Mint arról korábban beszámoltunk, Porga Gyula polgármester 58,9 milliárd forint főösszegű költségvetést terjesztett a képviselő-testület elé. A kiadások 66,3%-át beruházásokra és fejlesztésekre, 33,7%-át működtetésre fordítják, ez nagyságrendileg 40 illetve 20 milliárd forintot jelent. A működési kiadások legnagyobb részét az igazgatási, gazdálkodási feladatok teszik ki (23%), a városüzemeltetés 18%, a szociális és egészségügyi kiadások 14%, az oktatás 18%, a sport 5% ebből a tortából.
Porga Gyula
A polgármester a csütörtöki testületi ülésen felelevenítette: az elmúlt években a covid a költségvetés számára is nehézségeket okozott. “2020-ban egy erőt vízionáló költségvetést fogadtunk el, aztán néhány hét múlva megjelent a vírus, ami alapjaiban forgatta fel a terveinket. Nem tudtuk, milyen helyzettel nézünk szembe, a cél az volt, hogy biztonságot és stabilitást teremtsünk. 2021-ben már a költségvetés összeállításakor tudtuk, hogy milyen kihívásokra számíthatunk, a legrosszabb forgatókönyvre is felkészültünk.” Mint mondta, megérte óvatosnak lenni, kiderült, hogy a város gazdasága “járványálló” volt, hamar magához tért, a munkanélküliségi adat visszatért a járvány előtti szintre. A polgármester köszönetet mondott a gazdasági szereplőknek a munkájukért és kitartásukért, valamint a kormánynak a meghozott intézkedésekért. Hozzátette: a járvány okozta nehézségek mellett nem szabad elfelejtenünk a célunkat: hogy 2023-ban Európa Kulturális Fővárosaként (EKF) olyan programot valósítsunk meg, amire az unokáink is büszkék lesznek. Soha nem látott beruházások előtt állunk, olyan költségvetéssel rendelkezünk, aminek több mint 66%-át fejlesztésekre fordíthatjuk. Az EKF-program azonban nem a végső cél, hanem eszköz, hogy ne csak magyar, hanem európai szinten is a legélhetőbb városok közé tartozzunk.
Hartmann Ferenc
Hartmann Ferenc, az MSZP-LMP-Párbeszéd frakcióvezetője elismerte, hogy tavaly az előirányzathoz képest nagyobb bevételeket könyvelhetett el a város, azonban hozzátette: a költségvetés nagyjából 60-70 százalékban tervezhető előre, a fennmaradó 20-30% esetleges. Miközben Veszprém költségvetése akár irigylésre méltónak is nevezhető, nem normatív alapú, hanem egyfajta kivételezett helyzetben vagyunk, kirakatnak minősülünk. Ez Veszprém szerencséje, azonban azt is látni kell, hogy az EKF-projektek költségei még az inflációnál is nagyobb mértékben drágulnak. Némely tervezett projektelem megvalósulását ez hátráltatja, esetenként kétségessé is teszi. Közben tovább nő a város hitelállománya; kevés a bérlakás, aminek növelésére még koncepció sincs; nincs program a lakóépületek energetikai felújításra; a lakótelepek parkolási nehézségekkel küzdenek; szűkös az idősügyi és szociális ellátórendszer; a város gazdasági társaságai megvonásokkal terheltek, egyik sem nyereséges.
Pálinkás Roland
Pálinkás Roland, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint a 2022-es év példa nélküli fejlesztéseket hoz magával, a Modern Városok keretében elkészült az új tornászgyakorló, sportuszoda, sor kerülhet az eddigi legnagyobb belterületi útfelújítása. A kormány több mint 50 milliárd forintot biztosított az Európa Kulturális Fővárosa programra, ennek keretében megkezdődött a gyerekkórház és a Ruttner-ház felújítása.
Strenner Zoltán (Fidesz-KDNP), a Tulajdonosi Bizottság elnöke az ingatlanértékesítésekből és birtokba vételekből származó vagyongyarapodást vázolta. Többek között elhangzott, hogy 2021-ben több mint 2,5 milliárd forint értékű ingatlanvagyont vett át az önkormányzat a kormánytól, összesen pedig 6,3 milliárd forint értékű ingatlanvagyon került a városhoz. A képviselő szerint Veszprém a legújabb kori történetének legaktívabb korszakát éri az ingatlankezelés terén, emellett az egyetem és az érsekség is aktívan fejleszti ingatlanjait, növelve ezzel a város értékét.
