mária megalkotta „Tér és időkapu” volt. Ezzel az adottságával harmonizálva pedig a Szabadság téri elhelyezése valóban egy „kapuszituációt” eredményez, amikor a látogató a forgalmas belvárosból megérkezik a klasszikus óvárosi negyedbe, a szobor pedig szimbolikus műalkotásként ezt az érzetet is képes lesz felerősíteni, magyarázta Lamos Péter a városképi szempontokat.
A mostani építkezés – ami pár napja el is indult a Szabadság téren – viszont nem csak arra terjed ki, hogy elkészítsék a szobor új talapzatát. Valójában az egész teret érinti, így pedig minden arra közlekedőt. Bár a veszprémiek is sokszor hivatkoznak úgy erre a részre, mint körforgalom, valójában a KRESZ szerint nem az – nem is található az út mellett a körforgalmakat jelző tábla. Sokkal inkább egy olyan közlekedési hurok, ahol egyszerre haladnak autósok, kerékpárosok és gyalogosok is. A mostani átalakítás pedig erre reagál. Lamos Péter érdeklődésünkre elmondta, hogy az építkezés után a forgalmi rend nem fog változni, viszont a csomópontban sokkal inkább előtérbe kerülnek a gyalogosok és kerékpárosok szempontjai, tehát biztonságosabbá válik a Szabadság tér, ami így ami tényleg magára ölti egy tér adottságait és nem csak nevében. Organikusan változik, fejlődik a város – utalva még egyszer a polgármesterre.
Az emlékmű áthelyezése viszont – hiába született meg a döntés két éve – némileg felborzolta a kedélyeket Veszprémben, olyannyira, hogy a Veszprémi Városvédő Egylet aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy írjanak ki helyi népszavazást. Ennek a kezdeményezésnek az a célja, hogy megakadályozza a millenniumi emlékmű Szabadság térre történő elhelyezését, helyette a Budapest úti nagy körforgalom legyen a végleges helye. Továbbá azt kérik a városvezetéstől a népszavazásra, vagyis annak kezdeményezésére való tekintettel, hogy halasztó hatállyal későbbi időpontra tegye a Szabadság térre tervezett műtárgy elhelyezését.
Az egylet alternatívát is megfogalmazott a Szabadság térre, szerintük Auer Lipót, világhírű veszprémi hegedűművész bronztábláját kellene kihelyezni a térre (ez jelenleg a veszprémi Pantheonban található és Kő Pál szobrászművész készítette) a talapzata pedig köveskáli bazaltkövek lehetnének. Így pedig a tér felújítása zavartalanul megtörténhet, csak éppen másik műalkotás kerülne oda.
A vita tehát valójában egy esztétikai nézetkülönbség, ami viszont némileg elkésett két évet, és csak akkor öltött testet a városvédő egylet népszavazási kezdeményezésében, amikor a szobor áthelyezésének folyamata maga mögött hagyta a közgyűlési előterjesztés, majd határozat, továbbá a mérnöki tervezés adminisztratív szintjeit és megtörtént az első kapavágás a Szabadság téren.
Most ez az alulról építkező helyi kezdeményezés néz szembe egy jóváhagyott közgyűlési döntéssel, az OMSZI elfogadó szakvéleményével és az örökösök támogatásával. Jelnleg pedig egyszerre gyűlnek az aláírások és zajlanak a munkák.