Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A Tématerületi Kiválósági Program 2021 keretében valósul meg a Pannon Egyetem nemzetvédelmi projektje

2022. február 10. 10:46
A Pannon Egyetemen 2022. 01. 01. és 2025.12.31. között valósul meg az a pályázati program, amely az ABV felderítési és katasztrófavédelmi feladatok ellátásának hatékonyságát és biztonságát javító integrált monitoring és döntéstámogató rendszerrel foglalkozik. A projekt a Tématerületi Kiválósági Program 2021 (TKP2021-NVA-10) Nemzetvédelem, nemzetbiztonság alprogram keretében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól 100%-os támogatási intenzitással 1 000 000 000 Ft támogatást kapott. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

A kutatás célja olyan szenzorhálózat és információs rendszer fejlesztése, amely alkalmas atom-, vegyi-, vagy biológiai (ABV) fegyverek és a polgári lakosság által okozott társadalomra veszélyes szennyeződések forrásainak és jellemzőinek felderítésére és a kapcsolódó katasztrófákkal szembeni védekezési tevékenység támogatására.

A Magyar Honvédség ABV riasztási-, értesítési-, és felderítési rendszerében az ABV információk gyűjtését és értékelését a Légierő Parancsnokság Vegyi Információs Központja (LEP VIK) koordinálja. Az ABV felderítés hatékonysága és biztonsága elsődlegesen az ABV központok és az alárendelt csapatokhoz kapcsolódó alközpontok és felderítő rajok tevékenységének összehangolásán és a mérések tervezettségén és megbízhatóságán múlik.

A katasztrófavédelmi tevékenységet a Monitoring és Lakossági Riasztó (MoLaRi) rendszer is segíti, amely országos kiterjedéssel fogja át az alsó és felső küszöbértékű veszélyes vegyi ipari üzemek körzetében redundánsan működő adatátviteli hálózatra épülő meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági riasztó funkciókat.

A légi-sugár, -vegyi, és légi- biológiai felderítési tevékenységnek tehát alapos tervezési tevékenységre kell épülnie, mely megköveteli a földfelszíni pontosító mérések tervezését, és az egyéb védelmi és felderítő tevékenységek és információk összehangolását. A légi ABV felderítést mindezek alapján központosított módszerrel célszerű tervezni és irányítani, a földi ABV felderítést pedig a integráltan kell végrehajtani.

A kutatási tevékenység a Pannon Egyetem kompetenciáira és K+F tapasztalataira építve a fenti követelményeknek megfelelő rendszer fejlesztéséhez a következő összehangolt tevékenységekkel kíván hozzájárulni:

I) Szenzorfejlesztés, mérőrendszer fejlesztés

A pilóta nélküli légi felderítési tevékenység legfontosabb sikertényezője a kis súlyú és megfelelő érzékenységgel bíró szenzorok alkalmazásának a lehetősége. Az alprogram célja ezen szenzorok kiválasztása és tesztelése, és a kapcsolódó mérési eljárások fejlesztése. Cél, hogy a már alkalmazott és bevezetés előtt álló önvezető járművekhez illeszkedő (elsődlegesen kis súlyt lehetővé tevő mérési módszereket és szenzorok fejlesztéséhez hozzájáruló kutatásokat és elemzések végzése, mely a Magyar Honvédség és Katasztrófavédelem számára döntéselőkészítésben hasznos információkat szolgáltat.

II) ABV átvizsgálás - Szenzorfúzió, környezetállapot értékelés

Az ABV átvizsgálás (NBC Survey) a szennyezés jellegének és mértékének előrejelzésére és meghatározására szolgál, a szennyezett terület határainak becslésével. A pontszerű veszélyforrások helyének hatékony meghatározása és a várható környezeti és társadalmi hatások előrebecslése megköveteli az elérhető környezeti és műveleti információk integrálását. A kutatás célja a térinformatika, az adat-, szenzor- és információ fúziós eljárások és a környezetállapot értékelésben alkalmazható modellek fejlesztése annak érdekében, hogy az ABV felderítő és a katasztrófavédelmi tevékenységek tervezése és összehangolása hatékonyan és biztonságosan megvalósulhasson.

A gyakorlatban felhasználható eljárások szellemi oltalmának biztosítását és hasznosításának elősegítését a Pannon Egyetem Tudás- és Technológiatranszfer Központja fogja végezni.

vehir.hu
további cikkek
Nobel-díjas tudós a Pannon Egyetem díszdoktora, közben Kínában is terjeszkedik az intézmény közélet Nobel-díjas tudós a Pannon Egyetem díszdoktora, közben Kínában is terjeszkedik az intézmény Nobel-díjas kutatóval ápol szakmai kapcsolatot a Pannon Egyetem, nyolc kutatója szerepel a világ legjobbjai között, és már Kínában is elindult az első közös képzése. Az intézmény legfrissebb eredményeiről és a következő időszak terveiről dr. Abonyi János rektor és Csillag Zsolt kancellár számolt be keddi sajtótájékoztatójukon Veszprémben. 2026. október 13. 12:56 Világhírű svéd kutató árulta el a veszprémi sikerek folytatásának receptjét közélet Világhírű svéd kutató árulta el a veszprémi sikerek folytatásának receptjét Hogyan élheti túl egy város a modern kor pusztító válságait, és mitől válik mágnesként vonzóvá a legkiválóbb fiatal tehetségek számára? A Pannon Egyetemen megrendezett nemzetközi találkozón kiderült, hogy a pusztán jó fizetéssel és aszfaltozott utakkal csábító települések kora végérvényesen lejárt. Svédországból érkezett professzor, Charlotta Mellander mutatta be azokat a drasztikus tényezőket, amelyek felülírják a hagyományos városfejlesztést, miközben a helyi vezetők a kulturális főváros évadának lendületét próbálják átmenteni a jövőbe. 2026. október 12. 13:51 A kézfogás mögött – Kenso Soai Nobel-díja és a Pannon Egyetem közélet A kézfogás mögött – Kenso Soai Nobel-díja és a Pannon Egyetem Kenso Soai, a Pannon Egyetem 2015-ben avatott díszdoktora az idei kémiai Nobel-díj egyik kitüntetettje. A japán kutatóhoz veszprémi kutatások, közös szakmai kötetek és személyes kapcsolatok is kötődnek. 2026. október 10. 8:34

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.