Az előterjesztést 168 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a parlament.
A jogszabály a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit. A jövőben szigorúbban lehet fellépni többek között a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.
Ezentúl már a méreg vagy csalétek kihelyezésének előkészülete is büntetendő.
A törvénymódosítás egyik előterjesztője Ovádi Péter volt
Bővült az állatkínzás minősített eseteinek köre a nagy nyilvánosság előtti elkövetéssel, az állattartástól való eltiltás alatti állatkínzással, valamint állatkínzás elkövetésével tiltott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő két éven belül.
Magasabb büntetési tétel, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozó, illetve a különös visszaesőként történő állatkínzás elkövetéskor.
Az állatkínzás minősített esete lett a szaporítás, amelyet szintén egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek.
Az állatviadalok szervezői mellett mostantól a résztvevőket is büntetik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel.
Szavazás az Országgyűlésben
Rögzítették: állat esetében az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit - különösen a megsemmisítést - nem kell elvégezni.
A törvény legtöbb rendelkezése január 1-jén lép hatályba.
Az előterjesztést - amely az az állatvédelmi konzultáció eredményére figyelemmel készült - mások mellett Kocsis Máté, Fidesz-frakcióvezető és Ovádi Péter, Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, veszprémi országgyűlési képviselője jegyzi.
