A máltai európai parlamenti képviselőt abszolút többséggel, 458 szavazattal, a szavazás első fordulójában választották meg. A Zöldek jelöltje Alice Kuhnke 101, az Európai Baloldal aspiránsa Sira Rego 57 szavazatott kapott. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció jelöltje Kosma Złotowski kedden reggel visszalépett a jelöltségtől. A testület 705 képviselőjéből 616-an adtak le érvényes szavazatot.
Photo: robertametsola.eu
Metsola kedd reggel a többi jelölthöz hasonlóan röviden ismertette elképzeléseit. Hangsúlyozta, hogy szeretné folytatni a testület előző elnöke, a múlt héten elhunyt David Sassoli "hídépítő" munkáját, valamint alapozna "az európai politika óriásainak, a kereszténydemokrata Helmut Kohl és a szocialista Francois Mitterand életművére".
Arra törekszem, hogy Európában újra felfedezzük Kohl és Mitterrand örökségét, hagyjuk magunk mögött a múltba temetkezést, és tekintsünk a jövő felé
- fogalmazott.
Megválasztása utáni nyilatkozatában a többi között arról beszélt, hogy nőként és a testület elnökeként azért akar harcolni, hogy az egyenlőségért folytatott küzdelem ne csak látszat legyen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az EP soha nem fogja elfogadni azokat, "akik aláássák a demokráciát, a jogállamiságot, a véleménynyilvánítás szabadságát, célpontnak tekintik a nőket és marginalizálják az LMBT-közösséget".
A máltai politikus hozzátette: elnökként arra is törekszik, hogy fellépjen az Európa-ellenes narratíva és a félretájékoztatás ellen, amelyek nagy teret nyertek a koronavírus-járvány idején.
A 43 éves Metsola a legfiatalabb elnök az uniós törvényhozás történetében. Ő a harmadik nő, aki ezt a tisztséget betölti. Az első a francia Simone Veil volt 1979-től 1982-ig, a második a szintén francia Nicole Fontaine 1999 és 2002 között. Roberta Metsolát az EPP liberális szárnyához sorolják, a baloldal egyetlen politikai kifogása vele szemben, hogy ellenzi az abortuszt.
David Sassoli, a testület előző elnöke, a múlt héten hunyt el súlyos betegség következtében. Halála véletlenül egybeesett a testület eleve tervezett tisztújításával. Az Európai Parlament minden választott tisztségét - azaz az elnöki, alelnöki, kvesztori, bizottsági elnöki és alelnöki, küldöttségi elnöki és alelnöki pozíciókat - két és fél évente újítják meg, azaz egyszer az ötéves jogalkotási időszak kezdetekor, egyszer pedig a ciklus félidejében. A tisztséget betöltők mandátuma egyszer meghosszabbítható.
