Szőke Kavinszki András, a Kabóca Bábszínház igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján a mese fontosságáról beszélt. A műfajról sok mindent el lehet mondani, az edukációs jellegen túl innovációs és hagyományőrző értéke van, melyen keresztül egyrészt a gyerekek, de valójában minden korosztály felé remekül lehet közelíteni. A március 29 - április 2. között megrendezendő fesztivál a széles közönségnek, a pedagógusoknak és a szakmának egyaránt szól majd.
Kovács Gáborján, a Kabóca Bábszínház volt igazgatója, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának oktatója is szerves része a fesztiválnak, olyannyira, hogy az alapötletért ő felel, hiszen 1995-ben ötletgazdaként indította el a mesefesztivált még a Pannon Egyetemen, majd kisebb szünetek után 2006-ban a bábszínházban folytatta a programsorozat szervezését. A közelgő fesztiválon a mese kialakulásáról, történetéről is szó lesz, a tudományos oldalról is közelítve a témát.
Varga Richárd, az EKF 2023 kulturális menedzsere is méltatta a közelgő eseményt, szerinte ugyanis a báb műfajában rengeteg a lehetőség, nem véletlen, hogy ilyen népszerű hazánkban és mindenütt.
A fesztivál több helyszínen zajlik majd, így a bábszínházon túl az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban, a Pannon Egyetemen, valamint a Latinovits-Bujtor Játékszínben is várják az érdeklődőket. Az előadások után szakmai beszélgetések is helyet kapnak.
Látható lesz a Kabóca Bábszínház, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Veszprémi Petőfi Színház közös előadása is, a Bánk, de például a pedagógusoknak szóló Megelevenítés – Megelevenedés címmel Láposi Terka színházi nevelési szakember tart majd előadással egybekötött tréninget. Ki kopog? címmel Levente Péter és Döbrentey Ildikó családi színházi előadását is megtekinthetjük.
Kovács Gáborján és Császár Róbert Ószirmi mesék és zenék címmel adják elő mesélő estjüket a Pannon Egyetem E épületében; ugyanezen a helyszínen Sándor Ildikó mesemondó estje is látható lesz.
A fesztivál programjainak nagy része ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
