Joggal merülhet fel a kérdés, vajon mit keres a mohácsi csata témája egy éghajlatváltozási konferencián? Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára előadásában ismertette a jeles történelmi esemény és a környezet, azon belül az éghajlat változásának összefüggéseit.
A kutatás az elmúlt években sok vitát váltott ki történész körökben aminek fő oka, hogy nem csak hagyományos módon, írott forrásokból, de modern, műszeres vizsgálatokból származó adatokat is alkalmaztak egyes, a csata helyeivel kapcsolatos kérdések megválaszolására.
A mohácsi csata közel ötszáz éve zajlott, a környező táj pedig mára elvesztette egykori jellegét. A síkság vízhálózata teljesen átalakult, mikrodomborzata elsimult, eredeti növényzetét elvesztette, ma már egy sivár, lapos agrártáj képét mutatja. A csata környezetét az 500 éves írott források alapján magában nem, csak a táj akkori földrajzi jellemzői ismeretében lehet értelmezni. A kutatás során térinformatikai modellezéssel sikerült az 1526. évi eseményeknek helyet adó természeti táj képét meghatározni.
A kutatásban nagy szerepet kapott az emlékezetkultúra vizsgálata is. A csata eseményeire sokféle objektum emlékeztet. Fontos volt kideríteni, hogy ezek valóban a csata eseményeihez kapcsolódnak-e, vagy századokkal később, az emlékezetpolitika hozta őket létre és nem sok közük van az 1526-os történésekhez.
A fő kérdés, amin a történészek száz éve vitáznak egy Földvár nevű falu lehetséges helye. A csata beszámolói alapján az összecsapásra a falu mellett került sor: ott álltak fel a török ágyúk és a janicsárok is. Ennek a településnek több mint 15 lehetséges helye ismert, de eddig még senki sem tudott meggyőző bizonyítékokkal előállni. Mondhatjuk, hogy egy igazi történeti rejtéllyel van dolgunk.
Pap Norbert a Pannon Egyetemen
Érzékelhető tehát, hogy korántsem csak a történészeké és régészeké a dilemma, a földrajz képviselőinek is van keresnivalója ezen a téren. Pap Norbert bemutatta, hogy a források milyen utalásai segítették az azonosítás munkáját. Ebben a csata leírásainak ugyan fontos szerepe volt, de a térség gazdaságtörténete is jelentős szerepet játszott, hiszen a falu már az Árpád-korban is lakott volt. A csata előtti és azt követő korokból is sok adatot lehetett feltárni róla.
Végül összeállt a kép: a település helyét sikerült egy szűk térségen belülre valószínűsíteni, a koraújkori modellezett táj helyére elhelyezni.
Ezután már csak a terepi műszeres vizsgálatokon múlott a siker. A helyszínen, ami Sátorhely község területének déli részén van idén nyáron sikerült is egy középkori falu maradványait megtalálni.
A felfedezés igen nagy jelentőségű, mert Földvár meghatározásával sikerült a mohácsi csata hadrendjét megérteni és ez további kutatásokhoz szolgáltathat kiindulásként.
Az előadó azzal fejezte be mondanivalóját, hogy az éghajlatváltozás és általában a környezeti átalakulás miatt nem csupán a jövőt érintő terveinket, de úgy tűnik, hogy a múltunkat is újra kell írni. A táj, az éghajlat változásai, az emberi beavatkozás hatásainak kutatása nélkül ugyanis nincs esélyünk megérteni a régi korok olyan eseményeit sem, mint amilyen a mohácsi csata is volt.
