2022. január 22.
//
Vince névnap

Hogyan hatnak a közösségi médiában látott ételek a táplálkozásunkra?

2022. január 3. 14:30
BBC Future
Szinte lehetetlen úgy belepörgetni a hírfolyamunkba, hogy ne fussunk bele valaki reggelijébe, ebédjébe, vacsorájába. De hogyan hatnak a közösségi médiában látott ételposztok a táplálkozásunkra? Ennek járt utána a BBC Future.

A történelem során még soha nem volt ilyen széles rétegeknek lehetősége a változatos táplálkozásra, mint manapság. Ez évezredeken át a leggazdagabbak kiváltsága volt, a nép pedig azt ette, amit saját magának meg tudott termelni. Most viszont a helyi termelők portékájától a távoli tájakról érkező egzotikus alapanyagokig és fűszerekig bármit használhatunk a konyhánkban – felmerül tehát a kérdés, hogy a bőség zavarában milyen megfontolások alapján állítjuk össze a menüt?

Láthatjuk, hogy a közösségi média milyen nagy hatással van az életünkre – rombolja a testképünket, megsemmisíti az önértékelésünket és megbetegíti a lelkünket. De vajon hogyan hat arra, mi kerül a tányérunkra?

Illusztráció:  Eaters Collective on UnsplashIllusztráció: Eaters Collective on Unsplash

Van két fontos tényező, ami általánosságban befolyásolja a táplálkozásunkat. Az első a társaság: a barátaink, családunk, és főleg a párkapcsolatunk. Bátrabban kóstoljuk meg azokat az ételeket, amiket ők szeretnek, és ha gyakran étkezünk együtt, az ízlésünkben is közeledünk egymáshoz. A másik tényező a vizuális ingerek, amiket a reklámok, a gyorséttermek plakátjai is igyekeznek kihasználni. Ha egy gusztusos ételt látunk, megindul a nyálelválasztásunk, a testünk felkészül a fogyasztásra, és egyszeriben tényleg éhesebbnek érezzük magunkat.

A közösségi médiában találkozik ez a két tényező – a közösség és a vizuális ingerek. Ha azok az emberek, akiket követünk, gyakran posztolnak ételfotókat, az jelentősen befolyásolja a választásainkat. Különösen, ha gyorséttermi menüket osztanak meg: a kanadai Saint Mary's University kutatása szerint az agyunk hevesebben reagál a telített zsírokban gazdag ételekre, a látvány dopamint szabadít fel és az örömközpontokat stimulálja, az embert ugyanis arra trenírozta az evolúció, hogy a kalóriában gazdag tápanyagforrásokat válassza, hiszen sosem lehet tudni, mikor sikerül a következő mamutot levadászni. 

A pszichológusok arra jutottak, hogy mivel ezeknek az ételeknek a puszta látványa boldogságérzetet ébreszt az agyunkban, nagyobb eséllyel döntünk ezek mellett. Ráadásul mivel az egészségtelen ételek nagyobb teret kapnak (gondoljunk csak vissza, hogy a karácsonyi időszakban hányan posztoltak salátát és mennyi zsírban tocsogó ételt láttunk), ez újabb megerősítést ad az agyunknak. 

Illusztráció: Spencer Davis on UnsplashIllusztráció: Spencer Davis on Unsplash

Ezt a hatást fokozza az, ahogyan a közösségi média működik: az algoritmus előnyben részesíti a népszerűbb posztokat, és valljuk be, egy bőséges lakoma felvételeire jóval több lájk érkezik majd, mint a grillezett brokkolira, így több felhasználóhoz is jut majd el a kép, ami még több lájkot eredményez – ez egy öngerjesztő folyamat, ami minden egyes megtekintett poszt révén tovább erősíti bennünk azt, hogy ez az életmód a normális, az egészséges táplálkozás pedig fura.

Persze ez nem jelenti azt, hogy a #mutimiteszel posztok kimossák az agyunkat. Akinek határozott elképzelése és szokásai vannak a táplálkozással kapcsolatban, azt nehezebb befolyásolni. Ráadásul a valódi ingerek – például az illatok – még mindig erősebbek, mint a képernyőn látottak. Arról nem is beszélve, hogy a közösségimédia-posztokkal is “jól lehet lakni”: a kutatók tapasztalata az is, hogy aki sokat pörget ételes posztokat, az egy idő után már kevésbé reagál rájuk. 

Összességében a táplálkozásról is elmondható, ami általában is igaz a közösségi médiával kapcsolatban: a tudatosság segít, hogy mi magunk irányítsuk az életünket, és ne rántson minket magával a képernyőkön tapasztalt elmebaj.

Söge

További cikkek

Orbán: mi, magyarok kulturális expanzióban vagyunk
Orbán: mi, magyarok kulturális expanzióban vagyunk
Mi, magyarok kulturális expanzióban vagyunk, "válság ide vagy oda" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Zene Háza átadási ünnepségén, szombaton Budapesten.
A veszprémi fiatalok megcáfolták azt, hogy generációjuk érdektelen lenne a politika és közélet iránt
A veszprémi fiatalok megcáfolták azt, hogy generációjuk érdektelen lenne a politika és közélet iránt
Orbán Balázs, miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár volt a veszprémi fiatalok vendége péntek este. Az első alkalommal megrendezett Fiatalok estjén az átalakuló világrendről és a nemzetstratégia kialakításáról is szó esett. Az előadó aktuálpolitika helyett főleg világszintű folyamatokra irányította a figyelmet, amiben az összegyűlt helyi fiatalok interakítv módon partnerek is voltak.
V-busz: a hóhelyzet miatt két járat nem közlekedik menetrendszerűen
V-busz: a hóhelyzet miatt két járat nem közlekedik menetrendszerűen
A 18-as buszok jelenleg csak a csatárhegyi elágazásig közlekednek. Az új sportuszodához bevezető út egyelőre járhatatlan, a 23-as autóbuszok nem kanyarodnak be.
Jövőre január 21-én lesz az Európa Kulturális Fővárosa nyitórendezvény Veszprémben
Jövőre január 21-én lesz az Európa Kulturális Fővárosa nyitórendezvény Veszprémben
Pontosan egy év múlva startol az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat Veszprémben.
Vasárnap megint minden út az Óváros térre fog vezetni
Vasárnap megint minden út az Óváros térre fog vezetni
Ismét egy környékbeli étterem mutathatja meg, hogy mitől olyan különleges a Bakony és Balaton-régió gasztronómiája a soron következő Óváros piacon. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében felélesztett piacon ezúttal a balatonfüredi Mór 24 tapas- és borbár gondoskodik a gasztronómiai kínálatról. Az előttünk álló piacnap részleteiről az egyik ötletgazdát, Mészáros Zoltánt, valamint a Mór 24 vezetőit kérdeztük.