A két intézmény között megalapításuk óta folyamatos a kapcsolat és az együttműködés, amit ezúttal intézményes keretek közé is foglalnak. A képzést elvégzők számára út nyílik a Pannon Egyetemre, ahol akár 30 kredit értékben beszámíthatják technikumi tanulmányaikat.
Az új lehetőséget csütörtökön sajtótájékoztatón jelentették be az egyetemen. Gelencsér András rektor a két iskola több évtizedes együttműködését és az Ipariban zajló színvonalas oktatást dicsérte, hozzátéve: sok szülő és diák fejében él az a tévhit, hogy aki szakképzésre jelentkezik, az elvágja magát a továbbtanulás lehetőségétől. Ezzel szemben az igazság az, hogy a szakképzés még előnyt is jelent az egyetemen, hiszen az erősebb szakmai alapokkal rendelkező hallgatók könnyebben veszik az akadályokat a felsőoktatásban, mint a gimnáziumokból érkező társaik.
Pap Máté, a Veszprémi Szakképzési Centrum kancellárja hangsúlyozta: a szakképzés átalakításakor cél volt az is, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatot a középfokú és a felsőoktatás között, és emeljék a technikusi képzés rangját. Az okleveles technikusképzés osztatlan, ötéves, melynek végén a szakmai vizsga lesz az ötödik érettségi tárgy, amit emelt szintűként könyvelnek el. Pap szerint ezzel a fiatalok számára életpálya-modellt állítanak, a munkaerő-piaci igényeket pedig teljes spektrumban képesek lefedni.
Kavalecz Gábor, a Szakképzési Centrum főigazgatója hozzátette: az okleveles technikusképzés indításához komoly előfeltételeket kell teljesíteni; az, hogy az Iparinak ez sikerült, az ott folyó oktatási munka színvonalát dicséri.
Irányi László, az Ipari Technikum igazgatója felidézte: az egyetem és a középiskola is 1949-ben jött létre, és az elmúlt hetven évben mindvégig szorosan együttműködtek. Az Ipariban végzett diákok megállják a helyüket az egyetemen és a munkaerő-piacon is, a középiskolába jelentkezők számára pedig vonzó lehet, hogy nem kell elhagyniuk a várost, tanulmányaikat itt helyben, a Pannon Egyetemen folytathatják és aztán itt el is tudnak helyezkedni.
Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja szerint egy ország gazdasági erejét alapvetően meghatározza a diplomások aránya, és ebben Magyarország elmaradt az EU-átlagtól. Éppen ezért stratégiai cél a diplomások számának növelése, az egész ország érdeke az, hogy minél több diák váljon hallgatóvá a felsőoktatásban. Bár a munkaerő-hiány minden területet érint, a műszaki, informatikai területre ez kiváltképp igaz: a munkaerő-piac gyakorlatilag bármekkora mennyiségben tudna azonnal felszívni a technikusokat és mérnököket. A kancellár szerint az, hogy az okleveles technikumi képzés szakmai anyagát az egyetemmel közösen állítják össze, az a képzést elvégzők számára csökkenti a lemorzsolódás veszélyét a felsőoktatási tanulmányaik során.
