A meteorológusok újra és újra elmondják, hogy csak 4-5 napra lehet viszonylag biztos előrejelzést mondani, ráadásul minél jobban távolodunk a kiindulási időponttól, annál nagyobb a bizonytalanság.
Természetesen léteznek középtávú, 1-2 hétre szóló előrejelzések is, de ezek inkább már csak az időjárási trend meghatározására alkalmasak: szárazabb, csapadékosabb, hidegebb, melegebb idő várható.
Egy egész évszak előrejelzés alkalmával már annyi a változó és a bizonytalanság, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy előre jelezhető legyen az időjárás. Azért csak szinte, mert bizonyos időjárási események egymáshoz viszonyított ismétlődése segíthet ilyen távlatokban is előre tekinteni. Ebben az esetben a szakemberek az aktuális időjáráshoz hasonló kiindulási állapotot keresnek a múltból és ebből következtetnek a várható időjárásra. A klímaváltozás eredményeként azonban ezek esetében sem lehet biztosat mondani.
Az európai tél meghatározásához egyre nagyobb figyelmet fordítanak a poláris örvényre (polar vortex). Ez a sztratoszférában elhelyezkedő ciklon a sarkkör felett. Ennek várható(!) mozgása, kiterjedése alapján igyekeznek meghatározni a téli időjárást. Ezt a közelmúltban alaposan kielemezte szakmai cikkében a masfelfok.hu. Az írás rendkívül fogyasztóbbarát, általános iskola földrajz kettessel is érdemes elolvasni.
Európa téli időjárását szintén befolyásolja - bár kisebb mértékben - a Csendes-óceáni áramlás a trópusi vidékeken. Az enyhébb években ezt El Nino-nak, a hidegebb években pedig La Nina-nak hívják, idén ez utóbbi érvényesül. Ebben az esetben a Csendes-óceán északi részén erős blokkoló hatás érvényesül, ami hidegebb légtömegeket indít el Amerika északi területei fölé, melyek a déli enyhébb légtömeggel találkozva erős ciklonokat generál. Ezek a légköri rendszerek átroboknak az Atlanti-óceán felett és máris befolyásolják a mi időjárásunkat is, pedig a kiinduló állapot valahol 14 ezer kilométerrel távolabbra tehető.
A www.severe-weather.eu/ minden évszak előtt alaposan kielemzi ezeket a tényezőket és elkészítik előrejelzéseiket. Az időjárási minták alapján - amit tehát a globális léptékek miatt nem vehetünk kész forgatókönyvnek - az valószínűsíthető, hogy az átlagosnál enyhébb telünk lesz, azonban időről időre esély mutatkozik arra, hogy leszakadnak hidegebb légtömegek a szárazföld belseje felé, ezek pedig ciklont generálnak a mediterrán térségben, melyből a szokásosnál több hó körvonalazódik hazánkban.
Nem lehet elégszer elismételni, ilyen mértékű előrejelzés nagymértékű bizonytalanságot tartalmaz és a fentebb leírtak mutatják, meglehetősen sok befolyásolási tényező létezik. Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjuk a várható időjárásról, a kiindulási állapotot kell minél részletesebben megmérni. A Föld egészén, legalább 10 kilométer magasságig minden köbméterre vonatkozóan. Ez egyelőre a lehetetlen kategória, de a fejlődés folyamatos.
Akit viszont az érdekel, hogy milyen telünk volt az elmúlt években Veszprémben és nem csak a memoriájára hagyatkozna, nézze meg a VMeteo.hu statisztikáit.