Kenedi János történész szerint van esély arra, hogy aprólékos munkával megállapítsák, hány hálózati személy tevékenykedett 1944 és 1990 között Magyarországon. A Bajnai Gordon miniszterelnök által felkért háromfős bizottság elnöke kedden az MTI-nek elmondta: az eddigi nyilatkozatok szerint mintegy ötvenezer hálózati személyről lehet tudni a Nemzetbiztonsági Hivatalban (NBH) található 18 mágnesszalag alapján, a bizottság feladata az lesz, hogy jövő májusban beszámoljon az akkori miniszterelnöknek arról, "hol van a többi ügynök".
Közlése szerint a mágnesszalagok a hálózati személyek nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazzák, ám azt lehet tudni, hogy ötvenezernél jóval többen voltak az érintettek, autentikus becslések szerint 110-150 ezer között lehetett a számuk.
Ennek egyik bizonyítéka, hogy 1989 szeptemberében Földesi Jenőnek, a Belügyminisztérium államtitkárának azt jelentette az állambiztonsági nyilvántartó, hogy 70 ezer volt hálózati személy adatait kellett akkor felülvizsgálni - mondta Kenedi János, hozzátéve: ebben a számban nincs benne, hogy a hírszerzésnek hány hálózati embere volt, ráadásul a róluk szóló, 19. mágnesszalagról nem lehet tudni, hol található.
Rámutatott arra: nagy munka lesz ténylegesen megállapítani történeti-filológiai módszerekkel, hogy hány hálózati személy dolgozott az adott időszakban az országban. Nehezíti a kutatást, hogy az úgynevezett társadalmi kapcsolatokról javarészt nem születtek dokumentumok, hiszen az e körbe tartozók nem számítottak a hálózat tagjainak, noha jelentéseket ők is adtak.
A történész szerint arra is van esély, hogy a mágnesszalagokon lévő adatok közül egyiket-másikat már visszaminősítették, és így azok levéltárban kutathatók. "Jó adagnyi" adat azonban biztosan nem kapott még nyilvánosságot - hangsúlyozta.
