2021. december 1.
//
Elza névnap

Áttörés jöhet az állatvédelemben

2021. november 3. 15:38
Jelentősen szigorodhat az állatkínzás, az állatviadal és a természetkárosítás elleni fellépés jogszabályi környezete, írta Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, Veszprém 01-es számú választókerület országgyűlési képviselője, az előterjesztés egyik benyújtója.

A most benyújtott büntetőjogi tárgyú előterjesztésünk Országgyűlés általi elfogadása esetén első ízben nyílik lehetőség a szaporítók elleni határozott büntetőjogi fellépésre, emellett szigorúbb szankciókkal, új minősített esetekkel bővülne a büntetőbíróság eszköztára állatokkal szemben elkövetett cselekmények kapcsán. Szigorúan szankcionálnánk a különös visszaesőket és állatmérgezéses eseteket, sőt, utóbbinak már az előkészülete is büntetendő lenne. Szemben a jelenleg hatályos három éves maximummal, bizonyos feltételek mellett akár öt év szabadságvesztést is ki lehetne szabni, amely igen magasnak számít Európában. Nem csupán az állatviadal szervezőit, hanem az azon résztvevőket is büntetnénk. Javaslatunk mindezen túl az állattartástól való eltiltás és az állat büntetőeljárás során történő elhelyezésének jogi feltételeit is rendezi, életszerűbbé és hatékonyabbá téve ezeket az állatok érdekében - jelentette ki Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, Veszprém 01-es számú választókerület országgyűlési képviselője, az előterjesztés egyik benyújtója.

Ovádi Péter, mögötte balra Nagy István, agrárminiszter (archív fotó)Ovádi Péter, mögötte balra Nagy István, agrárminiszter (archív fotó)

A miniszteri biztos kiemelte: az előterjesztés megszületését hosszú, széleskörű egyeztetési folyamat előzte meg, amely nem valósulhatott volna meg a Nemzeti Állatvédelmi Tanács tagjainak, az Agrárminisztérium munkatársainak, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának és munkatársainak, a rendőrségnek, a szakmai és civil szervezeteknek az összehangolt, kitartó munkája nélkül.

A jogszabályi környezet módosítás célja többek között az állatkínzás tényállásában új minősített esetek létrehozásával szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségének megteremtése. Ovádi Péter elmondta: az állatkínzás egyik új minősített esete az emberek, gyermekek és felnőttek védelmét célozza, amikor súlyosabban büntetné azokat az állatkínzókat, akik nagy nyilvánosság előtt hajtják végre a cselekményt. Három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető az, aki az eltiltás ideje alatt követ el állatkínzást, vagy bűnismétlő. Ha pedig különös visszaeső, vagy méreg kihelyezésével több állatot is elpusztít, öt évig is terjedhet a szabadságvesztés időtartama.

A szaporítók elleni fellépést – úttörő jelleggel, Magyarországon első ízben – a következő rendelkezés célozná: a javaslat egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki az állatkínzást szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatra a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el.

A miniszteri biztos aláhúzta: az állatvédelemmel kapcsolatos nemzeti konzultációt kitöltő több mint 260.000 ember több olyan kérdésben is egyértelműen állást foglalt, amely most szerepel a javaslatcsomagban. A válaszolók 99,7 % értett például egyet azzal, hogy az állatviadalon részt vevők is büntetést érdemelnek: ennek megfelelően a benyújtott előterjesztés szerint, aki állatviadalon részt vesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő majd

Az állattartástól való eltiltás kapcsán büntetőügyben a jelenlegi gyakorlat az, hogy mivel a büntetőbíró nem szabhatja ki, így az ügyész külön polgári peres eljárásban kezdeményezheti. Az új javaslat lényege, hogy amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság arról értesíti az állatvédelmi hatóságot, hogy állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatt az állattartót jogerősen elítélte, az állatvédelmi hatóság a bíróság értesítése alapján hatósági ellenőrzést folytat. Az állattartástól való eltiltás a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába kerül, amelybe az állatvédelmi hatóság betekinthet.

A javaslat szerint állat büntetőügyben történő elkobzása esetén az Ávtv-ben foglaltak szerint kell eljárni. A lefoglalás tekintetében a módosítás célja az lenne, hogy a büntetőeljárás során a lefoglalt állatok kedvezőtlen elhelyezési körülmények között csak a legszükségesebb ideig legyenek tarthatók.

A javaslat az alábbi jogszabályok módosítását foglalja magában:

  • az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávtv.),
  • a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,
  • a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény,
  • a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény.

Reméljük, hogy az összes parlamenti frakció támogatja Kocsis Mátéval közös beadványunkat – tette hozzá Ovádi Péter. Amennyiben az Országgyűlés megszavazza, a módosítások többsége 2022. január 1-jén lép hatályba.

vehir.hu

További cikkek

Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés a szigorúbb állatvédelmi törvénymódosítást
Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés a szigorúbb állatvédelmi törvénymódosítást
Súlyosabban büntetik a jövőben az állatok megmérgezését, szigorúbban lépnek fel a szaporítók ellen, és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménynek számít, miután az Országgyűlés kedden elfogadta a fideszes képviselők, köztük Ovádi Péter által benyújtott, az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítását.
Kezdődik a madáretetési szezon!
Kezdődik a madáretetési szezon!
A 132. országos énekesmadár-etetési szezon kezdetére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely arra is emlékezteti a lakosságot, hogy a vízimadarakat nem szabad etetni, mert ez tömeges pusztulásukat okozhatja - olvasható az egyesület hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Megnyílt Az év állatvédő óvodája és iskolája 2022 pályázat
Megnyílt Az év állatvédő óvodája és iskolája 2022 pályázat
A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek állatvédelmi szemléletformálása, valamint felelős állattartással kapcsolatos ismereteinek szélesítése a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora, Ovádi Péter, az Agrárminisztérium Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa és Czibik Norbert András, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója írt alá az Állatorvostudományi Egyetemen. Sótonyi Péter bejelentette: az Egyetem a 2021-es nagy érdeklődésre tekintettel 2022-re is meghirdeti az „Év Állatvédő Óvodája” pályázatot, ezúttal általános iskolás kategóriával is bővítve.
Veszprémben embereknek és állatoknak is egyaránt jó élni
Veszprémben embereknek és állatoknak is egyaránt jó élni
A veszprémi állatvédelem helyzete és a város környezeti állapota volt a téma a hagyományos közmeghallgatáson, amelyet csütörtök délután tartottak a Városházán. A prezentációkból kiderült az is, hogy mikorra készülhet el a megyeszékhely határában az állatvédelmi kompetenciaközpont, valamint, hogy hány fát ültettek el az idei évben szerte a városban.
Az állatvédelmi törvényjavaslatról vitáztak
Az állatvédelmi törvényjavaslatról vitáztak
Az állatvédelemről szóló javaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán.