A Veszprém 2030 Kft. 2020-ban jött létre, pontosabban azóta létezik egy ilyen elnevezésű önkormányzati tulajdonú vállalat Veszprémben. A cég története mégis sokkal régebbre nyúlik vissza. Ennek egy nagyon egyszerű és logikus oka van: korábban Csarnok Kft. néven ismert céget még a Veszprém Aréna üzemetetésére hozták létre, amikor viszont állami tulajdonba került a sportközpont, a cég feladat nélkül maradt. Ezzel egy időben viszont az EKF Program eljutott arra a szintre, amikor már a különböző infrastrukturális beruházások lassacskán beléptek a megvalósítás fázisába. A helyzet adott volt, a Csarnok Kft. – mint létező és működő cég – új nevet és új feladatot kapott, immáron Veszprém 2030 Kft. néven a város infrastrukturális fejlesztéseiért lett felelős.
A csapat élére Lamos Péter, végzettségét tekintve építészmérnök került, aki korábban a szakmai ranglétra mellett végigjárta a hivatali hierarchia lépcsőfokait is.
„A cégben jelenleg 12-en dolgozunk, főleg mérnökök, de pénzügyi vezető, projektkoordinátor, kommunikációs és marketingszakember is segíti a munkánkat. Ők Veszprémből, illetve a vonzáskörzetből származnak, így elmondható, hogy egy ízig, vérig helyi szakemberekből álló csapat munkálkodik jelenleg is Veszprém legnagyobb infrastrukturális beruházásain” – mesélt a csapatáról Lamos Péter, aki azelőtt a városházán dolgozott az építésügyön, illetve a fejlesztési iroda vezetőjeként, így rengeteg infrastruktúrális beruházás kötődik a nevéhez, ezért nem volt kérdés, hogy ki lenne a megfelelő a cég vezetésére.
Lamos Péter (archív fotó)
Ő maga már akkor kapcsolatba került az EKF projekttel, így jól ismeri azokat az alapelveket, amelyek vezérelték a veszprémi győztes pályázat kidolgozását.
„Az Európa Kulturális Főváros Program – ahogy a nevében is benne van – egy nagyszabású kulturális program. Ez adja a magját az egésznek, így először mindig azok az ötletek születnek meg, amelyek a programokra vonatkoznak. Viszont ahhoz, hogy ezek sikeresen megvalósulhassanak, szükség van egy minden igényt kielégítő infrastrukturális háttérre. Itt kapcsolódunk be mi mérnökök a munkába. Mondhatni, a háttérből dolgozunk az EKF hátterén.”
A munka kezdetben egy Veszprém-térkép fölött zajlott, folytatta Lamos Péter, aki elmondta, berajzolták, hogy hol vannak Veszprémben azok a régi, jobb sorsra érdemes épületek, amelyek már régóta alulhasznosítottak, vagy funkció nélküliek. Ezután az EKF programfelelőseivel megkeresték azokat a metszeteket, ahol ezek az épületek elhelyezkedésükből, vagy egyéb adottságaikból adódóan keresztezik a kigondolt programokat. Ahol összeért a kettő, ott elkezdtek tovább gondolkodni, kibontani az ötleteket, és nagyon hamar megszülettek az első koncepciók.
„Olyan, mint a Hangvilla, csak nem a zene, hanem a tánc van a főszerepben”
Így született meg a tánc és mozgásközpont terve, vagy, ahogy még sokan ismerik, a régi Heim Pál Gyermekkórház épületének felújítása és új funkciókkal való megtöltése. A munkagépek 2021 végén vonultak fel az épület udvarán, viszont ezt megelőzően egy hosszú tervezési munka zajlott le, számos szakember bevonásával a legkülönfélébb területekről. Lamos Péter ezen a példán keresztül vezette le egy ekkora volumenű fejlesztés minden fontos lépcsőfokát.
„Adott egy 13,5 ezer négyzetméteres park, amin több épület is áll. Első lépésben fel kellett mérni az adottságokat. Megnézni, hogy statikailag milyen állapotban vannak, faldiagnosztikával feltárni a falak nedvesség- és sótartalmát, örökségvédelmi leltárban rögzíteni a védendő értékeket vagy faanyagvizsgálattal megállapítani a tetőszerkezet megfelelőségét. Aztán kert- és tájépítészek is érkeztek, az egykori kórház kertjében annyira precíz munkát végeztek, hogy voltak olyan fák, ahol például egy speciális ultrahangos technológiával mérték meg a fatörzsek állapotát, ez mind-mind fontos a későbbi tervezéshez. Amikor az összes mérnök és szakember végzett a felméréssel, az ő munkájuk eredményeképp elkészült egy vastag tervezési dokumentáció, ami aztán az építészmérnök kezébe került a koncepcióval együtt, azzal a kéréssel, hogy ezt szeretnénk, és így.”
A mozgásközpont egyik látványterve
Ez a tervező Anthony Gall volt. Az Ybl-díjas mérnök a világ több pontján tervezett már épületeket, de Veszprém sem ismeretlen számára, hiszen például a Hangvilla is az ő nevéhez kötődik, de a tánc és mozgásközpontnál is a kezdetek óta ott van, hiszen Bélafi Lászlóval, a Hangvilla igazgatójával közösen skiccelték fel a gyermekkórház épületének újjáélesztési tervét, miután László megálmodta az Acticity-t.
Ha azt gondolnánk, hogy innentől csak a tervező kreativitásán és a precíz számoláson múlik, hogy mikor indulhat az építkezés, tévedünk, világosított fel Lamos Péter, aki feltárta, hogy milyen tényezők befolyásolhatják még a tervezési időszakot.
„Ez egy hosszú és körülményes munkafolyamat. Egy ekkora építkezésen, ahol ásni is kell, kihagyhatatlan, hogy a régészekkel is együttműködjünk, akik feltárják az érintett területet. De ők is csak akkor kezdenek hozzá a munkához, ha ugyanitt előtte megtörtént a lőszermentesítés, ehhez is szakembereket kell hívni. A kórház kertjében egyébként egyik szakembergárda sem talált semmi rendkívülit, de nem ritkák az olyan beruházások, ahol ilyen feltárások esetén új irányt kell vennie a tervezőnek is.”
Ha elkészültek a tervek, azok az építésügyi hatóság elé kerülnek. A gyermekkórház épülete egyébként helyi védettség alatt áll, így arra is külön figyeltek, hogy külsőleg abban a formában újítsák meg az épületet, ahogy elődeink megalkották azt.
A sikeres hatósági engedélyezés után az adminisztrációs folyamat a célegyenesbe fordul és kiírják a közbeszerzési eljárást, ahol megversenyeztetik a vállalkozókat, akik közül az egyik elkezdheti az építkezést. Ebben az esetben uniós szinten kellett elvégezni ezt a feladatot, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár külföldi vállalkozások is megpályázhatják az egyes fejlesztések kivitelezését. Külföldi pályázat nem érkezett, ellenben egy helyi vállalatokból álló konzorcium megfelelő és szakmailag is alátámasztott pályázatot adott be. Így nyerte el a Vemévszer és a VeszprémBer konzorciuma a leendő tánc és mozgásközpont építésének feladatát.
„Azáltal, hogy helyi vállalkozók végzik a munkát, nem csak szakmai, hanem személyes kötődés is kialakul a beruházással. Azok az emberek fognak dolgozni rajta, akik később sok ezer másik veszprémivel a végeredményt is élvezni fogják, így szívügyüké válik már a munkák során is a precíz, alapos munkavégzés, hogy a végeredmény mellé ők is büszkén oda tudjanak majd állni.”
A végeredményt pedig az ötletgazda, Bélafi László foglalta össze legegyszerűbben: „Olyan lesz, mint a Hangvilla, csak nem a zene, hanem a tánc, a különböző mozgásformák kerülnek a középpontba.”
Egy épület, három funkció
Az egykori gyerekkórházhoz hasonlóan a Ruttner-házban is 2021 végén kezdődtek el a felújítási munkák. Ez az a régi épület, amely a Jókai utca 8. szám alatt található, rögtön a Várbörtön meredek falai mellett, konkrétan az egykori őrbódé alatt.
Az épület, bár méretében elmarad a gyermekkórházétól, mégis hasonlóan gazdag történetisége van. A mai Jókai utca néven ismert útszakaszt egykor Hosszú utczának hívták Veszprémben, még a völgyhíd megépítése előtt pedig az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonal volt, ahol számos helyi kereskedő nyitotta meg üzletét. Így tett a Ruttner-család is, akik a 19. században sikeresen üzemeltették itt vas- és fűszerkereskedésüket. Az épület a 20. században több funkciót is betöltött, több tulajdonosa is volt, viszont az elmúlt évtizedekben használaton kívül állt, miközben folyamatosan romlott az állapota.
A Ruttner-ház
Az önkormányzatnak 2017-ben lett lehetősége, hogy megvásárolja az épületet, akkor Porga Gyula polgármester javaslatára a város élt az elővásárlási jogával. Lamos Péter elárulta kulisszatitokként, hogy már akkor az volt a koncepció, hogy amennyiben Veszprém elnyeri az EKF-címet, a projekt keretében fognak új funkciót találni az épületnek. A polgármester számításai maradéktalanul beigazolódtak.
A Ruttner-ház esetében ugyanaz az adminisztrációs folyamat zajlott le, mint a gyermekkórház esetében, ebben az esetben viszont az is bonyolította a tervezés, hogy az épület országos műemlékvédelem alatt áll, így még szigorúbbak az előírások, amikor az átépítéséről kell dönteni.
A restaurátorok hosszú ideig vizsgálták a falakat és tárták fel a korabeli festéseket, egyedi díszítéseket a házon.
