A parlamentben szerdán kezdődött a fideszes képviselők által benyújtott, az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításának általános vitája. A javaslat súlyosabban büntetné a jövőben az állatok megmérgezését, szigorúbb fellépést tenne lehetővé a szaporítókkal szemben és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménnyé nyilvánítaná.
Ovádi Péter Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos expozéjában kiemelte: a szakma, a civil szervezetek és a kormány közös munkájaként létrejött törvény mérföldkő a magyar állatvédelemben, amely Európában az egyik legszigorúbb szabályozás. A törvényjavaslat a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit. Szigorúbb fellépést tesz lehetővé többek között a mérgezéses esetekkel, a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.
Az elkobzott állatok védelme érdekében a javaslat egyértelművé teszi, hogy az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit, különösen a megsemmisítést állatok esetében nem kell elvégezni. A javaslat továbbá büntethetővé teszi a természetkárosítás előkészítését is, hiszen a méreg vagy csalétek kihelyezése már önmagában veszélyes - érvelt Ovádi. Értékelése szerint a javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy az állatkínzás minősítő körülményeként határozza meg az online, élő közvetítést.
Szintén új elem, hogy az állatviadaloknak nemcsak a szervezői, hanem a résztvevői is szabadságvesztéssel büntethetők. Ugyancsak szigorúbban lépnek fel a szaporítókkal szemben, akiket a javaslat értelmében 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni.
Mindenki támogatja, az ellenzék bővítené
Nyitrai Zsolt, a Fidesz vezérszónoka közölte: a kormány közéleti munkáját a párbeszédre alapozza, mindig megkérdezik az emberek véleményét és fontos döntéseknél figyelembe is veszik. Közel 263 ezren mondák el véleményüket a témában meghirdetett konzultáció során, ami a társadalomi összefogás súlyát mutatja. A válaszokból kirajzolódott az igény az állatmenhelyek és az állatvédelemmel foglalkozó civilek támogatására. Megfogalmazták azt is, hogy a felelős állattarásra való nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni és a hatóságoktól szigorúbb fellépést várnak. Országos ivartalanítási programra is szükség van.
Nyitrai Zsolt (Fidesz) a törvényjavaslat vitája során (Fotó: MTI)
Kálló Gergely, a Jobbik vezérszónoka jelezte: az ellenzék támogatni fogja a javaslatot. Harminc év hiányosságai után ugyanakkor hadd legyenek egy kicsit kritikusak, ezzel a területtel a civileken kívül senki nem foglalkozott.
Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka azt mondta, hogy a javaslat alapján súlyosabban büntetnék az állatok mérgezését, szigorúbban lépnének fel a szaporítók ellen, az állatviadalokon való részvételt bűncselekménynek minősítenék. Mérgezéses eseteknél a visszaesőkkel szemben még határozottabban lépnének fel - jelezte, hozzátéve: már a méreg kihelyezését is büntetnék. Lényegesen bővül továbbá az állatkínzás minősített esete is.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője szerdán, Budapesten sajtótájékoztatón üdvözölte az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítását, amelynek elfogadását támogatni fogják. Hozzátette ugyanakkor: megkésett törvénycsomagról van szó, amit sokkal hamarabb be kellett volna nyújtani.
Kunhalmi Ágnes (MSZP) a törvényjavaslat vitája során (Fotó: MTI)
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd országgyűlési képviselője azt javasolta, hogy legyen "intézményesült gazdája" az állatvédelemnek, egy állatvédelmi ombudsman, aki a többi között jogszabálymódosítást is kezdeményezhetne és felügyelné az országos állatvédelmi alapot.
Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője úgy látta, fabatkát sem ér a szigorú büntetőjogi, állatvédelmi szabályozás, ha nincs valaki, aki ezt végrehajtatja. Jól működő állatvédelmi őrség létrehozására tett javaslatot.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a "beporzók", a méhek érdekében emelt szót a neonikotinoid alapú vegyszerek használatának betiltását kérve. Szólt arról, hogy Európában a termesztett élelmiszernövények mintegy 80 százaléka méhbeporzású; az európai méhállomány felét, a magyar harmadát veszélyezteti a kihalás.
Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke szerint az elmúlt 11 évben a magyar kormány semmit nem tett az állatvédelem területén. Kezdeményezte, hogy legyen kötelező a Nemzeti alaptantervben az állatvédelem oktatása.
