Folytatódik az oltásra épülő védekezés
A koronavírus elleni oltásra épülő védekezést folytatni fogja a kormány az év hátralévő részében is. Most a megerősítő oltáson és az 5-11 évesek oltásán van a hangsúly - közölte a miniszterelnök. Azt mondta, a harmadik oltásokat nézve ismét Magyarország a leggyorsabb: Magyarországon a népesség 32 százaléka kapott ilyen oltást, míg az uniós átlag 21,5 százalék.
A kormányfő úgy értékelt: 2021 nagyon nehéz év volt, meggyötörte az egész világot és Magyarországot is, a magyarok életében az év a vírus elleni védekezésről és a gazdaság újraindításáról szólt. 2021-ben már nem volt eszköztelen a koronavírus-járvány elleni védekezés, mivel a világ tudóstársadalma kifejlesztette a vírus elleni oltást. Orbán Viktor együttérzését fejezte ki azoknak, "akik családjában életek vesztek el" és azok felé is, akik most is betegeskednek, majd mielőbbi gyógyulást kívánt nekik.
Kulcskérdésnek nevezve a harmadik, megerősítő oltást - arról beszélt: hogy "kézenfekvő lenne a kötelező oltás elrendelése", mint arról szó van más országokban, de a magyar kulturális közeg, néplélek ezzel szemben még nagyobb ellenállást fejtene ki. Meggyőzéssel könnyebben lehet eljutni az emberek eszéhez, szívével, mint előírással, így a kormány minden meg fog tenni a magyarok meggyőzése érdekében.
Közölte: jelenleg csak Pfizer-vakcinából 2,4 milliónál több adag áll rendelkezésre, a kormány rendel 2 millió, gyerekoltásra alkalmas dózist is. Mivel a hétvégi uniós csúcson az Európai Bizottság azt közölte, hogy az omikron variánshoz újfajta vakcinára lesz szükség, ebből is rendel 9,5 millió adagot a kormány; ezek a jövő év második felében és 2023-ban érkeznek, a szállítmányban 1,5 millió adag gyermekek oltásához szükséges vakcina lesz. Volt, van és lesz elegendő vakcina Magyarországon - hangsúlyozta.
Magyarország nem fogja megváltoztatni a határvédelem rendjét
Magyarország nem fogja megváltoztatni a határvédelem rendjét és nem fog beengedni senkit - jelentette ki Orbán. Emlékeztetett arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság teljesen világossá tette: mindegy, hogy mit döntött az Európai Bíróság, Magyarországnak meg kell védenie a határait. Elmondta, a döntés után a kormány megvizsgálta a lehetőségeit és úgy döntött, "semmit sem fogunk tenni annak érdekében, hogy megváltozzon a határvédelem rendje, vagyis fenntartjuk pontosan azt a rendet, amit eddig is működtettünk, akkor is, ha az Európai Bíróság arra szólított fel bennünket, hogy változtassuk meg. Nem fogjuk megváltoztatni és nem fogunk beengedni senkit". Az Ab döntését a kormányfő úgy értékelte: "a bennszülötteket, a bennszülöttek kulturális szövetét alapjogi védelemben részesítette Magyarországon az Alkotmánybíróság".
A nukleáris energia zöldenergiakénti besorolását várja az Európai Bizottságtól
A kormányfő közölte: az Európai Tanács csütörtöki ülésén a résztvevők az éjszakába nyúló vitán az energiaárakról nem tudtak megegyezni. Ugyanakkor azt várja, hogy az ottani vita során is nyilvánvalóvá vált elsöprő többség véleményének megfelelő bizottsági előterjesztés kerül nyilvánosságra még az év végéig.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: "az atomenergiát ellenzők nincsenek annyian, hogy blokkoló kisebbséget tudnának létrehozni". Ezért azt várja, hogy még az év végéig egyértelmű európai álláspont születik arról a bizottság részéről, hogy a nukleáris energia nélkül a klímavédelem nem valósítható meg, ezért a nukleáris energiát a fenntartható, zöldenergiák közé sorolják, valamint, hogy a bizottság kimondja azt is, hogy a gázból nyert energia átmenetileg fenntarthatónak fogadható el.
Integrálni, nem büntetni kell a Nyugat-Balkánt
A magyar kormány arról akarja meggyőzni Berlint, hogy a Nyugat-Balkánt integrálni, segíteni, felzárkóztatni, Európába befogadni kell, nem büntetni, szankcionálni, mert utóbbi esetben nagy bajt okoznak - mondta Orbán Viktor miniszterelnök keddi, évzáró sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva.
A kormányfő elmondta, az új berlini kormánnyal nem történt még meg a kapcsolatfelvétel, de ő már kezdeményezte a visegrádi négyek és Németország vezetőinek találkozóját. Hozzátette, bár az új német kormánnyal az eltérő szellemi megközelítés okán "két malomban őrölünk", kitüntetett jellegű a két ország viszonyrendszere. Van mire építeni, és nem lenne jó, ha a pártpolitikai megfontolások ezeket az alapokat is kikezdenék - fogalmazott Orbán Viktor, aki úgy látja, így nem lehetetlen, hogy a nagyon különböző pártállások ellenére jók lehetnek a következő években a német-magyar kapcsolatok.
Nem változik a magyar kormány migrációs politikája, Magyarország szerint továbbra is egy a belépés előtt beszerzett engedéllyel folyó, "rendezett bevándorláspolitika kellene", ám Brüsszel erre nem hajlandó - mondta a miniszterelnök.
