2022. január 25.
//
Pál névnap

A hulladék reinkarnációja

Arra nincs tudományos magyarázat, és talán soha nem is lesz, hogy létezik-e az ember lelkének újjászületése egy másik testben, viszont a hulladékok esetében már más a helyzet. Mindenesetre a szelektálható papír, üveg és műanyag esetében csak azután indul az igazi körforgás, ha megfelelően a kijelölt tárolóba kerültek. A veszprémi hulladékválogatóban megnéztük, hány gép és hány ember munkája kell ahhoz, hogy a műanyag flakon egyszer még hasonló funkciójában visszatérjen a háztartásunkba, azaz reinkarnálódjon a maga módján.

Nem lehetünk biztosak abban, hogy annak az ásványvíznek a palackja, amiből egy kiadós edzés után kellemesen visszapótoljuk a folyadékot szervezetünkbe, nem ugyanezt a célt szolgálta korábban, mondjuk éppen Rafael Nadalnak a wimbledoni teniszdöntőben. Pedig a szelektív hulladékgyűjtés lényege pontosan az, hogy a műanyag, papír, fém, vagy üveg hulladék a használat után újrahasznosítva visszakerüljön a körforgásba.

Arra persze nincs lehetőség, hogy egyesével kinyomozzuk, a megvásárolt PET-palacknak korábban mi volt az élettörténete, viszont a legtöbb esetben biztosak lehetünk benne, hogy nem első alkalommal kerül forgalomba egy ilyen tárgy.

A szelektív hulladékgyűjtés és ebből következően az újrahasznosítás egyre nagyobb teret nyer magának a mindennapokban, főleg azért is, mert ez az egyik legkézenfekvőbb és legkönnyebben követhető környezettudatos viselkedésforma. Viszont önmagában még kevés az, hogy háztartásonként külön gyűjtjük a három hulladéktípust. Azért, hogy ezeket aztán valóban újrahasznosítsák, komoly logisztikai munkára van szükség, ami helyben történik, Veszprémben a Kistó utcai hulladékválogatóban. Pontosabban ott végzik el azt az utóválogatást, ami Veszprémmel együtt összesen 27 településről érkező, elméletileg szelektíven gyűjtött hulladéknál szükséges.

Hogy miért beszélhetünk csak elméleti vonatkozásban, arra még kitérünk, viszont előtte néhány adat a szelektív hulladékgyűjtésről, amit Czaun János, a „VHK” Veszprémi Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kt. ügyvezetője osztott meg velünk, amikor működés közben látogattuk meg a hulladékválogatót.

  • Veszprémben összesen 98 hulladékgyűjtősziget van, főleg lakótelepi részeken, a környező településeken – ahol szintén a VHK Nonprofit Kft. végzi a szelektív hulladék összegyűjtését – további 50 ilyen hivatalos gyűjtőhely van.
  • Az első szelektív hulladékgyűjtő edényeket 1998-ban helyezték ki Veszprémben, azóta a kor trendjeinek és technikájának megfelelően folyamatosan fejlődött ez a szolgáltatás. 2016-ban aztán fontos mérföldkőhöz érkezett a cég a szelektív hulladékgyűjtés területén: elindult a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés. Ez azt jelenti, hogy a családi házaknál lehetőség nyílt arra, hogy kifejezetten a papír, műanyag és fém csomagolási hulladékokat egy 120, vagy akár 240 literes edénybe gyűjtsék, amit aztán a szolgáltató havonta elszállít. (Az üveget továbbra is a szelektív szigeteken vagy a hulladékudvarban lehet elhelyezni az arra kijelölt edénybe.)

A szolgáltató által kínált házhoz menő lehetőségen kívül a Kistó utcai hulladékudvarban természetes személy ingyenesen is le tudja adni az otthon felgyülemlett szelektálható hulladékát, a legalább 300 m2 alapterületű üzletek pedig jogszabályi kötelezettség alapján szintén átveszik az üveg csomagolási hulladékot. Az üveg hulladék semmiképpen sem kerülhet bele a házhoz menő gyűjtési rendszerben használt kék illetve sárga szelektív edényekbe, mivel annak kezelése eltér a többitől, nem kerül fel a válogatószalagra. Jelenleg tehát több lehetőség is adott a szelektív hulladékgyűjtésre, attól függően, hogy milyen a háztartás jellege, társasházi, vagy családi ház.

De, hogy mi is történik pontosan az utóválogatás során és miért van szükség erre annak ellenére, hogy eleve szelektív gyűjtőedények tartalma kerül a hulladékválogatóba, arra ottjártunkkor derült fény.

Ahogy Czaun Jánostól megtudtuk, a hulladékszigeteken található sárga, kék és zöld edények tartalma nagyjából 70%-ban felel meg a szelektív hulladékgyűjtés követelményeinek. Azaz 30%-ban olyan termék kerül ezekbe a gyűjtőkbe, amelyek egyáltalán nem alkalmasak az újrahasznosításra és kommunális hulladéknak minősülnek, amit egyébként a szolgáltató ugyanúgy elszállít, viszont egy másik logisztika és eljárás szerint.

