A vesztegetés nem csupán a leggyakoribb és legsúlyosabb bűncselekmény a közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében, hanem a legnehezebben felderíthető magatartás. Ennek az oka abban foglalható össze, hogy a vesztegetés mindkét oldalán az aktív és a passzív vesztegető egyaránt érdekelt abban, hogy cselekményük rejtve maradjon. Ez az érdekazonosság talaján álló összefonódás az, amely megnehezíti a bűncselekmény felderítését.
A törvény mind anyagi, mind eljárásjogi szabályokat rendel e bűncselekmény felderítése érdekében a vesztegetéshez, amely kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy az érdekazonosságot valamilyen módon, pl. bizonyos esetekben a hatósággal való együttműködésre figyelemmel büntetlenséget ígérjen a vesztegető számára.
A vesztegetés a Btk-ban két részre osztható: egyrészt a hivatali, másrészt a gazdasági vesztegetés körére. A vesztegetés ezen túlmenően felbontható az aktív és a passzív vesztegetésre, ugyanis aktív vesztegetőnek tekinti a törvény, és magatartásának függvényében bünteti azt, aki a jogtalan előnyt akár a hivatalos személy részére nyújtja, míg passzív vesztegető az, aki az, aki az előnyt kéri, követeli, kiköti vagy valamilyen formában elfogadja akár a hivatali, akár a gazdasági vesztegetés során.
A Btk. 250 §-a kifejezetten passzív hivatali vesztegetést fogalmazott meg akkor, amikor 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt a hivatalos személyt, aki működésével kapcsolatosan jogtalan előnyt kér vagy az előnyt, illetve annak ígéretét elfogadja, vagy az előny kérőjével és elfogadójával egyetért.
A passzív hivatali vesztegetésnek több minősített esete is van, amelyek súlyosabb büntetéseket vonnak maguk után, így többek között, ha vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy vagy hivatalos személy fontosabb ügyben követi el, már 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Abban az esetben, ha a hivatalos személy akár az alap, akár a minősített eset során hivatali kötelességét a jogtalan előnyért megszegi, vagy a hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyéb módon visszaél, bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követi el, a büntetése adott esetben a minősített eseteknél már 5-10 évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
Hivatali vesztegetés - passzív vesztegetés
A hivatalos személy által elkövetett vesztegetés a passzív vesztegetés. Ez megvalósulhat jogtalan előny kérésével, a jogtalan előny vagy annak ígérete elfogadásával, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával való egyetértéssel.
Passzív gazdasági vesztegetés
A költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozója, tagja által elkövetett vesztegetés tekintendő passzív gazdasági vesztegetésnek. A passzív gazdasági vesztegetés vétségét az a költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezetnek a dolgozója vagy tagja követi el, aki működésével kapcsolatosan jogtalan előnyt kér, vagy a kötelességének a megszegéséért az előnyt vagy annak ígéretét elfogadja, illetve ha a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyébként egyetért.
Aktív hivatali vesztegetés
Aki hivatalos személy működésével kapcsolatban neki, vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad, vagy ígér, aktív vesztegetésnek kell értékelni. „Más” alatt olyan személyt kell érteni, akinek jogtalan előnyben részesítését a hivatalos személy a maga egyéni szempontjából befolyásolható mozzanatnak tekinti. Jelentheti a közvetítőt is, akitől a vesztegető reméli, hogy jogtalan előnyt esetleg a hivatalos személyhez továbbítja. Megvalósul a tényállás akkor is, ha a hivatalos személy nem ért egyet a jogtalan előny elfogadójával, vagy nem is tud a harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előnyről.
Aktív gazdasági vesztegetés
Gazdasági vesztegetés aktív változatát követi el, aki költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójának, illetve tagjának vagy reá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje.
A büntetőjogi felelősségre vonás alapja a bűnösség annak megfelelően alakul, hogy aktív hivatali vagy aktív gazdasági vesztegetésről van-e szó.
Az aktív hivatali vesztegetés minősített esetében, amikor az előny adója azért adja vagy ígéri az előnyt, hogy a hivatalos személy a kötelességét megszegje, így ez esetben ez a vesztegetés kizárólag egyenes szándékkal követhető el, mivel a törvényalkotó a kötelességszegést, mint célzatot fogalmazta meg.
Az aktív gazdasági vesztegetés esetében a bűnösség azonban eltérően alakul és az aktív gazdasági vesztegetés csak akkor büntethető, ha az elkövető célzata egyértelműen a kötelesség megszegésére irányul, ezért az aktív gazdasági vesztegető büntetőjogi felelősségét kizárólag az egyenes szándék alapozza meg.
Működéssel kapcsolatban történő elkövetés
A jogtalan előnynek kapcsolatban kell állnia a hivatalos személy működésével. Ez a kapcsolat létrejöhet folyamatban lévő ügyintézés közben, állandó jellegű hivatalos kapcsolat során, illetve az ügy előrelátható jövőbeli intézésére tekintettel is, valamilyen későbbi viszonzás reményében. A hivatalos személy működésével összefüggésben áll a jogtalan előny elfogadása akkor is, ha az a hivatalos személy eljárását megelőzi. A bűncselekmény megvalósulásához nem szükséges, hogy az elkövető jogtalan előnyt ténylegesen meg is kapja,(!!) mivel az előny kérésével, illetve az előny ígéretének elfogadásával a bűncselekmény befejezett.
Jogtalan előny
Jogtalan előny mindaz, amely valamely szükséglet kielégítésére vagy egyéni érdek előmozdítására alkalmas azáltal, hogy a hivatalos személy a bűncselekményt megelőző helyzethez képest közvetlenül vagy közvetve, de kedvezőbb állapotba kerüljön. A jogtalan előny lehet vagyoni és személyes jellegű. Vagyoni előnynek kell tekinteni a pénzbeli vagy a pénzértékű dologhoz juttatást, a kölcsön, a hitelbe történő, de fizetési szándék nélküli vásárlást, a tartozás elengedést. Személyes előny minden olyan következmény, amelynek a megvesztegetett egzisztenciális vagy más érdekei, igényei kielégítése szempontjából jelentőséget tulajdonít. Ilyen lehet a kedvező visszterhes jogügylet, jól jövedelmező állás vagy beosztás biztosítása, kinevezés, előléptetés vagy bizonyos esetekben szexuális kapcsolat felajánlása vagy elfogadása.
Jogtalan előny kérése
Akkor beszélünk jogtalan előny kéréséről, amikor a hivatalos személy a korrupciós kapcsolat kezdeményezője. Ez a kérés szóban, írásban vagy ráutaló magatartással is megvalósítható abban az esetben, ha e magatartásokban kifejezésre jut, hogy az elkövető milyen jellegű jogtalan előnyre tart igényt. A hivatalos személy működésével kapcsolatban jogtalan előny kéréséről van szó akkor is, ha az a hivatali ténykedés befejezése után esetleg több hónap elteltével történik, és esetleg közvetítőt vesz igénybe.