Katanics Sándor
Katanics Sándor, a Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek frakcióvezetője is elismerte a költségvetés pozitív elemeit, például a nyugdíjas szervezeteknek nyíló pályázati lehetőséget, a tanulmányi ösztöndíjat – mint mondta, ezek fontos üzenetek. Dicsérte azt is, hogy nőtt a közalkalmazottak cafeteria juttatása; az itt élők számára új, kényelmes, komfortos buszok állnak rendelkezésre – más kérdés, hogy ezzel a hitelfelvétellel jelentősen terheljük a büdzsét. A frakcióvezető elismerően szólt az Európa Kulturális Fővárosa és a Modern Városok programokban megvalósuló infrastrukturális és kulturális fejlesztésekről. Ugyanakkor rámutatott: sok probléma is van, egyenetlen a fejlődés, választókerületében, Gyulafirátóton és Kádártán jelentős elmaradásokat találhatunk. Mint mondta, gond van a csapadékvíz-elvezetéssel, az intézmények állapotával, egyes közterekkel. Fontos, hogy az önkormányzat megtartson olyan épületeket, mint a Kastélykert Óvoda, a művelődési központ, és meg kell menteni, be kell vonni az EKF-programba a premontrei kolostorromot. Katanics szerint a városi cégek egyre nehezebb helyzetben vannak, a VKSZ ugyan jelentős összegekhez jut városi feladatok elvégzésére, de még mindig látni kidobott karácsonyfákat, pedig lassan kitavaszodik. Minden intézményre nagyobb figyelmet kellene fordítani, mert sok elmaradásunk van, leromlanak a nemrég felújított épületek is, mert a karbantartásra sem futja. Az érsekség által elképzelt felújítási elemekről jelentős viták bontakoznak ki, nagyobb nyilvánosságot kellene teremteni annak, hogy a közpénzt hogyan használják fel, amikor a várhoz nyúlnak. A frakcióvezető kijelentette: nem tud igent mondani a költségvetésre, mert nem tudja elfogadni a sok ciklus óta érezhető egyenlőtlenségeket.
Gerstmár Ferenc (MSZP-LMP-Párbeszéd) elmondta: örül a nagy beruházásoknak, de felmerülnek kérdések. Miért nincs pénz a közvilágítás és a csapadékvíz-elvezetés kiépítésére ott, ahol ez hiányzik? Miért nem futja a parkolás javítására, a kisebb utcák hó- és jégmentesítésére, a hulladék és az avar összegyűjtésére a közterületekről? Miközben látjuk a belvárosi dugókat, az aranyosvölgyi híd nem kapott prioritást. A szociális ellátás új ingatlanok bevonását, férőhelyek bővítését igényelné. A képviselő nehezményezte azt is, hogy a polgármester nem támogatta egy a lakosságszám-csökkenés okait vizsgáló bizottság létrejöttét. Gerstmár hangsúlyozta: a városba áramló milliárdok és a hétköznapi problémák megoldatlansága feszültséget szül.
Hegedűs Barbara
Hegedűs Barbara alpolgármester (Fidesz-KDNP) szerint az önkormányzat működése stabil és fenntartható. Rámutatott: az elmúlt években nehéz helyzetben kellett helyt állni, az intézményvezetők képesek voltak felelősségteljesen ellátni a munkájukat. Vannak hiányosságok, de azon vagyunk, hogy a járványhelyzet után, ha a finanszírozás lehetővé teszi, biztosítsuk az elmúlt években elmaradt fejlesztéseket – mondta. – Az intézményeink a város polgáraiért dolgoznak, eredményesen és sikeresen működnek. Biztosítjuk a nyugdíjas és ifjúsági tevékenységek támogatását. Saját választókerületével kapcsolatban kifejtette: idén játszótér-fejlesztés valósul meg, megkezdődhet a Dózsavárosi Klubkönyvtár felújítása, Csererdőn és Jutaspusztán utakat újítanak meg, és zajlik a Szent István utca csatornázásának és útfelújításának tervezése. A Modern Városok Programban a város érdekeit szolgáló, régi igényeket kielégítő fejlesztések valósulnak meg. A völgyhíd kiviteli tervezése zajlik, megvalósításához a kormányzat támogatására a jövőben is szükség lesz, április 3. után is olyan erős képviseletre van szüksége a városnak, mint az elmúlt években volt – tette hozzá az alpolgármester.