Végül ennek az épületnek a tervei is megkapták az engedélyt ahhoz, és a sikeresen lezárt közbeszerzési eljárást követően minden adott volt ahhoz, hogy elindulhasson a munka, aminek az eredményeképp három hiánypótló funkciót is ellát majd az egykori kereskedőház.
A Ruttner-ház felülnézetből, a falon a régi őrbódéval
„Szintén az EKF-csapat programfejlesztőitől érkezett a javaslat, hogy Veszprémben növelni kellene az olyan hostelek számát, ahol iskolás osztályok, kisebb-nagyobb turistacsoportok könnyen meg tudnak szállni. Ezekből egyértelműen hiány van a városban. Így meg is találtuk a Ruttner-ház egyik új funkcióját, de a gondolatmenet nem állt meg itt. A vendégek kiszolgálására étkezőt, valamint egy bárki által látogatható kávézót is kialakítunk az épületben. Ez már két új funkció, de van még egy harmadik is, az egyik legösszetettebb és legérdekesebb” – sorolta Lamos Péter a régi-új Ruttner-ház jövőbeni küldetését.
„A Várbörtönben kialakított múzeum az egyik legérdekesebb és közönségcsalogatóbb attrakciója lehetne Veszprémnek, viszont a megközelítése máig körülményes. A Várból, az ügyészség épületén keresztül lehet csak bejutni, ráadásul előre egyeztetett időpontban, csoportoknak. Ez fog a jövőben megváltozni azáltal, hogy a Ruttner-ház udvarából egy liftet építünk, ami az egykori őrbódéhoz visz majd fel, innen pedig új bejáratot alakítunk ki a múzeumhoz, ami már nincs összeköttetésben az ügyészség épületével. A Ruttner-ház harmadik funkciójában a Várbörtön múzeum kiszolgáló létesítménye lesz. Ezt a merész elképzelést Madarasi-Papp Rita és Zalavári István tervezők vitték papírra.”
Látványterv az épülő lifttel, ami a Várbörtön múzeumba viszi fel a látogatókat
Otthont kap a digitális jövő Veszprémben
A régi húsáruház szintén egy ikonikus épülete a belvárosnak, ami adott már otthont képzési helynek és - legutóbb - banknak is. Most viszont már szinte végeztek is az építőmunkások, hogy hamarosan – 2022 tavaszára – teljesen új funkciót kapjon az épület. Itt alakítják ki a Digitális Jólét Program keretében azt a központot, amely elsősorban a gyermekek részére kínál egy olyan helyszínt, ahol még közelebbről elmélyedhetnek a virtuális valóság, a különböző digitális eszközök, a robotika hasznos alkalmazásában, egyszóval valódi 21. századi küldetése lesz ennek az épületnek is, aminek a felújítását ugyancsak a Veszprém 2030 Kft. menedzseli.
A parkolási problémák sincsenek parkolópályán
Lamos Péterrel eddig végig olyan fejlesztéseket vettünk sorba, amelyek egy-egy konkrét épületet érintenek Veszprémben és ezekhez rendeltek új funkciókat. Viszont szintén az infrastrukturális beruházások sorába tartoznak azok a projektek is, amelyek a mindennapi életminőség javítását szolgálnák, ezek pedig ugyancsak ott vannak a Veszprém 2030 Kft. mérnökeinek asztalán.
Az egyik legsürgetőbb ezek közül a parkolóhelyek számának növelése, ami Lamos Péter szerint is már most a legégetőbb feladat a városban.
A belváros egyik legforgalmasabb szakasza szokott lenni a Hotel előtti rész
„Már most sokkal több autó van Veszprémben, mint amit az utak és a parkolók elbírnak, ha erre a járműszámra méretezve szeretnénk fejleszteni Veszprém úthálózatát az azt jelentené, hogy 2x2 sávos autóutakat kellene építeni a belvároson keresztül. Arra számítunk, hogy 2023-ban pedig tovább emelkedik ez a szám, elsősorban a belvárosban előidézve dugókat és parkolási problémákat. Mivel a belvárosban új utakat már nem lehet építeni, vagy kiszélesíteni a mostaniakat, a parkolás megoldására kell fókuszálnunk” – vetítette előre az ügyvezető a legfontosabb feladataikat.
„2023-ra a Pannon Egyetem alsó kampuszán épül egy 200 férőhelyes mélygarázs, a volt gyermekkórház területén egy földfelszín feletti parkolóház fog megépülni, valamint a Vérellátó melletti területen is bővülni fog a férőhelyek száma. A cél egyértelmű ezekkel a beruházásokkal: meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy az emberek olyan helyen tudják letenni az autójukat, ahonnan Veszprém belvárosa minden irányból maximum 5-10 perc alatt könnyedén, gyalogosan is megközelíthető, így az autóforgalom nem terheli tovább a belvárosunkat.”
És hogy mindez elkészül-e a határidőkre? Lamos Péter szerint igen, jó szervezés kérdése és hogy a megfelelő erőforrások rendelkezésre álljanak. Veszprémben ezek jelenleg adottak.
