Áthelyezik a millenniumi emlékművet
Lugossy Mária Munkácsy Mihály-díjas üvegtervező, szobrászművész művét egy az önkormányzat által 1997-ben kiírt pályázatra készítette el, az öt pályamunka közül választották ki, és 2001 óta díszíti jelenlegi helyén az Óváros teret. Idővel azonban egyre több szabadtéri rendezvényt szerveztek a belvárosban, az emlékmű pedig egyfelől a tér a befogadóképességét csökkenti, másfelől a szobornak is méltóbb helye lehetne valahol, ahol nem épülnek köré vendéglátós faházak a fesztiválok idején.
Éppen emiatt az emlékmű áthelyezése már korábban is felmerült, ezúttal pedig megfogalmazódott a konkrét elképzelés is. A Köztéri Műalkotások Munkacsoport javaslata alapján a szobrot a Szabadság téren, a “körforgalomnak” nevezett (valójában nem az) hurokban helyeznék el az állagmegóvó restaurációt követően. Az alkotó örökösei hozzájárultak a helyszínváltozáshoz.
Brányi Mária alpolgármester (Fidesz-KDNP) megjegyezte: az emlékmű alsó üvegprizmája erősen sérült, szükségessé vált a szobor teljeskörű restaurálása és áthelyezése valahova, ahol nincs kitéve sérülésveszélynek. A felmerült helyszínek közül a Szabadság tér merült fel legméltóbb lehetőségként. Az alpolgármester hangsúlyozta: a teljes folyamat az örökösök jóváhagyásával és részvételével valósul meg. Az új helyszínt építéstervező vezetésével alakítják ki.
Hartmann Ferenc frakcióvezető (MSZP-LMP-Párbeszéd) egyetért a szobor rekonstrukciójával, elmondta: 2000-ben 21 képviselőből 17-en támogatták az elhelyezését. Hartmann szerint az új helyén gyalogosan megközelíthetetlen lesz az emlékmű, a jelenlegi talapzatával csak belenyomorítani lehet a térbe, nem tartja méltónak a helyszínt, noha érti az áthelyezés szándékát.
Kovács Rajmund (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) szerint fölösleges százezreket elkölteni arra, hogy még egy fabódéval több férjen el az Óváros téren. Rámutatott: ha az emlékmű a Szabadság térre kerül, akkor onnan el kell tűnnie a jelenlegi növényzetnek. Úgy gondolja, a hurokban azért sem lesz jó helye, mert a figyelmetlen autósok nekimehetnek.
Guzslován Gábor (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) szerint Veszprém eleget szenvedett már attól, hogy különböző ideológiák ide-oda mozgattak szobrokat, bontottak el épületeket, mert mást képzeltek el a helyére. Mi lesz, ha a Brusznyai-emlékmű vagy a Szentháromság-szobor lesz majd egyszer útban valakinek? Azokat is áthelyezik? A képviselő szerint meg kell adni a tiszteletet a városképhez hozzá tartozó alkotásoknak.
Katanics Sándor frakcióvezető (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) szerint nincs értelme ízlésvitákat lefolytatni, itt egészen másról van szó: a szobor helyéről a közgyűlés egyszer már döntött, ha felülvizsgáljuk, azzal precedenst teremtünk a jövőre nézve arra, hogy a könnyebb megoldást válasszuk. Mint mondta, sort kell keríteni a tér (és a szobor) rekonstrukciójára, méghozzá azonnal, azt azonban adottságnak kell tekinteni, hogy a Lugossy-szobor azon a helyen áll.
Brányi Mária alpolgármester úgy gondolja, nem méltó az alkotáshoz az, hogy a rendezvényeken az emberek azon csüngenek, hogy jobban lássák a fellépő művészeket, a gyerekek pedig játszótérnek használják. Megjegyezte: azt is meg kell oldani, hogy az emlékmű gyalogosan is megközelíthető legyen.
Katanics Sándor emlékeztetett: az alkotó kifejezetten ide, erre a helyre álmodta meg a szobrot, körüljárható, megtapintható alkotásnak szánta. Ez a szándék meghatározó, még akkor is, ha néhány fesztiválon kellemetlenséget okoz.
Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) szerint szakmai kérdés, hogy egy műalkotás hova illeszthető. A város élő organizmus, folyamatosan változik és fejlődik, vannak állandó elemek és vannak, amelyek funkciója, helyzete megváltoztatható. Ebben a konkrét ügyben mindenkinek megvan a maga véleménye, a polgármester számára az örökösök döntése a mérvadó, ők pedig szimpatizálnak ezzel a megoldással, partnerek a folyamatban, és vannak feltételeik, amiket nekünk teljesítenünk kell.
Álteknősök lepik el a várost
A Pro Veszprém Nonprofit Kft. programjának keretein belül a helytörténet, helyi hagyományok, kultúra, alkotóművészet és kézműves hagyományok megismertetése érdekében a város öt pontján helyezik el a kavicsfogú álteknős kisméterű, bronzból készült képmását, Csík Richárd alkotásait. Az említett – mára sajnos kihalt – állat maradványait elsőként a Jeruzsálemhegyen találta meg Laczkó Dezső 1901-ben. A 28x28x18 centiméteres bronzszobrok emberi tulajdonságokkal, tevékenységekkel felruházva ábrázolják az őslényt.
Az öt szobrot a tervek szerint a Pannon Egyetem főépülete előtt (az itteni munkálatok idejére az E épület aulájában), a Színházkertben, a Cholnoky-Ady utcák körforgalma és a plébániatemplom közötti parkban, a vasútállomás környezetében valamint a Kálvin-parkban helyezik majd el. A szobrok talapzatának költsége 1,6 millió forint, maguk a szobrok és a hozzájuk kapcsolódó programok 3,6 millió forintba kerülnek.
Katanics Sándor frakcióvezető (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) nem tartja szerencsésnek, hogy önkormányzat így, ilyen formában akarja népszerűsíteni a kavicsfogú álteknőst. A frakcióvezető szerint inkább a Jeruzsálemhegyi Baráti Kör kezdeményezése mellé kellene állni, akik a városrészben egy nagyobb térplasztika megvalósításán dolgoznak. Az őslény népszerűsítésében Katanics kiváló munkának tartja a Sintér-ároknál megvalósult alagutat is – a most tárgyalt alkotásokat azonban “nem jó így közönség elé vinni”.
Csík Richárd (Fidesz-KDNP) alkotóként hasznosnak nevezte az elmúlt időszak kritikáit. Mint mondta, kitanulta a szobrászkodás csínját-bínját, alkotásait a szakmai grémium és a gyerekek is pozitívan fogadták.
Halmay Gábor (Fidesz-KDNP) szerint ezek a szobrok nem “ütik” a civil összefogással megvalósuló jeruzsálemhegyi térplasztikát, aminek megvalósulása már belátható távolságban van. A civilek nem neheztelnek amiatt, hogy egy párhuzamos projekt is zajlik, jó ha minél többen népszerűsítjük Veszprémnek ezt az egyedülálló leletét.
Brányi Mária alpolgármester (Fidesz-KDNP) megjegyezte, hogy közösségi pályázatra adta be az ötletét a képzőművész, ahol joggal nyerte el a támogatást. Az alpolgármester szerint sajnálatos, hogy hosszú évtizedeken át nem beszéltünk a Laczkó-féle szenzációs leletről, és nem véletlen, hogy amint nagyobb nyilvánosságot kapott az őslény, egyre több ember fantáziáját mozgatta meg. Brányi szerint ezek a miniszobrok turisztikai vonzerőt jelentenek, magas minőségű képzőművészeti alkotások.
Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) háláját fejezte ki Csík Richárd felé azért, hogy segíti az önkormányzat tevékenységét a kavicsfogú álteknős bemutatását illetően, ráadásul ő ezt a munkát ingyenesen végzi, a pályázatban elnyert támogatás anyagköltség. A polgármester hozzátette: minden műalkotásnak vannak rajongói és ellenzői is, a különböző ízléseknek meg kell férniük egy városban.