Brányi Mária
Brányi Mária alpolgármester (Fidesz-KDNP) kijelentette: az önkormányzat mind a kötelező, mind az önként vállalt feladatait el tudja majd látni. A város stabilan, biztonságosan működik, jövője jól körvonalazható, de mindig vannak olyan álmaink, amiket nem tudunk azonnal megvalósítani, amiket érlelni kell, forrásokat kell találni. Az önkormányzat működését többirányú bevételek teszik lehetővé, ezeknek kisebb hányada a saját bevétel, aminek elköltéséről önálló döntést hozhatunk. Minden hozzánk érkező külső forrás célzott támogatás: az EKF-re kapott pénzt nem költhetjük kátyúzásra. Az alpolgármester örömmel hallotta a plusz felvetéseket, azonban a költségvetés elfogadásához reáloptimizmus szükséges, a saját lehetőségeinkhez mérten kell megvalósítanunk az álmainkat. Az alpolgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a különböző programokon keresztül több mint százmillió forintot költhetünk el civil szervezetek bevonásával.
Halmay Gábor
Halmay Gábor (Fidesz-KDNP) az előtte szólókra reagálva kijelentette: a kormány támogatásának köszönhetően százmillióval nőtt a szociális intézmények támogatása, ez magában foglalja a bérfejlesztést. Mindig lesz tennivaló a bérlakások területén is, ugyanakkor 38 millióval több szerepel bérlakások üzemeltetésére és felújítására az idei táblázatban. Saját körzetéről elmondta: ott játszótérfejlesztés, utcarekonstrukció valósul meg, futókör létesül a Séd-völgyben, rendbe teszik a zsidó temetőt. Mindig van hova fejlődni, de a pozitívumokat sem szabad elfelejteni – összegezte a képviselő.
Guzslován Gábor (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) azt emelte ki, hogy bár Veszprém jó helyzetben van a jövedelmi adatok tekintetében, északról és keletről erősebb és gazdagabb szomszédok vesznek körül minket, akiknek a munkaerő-elszívó hatása érvényesülhet nálunk, ez egy kockázat. A regisztrált munkakeresők száma valóban nagyon alacsony, de érdemes azt is megnézni, hányan inaktívak a munkaerő-piacon? Mekkora létszámban dolgoznak közmunkások? Vannak-e eszközök az ő visszavezetésükre a munkaerő-piacra? Megjegyezte: erősödik a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása is. A bérlakás program nagymértékben javíthatna a helyzeten, hiszen a városban dolgozni kívánó hazai munkaerő letelepedését segíthetné. Guzslován szerint a költségvetésből az derül ki, hogy az intézmények közel ötöde esetében a januárban kiadott központi infláció mértékét nem haladják meg az emelések, ezzel csökkenhet a munkavállalók reáljövedelme, a város foglalkoztatottjainak csökken a vásárlóereje, ami fluktuációs kockázatot jelent.
Guzslován Gábor
Porga Gyula erre reagálva hangsúlyozta: a városban dolgozó közalkalmazottak bére nem csökken, megtették a kötelező béremelést, a tetejében ezt nem is saját, hanem állam által biztosított forrásból, így a bértömeg biztosan nem csökkent, hanem jelentősen emelkedett. A polgármester úgy folytatta: az ellenzék az elmúlt években a szakadék szélén táncoló költségvetés emlegetésétől eljutott odáig, hogy irigylésre méltó város vagyunk. Hozzátette: ebben nincs szerencse, munka van. Az hogy mi lehetünk Európa Kulturális Fővárosa, azt nem kisorsolták, azért nagyon meg kellett dolgozni. Az, hogy a Modern Városok Programból ilyen mértékű támogatást tudunk lehívni, az nem szerencse, hanem olyan programot dolgoztunk ki, amelyben hasznosul a támogatás. Ezek nem sikerültek volna, ha nem tudatosan építkeznénk. Hozzátette: Gyulafirátóton új óvoda épült, orvosi rendelő újult meg itt és Kádártán is, a Modern Városok Program révén több utcát teljes egészében megújítanak. Persze van még mit tenni, de nem igaz, hogy egyenlőtlenségek lennének a városrészek között.
