Már csak egy nap van hátra, hogy az állampolgárok demokratikus jogaikkal élve megválasszák, melyik párt kormányozza az országot a következő négy évben. A voksokért vívott kampány azonban több szempontból is eltér a korábbiaktól, vélekedik dr. Kaiser Tamás politológus
– Három pontot tudnék kiemelni az idei kampányból, amely megkülönbözteti azt a korábbiaktól. Első, ami igen szembetűnő, hogy a győztes kiléte hosszú hónapok óta jó eséllyel megjósolható. Így a korábbihoz képest új kérdések maradtak nyitva: hogy a Fidesz kétharmaddal győz-e vagy sem, ki lesz a második helyezett, illetve hány párti lesz a parlament. Látható egyébként, hogy a két kis párt, az MDF és az LMP késhegyig menő vitákban próbálják kiszorítani egymást, most úgy tűnik a második javára. A második világháború furcsa háborújának mintájára – mikor is hadüzeneteket küldtek ám hadi cselekmény nem történt – furcsa kampánynak is nevezhetnénk. A Fidesz a győzelem ismeretében egy kockázat kerülő stratégiát folytat, nagyon tudatosan. Ebből következik az is, hogy elmaradtak a kormányfő-jelölti, szakpolitikusi viták.
– A miniszterelnök-jelölti viták 1998-ban kezdődtek Horn Gyula és Orbán Viktor részvételével és a lényege, hogy a még bizonytalan szavazókat a két egyformán esélyes jelölt egyike megnyerje magának. Most azonban értelmetlen lett volna ilyet rendezni, ki is maradtak a hagyományos médiából. Ennek ellenére a pártok többször próbálkoztak - elsősorban az MSZP, ám mikor újabb és újabb botrányok kerültek felszínre, már neki sem volt érdeke egy nyílt vita, ahol bármihez hozzákapcsolhatnák a BKV-t. A Jobbik is próbálkozott néhány erős mondással, ám nem tudták megfelelően napirenden tartani. Az MDF is próbálkozott, ám a kampányukat jelentősen gyengítették a belső harcok és a listaállítási mizériák.
dr. Kaiser Tamás
– Ez tekinthető a második pontnak, vagyis, hogy a hagyományos sajtóviták elmaradtak. Ezzel párhuzamosan viszont előtérbe került az interneten, elsősorban a közösségi oldalakon való megjelenés. Az internet ilyen mértékű használata, a rajongók gyűjtése egy új vonás a korábbi kampányokhoz képest. Illetve van még egy vonása is a dolognak, az interaktivitásnak köszönhetően az igazi viták a hozzászólásokban alakultak ki.
– Ezt ellenpontozva megfigyelhető a visszatérés a hagyományos kampánytechnikákhoz, elsősorban a személyes megjelenéshez. A lakossági fórumok, a legkisebb falvakba való eljutás nagy szerepet kapott. Jól látható, a Jobbik külön hangsúlyt fektet arra, hogy minden településre eljusson. Ez a „door to door” kampány megszólítja azokat, akik az általános kommunikációs eszközöket kevésbé használják, illetve az ilyen rendezvényekre nem csak a szimpatizánsok mennek el, hanem a közösségek megmondó emberei is. Ha őket meggyőzik, vagy csak ott látják, már hatással lesz a közösségre is.
– Végül, ami új, hogy nincsenek valós vagy színlelt szövetségek. A Fidesz támogatottsága miatt nincs is erre szükség. Egy nagyon sajátos, mindenki mindenki ellen helyezet alakult ki. Ezt a pártok nem is titkolják, nyíltan egymástól próbálnak választókat megszerezni. A Fidesz az MSZP-t és a Jobbikot is egyformán radikálisnak nevezi, a Jobbik egy az egyben elutasítja a korábbi húsz év politikai elitjét, az MSZP pedig megpróbálja a Fideszt és a Jobbikot egybemosni, magát, mint a demokrácia őrzőjét állítja be. Ez egyébként már felkészülés az ellenzéki szerepre a jobboldali túlsúlyú országgyűlésben. Az MDF, már csak Bokros Lajos személyén – aki korábban a bal-liberális értelmiség sztárja volt - keresztül is a szocialista párttól próbál elhalászni választókat. Az LMP hasonlóképen. A Jobbik kiábrándult baloldaliakra és radikális Fideszesekre egyaránt vadászik. Az is nagyon valószínű, hogy a második forduló előtt nem lesznek visszalépések.
- Ha áttérünk a számok világára, a kétharmadhoz minimum 258 parlamenti mandátum kell, erre nézve többféle előrejelzés is van. A prognózisok szerint, ha az első fordulóban a 176 választókerületben 161-ben győznek, akkor meglehet a Fidesz kétharmada. Egy 60-65 százalékos részvételi arány mellett, egy 47-53 százalékos listás aránnyal ez kényelmes kétharmadot jelent. De azt sem tartom teljesen őrültségnek, hogy 173 körzetben nyerjenek, a Jobbiknak Ózdon, az MSZP-nek Budapesten van két biztos mandátuma. Azt is hozzá kell tenni – a mostani kampány egy újabb sajátossága – hogy sok a bizonytalan vagy rejtőzködő szavazó, akikről lehet tudni, hogy az MSZP vagy a Jobbik támogatói. Ez okozhat még meglepetéseket. A részvételi arányról annyit, közkeletű bölcsesség, hogy 65 % felett már magasnak számít, illetve ekkora arány az MSZP-nek kedvezne, ugyanis ekkor a törzsszavazókon kívül másokat is sikerült nekik mozgósítani. Erre épül a kampányuk utolsó eleme, az 1 millió találkozás. A kisebb arány a Fidesz kétharmadot és a kispártokat támogatja.
