A kerekasztal-beszélgetés moderátora Vajna Szabina, a Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület munkatársa, a projekt szakmai és pénzügyi vezetője volt. Az Esély órákat 2008 óta viszik el a megye óvodáiba, általános és középiskoláiba, és a közelmúlt óta a Pannon Egyetemre is. Az elmúlt években több mint tízezer diákot érzékenyítettek több mint száz intézményben, interaktív osztályfőnöki órák keretében. Az órákon a mozgás-, látás-, hallássérültek és autizmussal élők nehézségeiről beszélgetnek, a résztvevők pedig kipróbálhatnak különféle segédeszközöket, például kerekesszéket, fehér botot, ezáltal pedig saját tapasztalatokat szereznek, valamint tanácsokat kapnak azzal kapcsolatban, hogyan tudnak jól segíteni egy-egy helyzetben a fogyatékkal élőknek.
Az iskolai órák tapasztalatairól az előadók – Brokes Judit, dr. Herbert Attila és Navratyil Sándor – azt mondták: a kisgyerekek még természetes kíváncsisággal fordulnak feléjük, bátran tesznek fel időnként felnőtt fejjel meglepő kérdéseket is. Ez a kíváncsiság a kamaszkorban sajnos gyakran megszűnik, de a felnőttlét küszöbén, a végzősökkel, egyetemistákkal már komolyabban is lehet beszélgetni. Minden korosztály a maga életéből merít, amikor kérdez: a kisebbek arra kíváncsiak, feketeséget “látnak”-e a vakok, vagy hogyan alszanak a kerekesszékesek; a kamaszok fantáziáját pedig inkább az mozgatja, mennyire befolyásolják ezek a korlátok a szexuális életet. Az Esély órák előadói ezekre a kérdésekre is szívesen válaszolnak, és ezzel segítenek a fiataloknak abban, hogy reális képet alakítsanak ki a fogyatékkal élőkről, ezáltal pedig nyitottabban forduljanak feléjük.
