A digitális megoldások ismerete – vagy ahogy néhányan nevezik, a digitális írástudás – mindenki életében jelen van, mára megkerülhetetlen lett a fiataloktól a nyugdíjas korúakig egyaránt. A kihívás éppen ezért abban rejlik a XXI. században, hogy mindenki megfelelő módon elsajátíthassa és alkalmazza ezeket a technológiákat. Ez a társadalmi folyamat hívta életre azokat a digitális tudásközpontokat, ahol szakavatatott oktatók segítségével lehetőséget adnak arra, hogy bárki elsajátíthassa ezeket az okos-megoldásokat, fejlessze saját kompetenciáját a digitális térben.
Veszprémben az Európa Kulturális Főváros program, valamint az országos Digitális Jólét Program Hálózat közös projektjeként jöhetett létre az a központ, ami ezt a célt hivatott elősegíteni a megyeszékhelyen is, és ami hétfő délelőtt nyitotta meg kapuit.
Mindehhez a belvárosban az egykori húsáruház régóta használaton kívüli épülete adja az otthont. A veszprémi városközpontban álló, az önkormányzat tulajdonában lévő épület korábban volt iskola, bankfiók, de az épületet leginkább az egykori húsáruházi funkciója miatt ismerik a veszprémiek.
Az új központban – amely 300 m2-en alig három hónap alatt elkészült – a modern oktató- és bemutató termek mellett felvonultatták a legújabb digitális technológiákat, a robotikától kezdve a 3D nyomtatókon, mesterséges intelligencián keresztül a VR-szemüvegekig szinte minden innovatív megoldás megtalálható.
A megnyitóünnepségen Markovits Alíz, a VEB2023 Zrt. vezérigazgatója örömét fejezte ki, hogy a Digitális Jólét Programmal közösen megvalósíthatták ezt a fejlesztést Veszprémben is, amely amellett, hogy hiánypótló szerepet tölt be, tökéletesen illeszkedik az EKF célkitűzéseihez is, miszerint új funkciókkal és új élettel töltsék meg a régi belvárosi épületeket. Hozzátette, a központnak hála a digitalizáció segítségével tudják egyszerre támogatni az oktatást és a kultúrát is.
Markovits Alíz és dr. Solymár Károly Balázs
Az eseményen jelen volt dr. Solmyár Károly Balázs digitalizációért felelős helyettes államtitkár, aki kiemelte: "a Digitális Tudásközpontok a digitális technológia bemutatásán és a digitális kompetencia fejlesztésen túl betekintést nyújtanak a jövő munkaerőpiacára, amelyben a mai diákok dolgozni fognak, ezáltal hozzájárulnak a természettudományos és mérnöki pályaorientációhoz és a magas hozzáadott értékű technológiák alkalmazásának széleskörű elterjesztéséhez, amely nemcsak az egyének, hanem a nemzet versenyképességét is javítja.”
Hozzátette, a fiatalok mellett az idősebbek életében is kezdenek egyre meghatározóbbá válni a digitális technológiák, számukra elsősorban biztonságot ad, ha rendelkeznek ilyen eszközökkel, amelyeket magabiztosan tudnak kezelni. Éppen ezért a tudásközpontok ezen korosztály számára is szerveznek majd képzéseket.
Országosan a Digitális Jólét Program Hálózat 2,4 milliárd forint értékben hozott létre több városban (Békés, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Oroszlány és Veszprém ) ilyen központot, a veszprémi intézményre pedig 500 millió forintot fordítottak ebből a keretösszegből, amelyhez az EKF program további 110 millió forinttal járult hozzá.
Veszprém megye egyébként országos szinten is kitűnik, amikor az innovatív megoldások alkalmazásáról van szó, erre Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője hívta fel a figyelmet, aki statisztikákra alapozva közölte, hogy Budapest után Veszprém megyében jegyzik a legtöbb innovációt, ez pedig azt jelenti, hogy a térségben átlagon felüli az ilyen előremutató, kreatív gondolkodású ember.
A digitális tudásközpont célja elsősorban az, hogy már az általános iskola elvégzése után a gyermekek rendelkezzenek azokkal a kompetenciákkal, amelyek a későbbiekben még inkább megkönnyítik az életüket és hatékonyabban tudnak alkalmazkodni az egyre bővülő digitális megoldások világához.
Ezért a központok létrehozásával az adott régióban működő köznevelési és szakképző intézmények, civil szervezetek, felsőoktatási intézmények és DJP Pontok számára lehetőség nyílik a kompetenciafejlesztő foglalkozások, képzések, szakkörök, workshopok, osztálykirándulások, és pedagógusi továbbképzések megvalósítására. Az intézményi kapcsolódások mellett a központok közösségi térként is funkcionálnak, helyet adva a fiatalok és a fejlődni kívánó felnőttek számára.
Ovádi Péter országgyűlési képviselő a megnyitón főleg a fiatalok oktatását emelte ki, mint a központ legfontosabb küldetése, mint mondta, Veszprém ezzel az innovatív gondolkodásával ismét iránytű lehet más magyar városoknak is a sikeres jövő építésében. „Mérnök informatikusként külön fontos számomra, hogy egy jelentős kormányzati befektetés eredményeképpen a mindennapi élethez szorosan kapcsolódó eszközök használatán keresztül, szórakoztató módon fejlődhet a város és a régió diákságának informatikai kultúrája” – fogalmazott.
Porga Gyula polgármester pedig ismét rávilágított az EKF egyik legfontosabb küldetésére, amiben a régi és Veszprém szempontjából ikonikus épületek megújítását tűzték ki célul. „Büszkék lehetünk rá, hogy a komoly múlttal rendelkező épület újra egy korábbi funkciójának, a tanításnak ad otthont, és nem utolsó sorban a belváros esztétikai javításához is hozzájárul a megújult intézmény” - mondta a polgármester.
Porga Gyula és Ovádi Péter
Továbbá bejelentette azt is, hogy a Vehir.hu-n lebonyolított ötletpályázaton és az azt követő szavazáson végül a Digitális Húsáruház névre voksoltak a legtöbben, így a jövőben ezt a nevet viseli majd hivatalosan is a veszprémi központ.
A városból és a régióból érkező diákokat és tanáraikat áprilistól várják a központ oktatói egy-egy rendhagyó informatikaóra vagy - szakkör keretein belül, addig egyelőre - előzetes bejelentkezés után – csak felnőttek látogathatják.
Az iskolák számára díjmentes órákon a tanulók megismerhetik Bodrit, a robotkutyát; kipróbálhatják, hogy milyen minirobotokat programozni vagy akár 3D-ben is tervezhetnek, nyomtathatnak kisebb ajándéktárgyakat, és a virtuális valóság világába is betekintést nyerhetnek.
A tudásközpontban a fiatalok a jövőben a legújabb karriertervezési diagnosztikai eszközök és szakértők által alkalmazott professzionális módszertanok segítségével felmérhetik készségeiket és kompetenciáikat. Az elemzés eredményei olyan pályaorientációs javaslatot alapoznak meg, amelynek köszönhetően a tervezésben résztvevő pályakezdő a számára ideális karriert tervezheti meg.
