Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. június 17. Laura
Veszprém
19°C
2024. június 17. Laura
Veszprém
19°C

Hogyan hatnak a közösségi médiában látott ételek a táplálkozásunkra?

2022. január 3. 14:30 // Forrás: BBC Future
Szinte lehetetlen úgy belepörgetni a hírfolyamunkba, hogy ne fussunk bele valaki reggelijébe, ebédjébe, vacsorájába. De hogyan hatnak a közösségi médiában látott ételposztok a táplálkozásunkra? Ennek járt utána a BBC Future.

A történelem során még soha nem volt ilyen széles rétegeknek lehetősége a változatos táplálkozásra, mint manapság. Ez évezredeken át a leggazdagabbak kiváltsága volt, a nép pedig azt ette, amit saját magának meg tudott termelni. Most viszont a helyi termelők portékájától a távoli tájakról érkező egzotikus alapanyagokig és fűszerekig bármit használhatunk a konyhánkban – felmerül tehát a kérdés, hogy a bőség zavarában milyen megfontolások alapján állítjuk össze a menüt?

Láthatjuk, hogy a közösségi média milyen nagy hatással van az életünkre – rombolja a testképünket, megsemmisíti az önértékelésünket és megbetegíti a lelkünket. De vajon hogyan hat arra, mi kerül a tányérunkra?

Illusztráció:  Eaters Collective on UnsplashIllusztráció: Eaters Collective on Unsplash

Van két fontos tényező, ami általánosságban befolyásolja a táplálkozásunkat. Az első a társaság: a barátaink, családunk, és főleg a párkapcsolatunk. Bátrabban kóstoljuk meg azokat az ételeket, amiket ők szeretnek, és ha gyakran étkezünk együtt, az ízlésünkben is közeledünk egymáshoz. A másik tényező a vizuális ingerek, amiket a reklámok, a gyorséttermek plakátjai is igyekeznek kihasználni. Ha egy gusztusos ételt látunk, megindul a nyálelválasztásunk, a testünk felkészül a fogyasztásra, és egyszeriben tényleg éhesebbnek érezzük magunkat.

A közösségi médiában találkozik ez a két tényező – a közösség és a vizuális ingerek. Ha azok az emberek, akiket követünk, gyakran posztolnak ételfotókat, az jelentősen befolyásolja a választásainkat. Különösen, ha gyorséttermi menüket osztanak meg: a kanadai Saint Mary's University kutatása szerint az agyunk hevesebben reagál a telített zsírokban gazdag ételekre, a látvány dopamint szabadít fel és az örömközpontokat stimulálja, az embert ugyanis arra trenírozta az evolúció, hogy a kalóriában gazdag tápanyagforrásokat válassza, hiszen sosem lehet tudni, mikor sikerül a következő mamutot levadászni. 

A pszichológusok arra jutottak, hogy mivel ezeknek az ételeknek a puszta látványa boldogságérzetet ébreszt az agyunkban, nagyobb eséllyel döntünk ezek mellett. Ráadásul mivel az egészségtelen ételek nagyobb teret kapnak (gondoljunk csak vissza, hogy a karácsonyi időszakban hányan posztoltak salátát és mennyi zsírban tocsogó ételt láttunk), ez újabb megerősítést ad az agyunknak. 

Illusztráció: Spencer Davis on UnsplashIllusztráció: Spencer Davis on Unsplash

Ezt a hatást fokozza az, ahogyan a közösségi média működik: az algoritmus előnyben részesíti a népszerűbb posztokat, és valljuk be, egy bőséges lakoma felvételeire jóval több lájk érkezik majd, mint a grillezett brokkolira, így több felhasználóhoz is jut majd el a kép, ami még több lájkot eredményez – ez egy öngerjesztő folyamat, ami minden egyes megtekintett poszt révén tovább erősíti bennünk azt, hogy ez az életmód a normális, az egészséges táplálkozás pedig fura.

Persze ez nem jelenti azt, hogy a #mutimiteszel posztok kimossák az agyunkat. Akinek határozott elképzelése és szokásai vannak a táplálkozással kapcsolatban, azt nehezebb befolyásolni. Ráadásul a valódi ingerek – például az illatok – még mindig erősebbek, mint a képernyőn látottak. Arról nem is beszélve, hogy a közösségimédia-posztokkal is “jól lehet lakni”: a kutatók tapasztalata az is, hogy aki sokat pörget ételes posztokat, az egy idő után már kevésbé reagál rájuk. 

Összességében a táplálkozásról is elmondható, ami általában is igaz a közösségi médiával kapcsolatban: a tudatosság segít, hogy mi magunk irányítsuk az életünket, és ne rántson minket magával a képernyőkön tapasztalt elmebaj.

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat A Semmelweis kapta a legjobb játékfilmnek járó díjat, a legjobb rendező pedig annak alkotója, Koltai Lajos lett. Breier Ádám, a Lefkovicsék gyászolnak rendezője bizonyult a legjobb elsőfilmesnek, a Bolond Istók pedig a legjobb tévéfilmnek járó elismerést vihette haza a veszprémi Petőfi Színházban tartott szombat esti gálán. tegnap 15:05 „Még a beton is érzéki” - bemutatták a Kaláka filmet „Még a beton is érzéki” - bemutatták a Kaláka filmet A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatták be az ötvenöt éve alakult Kaláka együttesről szóló másfél órás dokumentumfilmet, noha az is kiderül belőle, nem szeretik, ha a Kaláka szócska után még az ’együttes’ is odakerül, hiszen a Kaláka önmagában is a közös munkára, a szórakozva dolgozásra utal. 2024. június 15. 21:45 Karácsony Gergely 41 szavazattal nyerte a főpolgármester-választást, mégis új választást akar Karácsony Gergely 41 szavazattal nyerte a főpolgármester-választást, mégis új választást akar A főpolgármester-választás érvénytelen szavazatainak ellenőrzése után Karácsony Gergely nyerte meg a választást 41 szavazattal - derült ki a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) péntek esti ülésén. 2024. június 14. 20:49 20 éve ünnepeljük az adományozást: köszönjük véradók! 20 éve ünnepeljük az adományozást: köszönjük véradók! Péntek délelőtt tartották meg a már hagyományosnak számító, sorban az ötödik véradók világnapi faültetést, melyet a Magyar Vöröskereszt 2020-ban indított. Budapest, Esztergom, Székesfehérvár és Szolnok után Veszprém belvárosában, a Szent Kálvária-domb melletti zöld területen ültették el a szimbolikus jelentésű vérszilvafát, melynek mélyvörös színe egész évben emlékeztet minket a véradás fontosságára. 2024. június 15. 14:40

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.