A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének öt főből álló úgynevezett Utónévbizottsága nem szubjektív módon mérlegel, amikor különböző kérésekkel fordulnak hozzájuk, hanem egy rendkívül komoly szempontrendszert vesz alapul. A bizottság szakmai bázisát névkutató, pszicholingvista, nyelvtörténész és szociolingvista alkotja.
A családnév után legfeljebb két utónév szerepelhet, magától értetődő, hogy a nemnek megfelelően. Fontos, hogy a magyar helyesírás szabályai szerint kell íródniuk, a mai köznyelvi kiejtés szerint, a negyvennégy betűs magyar ábécé betűit felhasználva. Így lehet az, hogy már elfogadott az angol eredetű, de magyar helyesírás szerint írandó Dzseferzon.
A nevek elbírálásánál fontos szempont az is, hogy az később ne jelentsen semmilyen hátrányt viselőjére. Éppen ezért nem javasolják a márkaneveket, vagy azokat, amelyek családnévként használatosak.
A magyar szempontrendszer megfelel ennek az elvárásnak, legalábbis más külföldi országokhoz képest mindenképpen jobb, hogy van egy határ, ami gátat szab a szülői fantáziának, hiszen számos nemzetnél bármi elfogadható, így akár az otthoni wifi-jelszóról is elnevezhetik gyermeküket.
2022-ben már a következő férfineveket is adhatjuk: Szotirisz, Szahel, Ömer, Kaled, Raed, Rahmel, ugyanakkor például a Márton becéző formáját a Marcit nem sikerült elfogadtatni. Női nevek közül érvényes az Annalea, Annadóra, Femke, Alita, Terra, Mézi, Malajka, Kassziopeia.
Borítókép: babanet.hu