Hogy miért kerülnek mégis nem oda illő dolgok a tárolókba talány, de a legvalószínűbb okok, hogy az emberek nincsenek teljes mértékben tisztában azzal, hogy mit lehet és mit nem lehet újrahasznosítani a helyi rendszerben, más esetben pedig inkább a nemtörődömség az, ami ahhoz vezet, hogy sokszor még a hulladékválogató gépek működése is leáll egy-egy olyan terméktől, ami szabálytalanul került a szelektív hulladék közé.

„Rendszeresen előfordul, hogy építési törmelékkel, hungarocellel, műanyag hálóval, huzalokkal, vagy pántolószalagokkal találkozunk a szelektív hulladék közt. Ezek azért jelentenek nagy problémát, mert felcsavarodva a hulladékválogató gép alkatrészeire, annak leállásához vezetnek.” – Mondta Czaun János, aki néhány extrém példát is megosztott velünk, hogy mik kerültek elő a gyűjtőedényekből. Ilyen volt a WC-csésze, vagy éppen egy komplett motorblokk, ami rejtély, hogyan és miért került a szelektív hulladék közé.

A másik ok, amiért a kézi válogatóban a szelektív hulladékok 30%-át még ki kell válogatni, az a hiányos ismeret lehet a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán.

„A kismotor, műanyag játékok, törött rekeszek, vödrök nem minősülnek szelektív hulladéknak, annak ellenére, hogy műanyagból készülnek. Ezeket tehetjük a kommunális gyűjtőnkbe, vagy ha abba nem fér, vásárolhatunk a „VHK” Nonprofit Kft. ügyfélszolgálatán kék színű zsákot a kommunális jellegű többlet hulladékoknak. Nem okoznak ekkora problémát, de így sem számítanak szelektívnek például azok a papírhulladékok, amelyeket már korábban a benne tárolt étel, vagy egyéb anyag beszennyezett.” – Ecsetelte az ügyvezető a helyes szelektálás mibenlétét, miközben a munkafolyamatokat néztük a hulladékválogatóban.

A beérkező szelektív hulladék – az üveg kivételével - előválogatást követően gépi rakodással a zsákfeltépőre kerül, ahonnan a ballisztikus szeparátorba jut. Ez a gép elkülöníti a papír és fólia frakciót a többi összetevőtől, amiket a válogatószalagon kézi erővel válogatnak ki, majd bebálázzák őket, hogy aztán a hulladékválogató udvarán várjanak arra, hogy elszállítsák és újrahasznosítsák őket, ezzel bezárva a hulladék körforgását.

Czaun János még egy városi legendát eloszlatott, miszerint a szelektív szigetekről egybeöntve szállítják el a hulladékot a szolgáltató munkatársai. A valóság az, hogy hetente több nap is ürítik Veszprémben és a környező településeken a szelektív szigeteket, viszont más-más napon más-más hulladékot szállítanak el. Ezen kívül arra is szükség van, hogy hetente egy alkalommal megtisztítsák a szigetek környékét is az odahordott, nem szelektálható hulladékoktól, ami régi bútoroktól kezdve az építkezési hulladékon át bármi lehet. Mindez természetesen szabálytalan és plusz munkát ad a szolgáltatónak.

Viszont így is évente tonnákban lehet mérni annak a hulladéknak a mennyiségét, amit szabályosan gyűjtenek össze a veszprémiek, jelentősen hozzájárulva globális szinten is a környezettudatos és fenntartható életmódhoz.

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

Álljunk meg egy pillanatra, és nézzünk a szemét dolgok mögé!
Álljunk meg egy pillanatra, és nézzünk a szemét dolgok mögé!
Mi a közös a különböző hulladéktípusokban? Az, hogy mindenki szabadulni akar tőlük, hogy még csak ne is halljon felőlük. A közösségi médiában mégsem lehet elkerülni, hogy hétről-hétre ne fussunk bele egy-egy szemétkupac fotójába, vagy csordultig megtelt szeméttároló képébe. Kisebb oknyomozás után megfejtettük, hogy mi az oka annak a macska-egér harcnak, amit a hulladékszállítók vívnak a szemétkupacokkal Veszprémben.
Egy kukásautón teljesült a veszprémi kisgyermek álma
Egy kukásautón teljesült a veszprémi kisgyermek álma
Különleges ajándékkal lepte meg a Veszprémi Hulladékgazdálkodási Szolgáltató a 9 éves Andrist, akinek régi álma teljesült, amikor kipróbálhatott egy igazi kukásautót.
Nem kell messzire vinni a hulladékot
Nem kell messzire vinni a hulladékot
3700 négyzetméteres hulladékudvart építenének a Haszkovó úti garázsoron.
Ismét elszaporodtak az illegális szemétlerakók
Ismét elszaporodtak az illegális szemétlerakók
Mint amikor alaposan kitakarítjuk a lakást, és másnap már ugyanúgy megjelennek a porcicák, ahhez lehet hasonlítani azt a jelenséget, ami ismét felütötte a fejét a városban. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek környékén számos szemétkupaccal lehet találkozni, pedig minden hulladéknak meglenne a maga helye, mutatjuk hol.