Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a gazdasági, akadémiai, civil és közigazgatási szereplők péntek délelőtt írták alá a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform alapító okiratát a Pannon Egyetemen. A platform - mint szakmai, konzultációs és érdekképviseleti fórum elsődleges célkitűzése, hogy a magyar és európai stratégiákkal összhangban felgyorsítsa Magyarországon a körforgásos gazdaságra történő átállást.
Az ünnepélyes aláírást megelőzően Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora örömét fejezte ki, hogy itt alapítják meg a platformot, hisz mint mondta, itthon a Pannon Egyetem jogelődjén indult Magyarországon elsőként környezetvédelmi műszaki képzés 1973-ban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt hetek történései bebizonyították: az erőforrások rendelkezésre állása erősen korlátolt és hogy a hulladék újrahasznosítása nem csak környezetvédelem szempontjából fontos feladat.
Ovádi Péter parlamenti képviselő kiemelte, a Pannon Egyetem olyan tudásközpontot biztosít, amely gazdasági szempontból is erősíti a térség versenyképességét. Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos (és a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke) arról beszélt, hogy mind az Észak-Dunántúl, mint pedig a veszprémi régió készen áll, és érdekelt abban, hogy a platform sikeresen működjön. A fenntarthatóság egyik főpróbája a 2023-as EKF program lesz, mely kezdettől fogva célul tűzte ki a fenntarthatóság és a kultúra kapcsolatának elősegítését-mondta.
A platform megalapításával kapcsolatban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter úgy fogalmazott: a legalkalmasabb időpontban vagyunk, hogy létrejöjjön a 9. technológiai platform Magyarországon, hisz mostanában saját bőrünkön is megtapasztaljuk, hogy nincs elég alapanyag és energia.
Rámutatott: az elmúlt időszakban az autóipart különböző alapanyagok hiánya akadályozta, az energetikai helyzetet pedig az orosz-ukrán háború tette bonyolultabbá. Ezért minden olyan megoldásra szükség van, amely az energiaproblémát javítani tudja Hangsúlyozta azt is, hogy
bár korábban úri huncutságnak tartották a körforgásos gazdaság témakörét, most már látszik, hogy ez lesz a gazdaság alapja a jövőben.
Az MTI tudósítása szerint az innovációs és technológiai miniszter a rendezvényen átfogó komplex prezentációban mutatta be a kormány klímapolitikai lépéseit hangsúlyozva, hogy a régióban Magyarország volt az első, amely törvénybe foglalta klímasemlegesség célját. Rámutatott: az elmúlt években a magyar gazdaság úgy növekedett, hogy közben a károsanyag-kibocsátás csökkent.
Kiemelte: az akkumulátor- fejlesztési, -gyártási és -újrahasznosítási képesség kialakítása stratégiai előnnyel bír majd a jövőben, ezért is alakították ki a Magyar Akkumulátor Stratégiát. Beszélt továbbá a naperőművi kapacitások bővítéséről, a hidrogén mint energiahordozó és -tároló jelentőségéről, valamint a közlekedés zöldítéséről is. Jelezte: a zöld busz programot 25 ezer fő alatti városokra is kiterjeszti a kormány. Arról is szólt, hogy a nukleáris energiát zöld energiaforrásnak kell tekinteni, és megerősítette, hogy a kormány megépíti Paks 2-t.
Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára ismertette a 2021-27-es uniós ciklus támogatási lehetőségeit, majd elmondta: a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban 1200 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre öt fő prioritásban. Emellett a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) több forrása is igénybe vehető a körforgásos gazdaságra történő átállás elősegítésére.
Szintén az MTI írja, hogy Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, a platform vezetője bemutatta az elnökséget, amelyben a tanácsadói, kis- és középvállalkozói, mezőgazdasági, ipari, építőipari és digitalizációs nagyvállalati, kamarai, önkormányzati és pénzpiaci szervezetek képviselői is helyet kapnak. Elmondta: májustól már dolgoznának munkabizottságaik, az év végére pedig több anyaggal is tudják már támogatni a kormányzatot.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott: ma az energiaforrások több mint nyolcvan százaléka kötődik a fosszilis energiahordozókhoz, amelyeket a jövőben ki kell tudni váltani. Az átmenet egyik kulcsa a körkörös gazdaság lehet - jelentette ki.
A Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform - mint szakmai, konzultációs és érdekképviseleti fórum - elsődleges célkitűzése a magyar és európai stratégiákkal összhangban felgyorsítsa Magyarországon a körforgásos gazdaságra történő átállást, mint a fenntartható jövő egyik legfőbb zálogát.