Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Figyeljünk oda jobban az autizmussal élőkre!

2022. április 2. 18:14
Két év kihagyás után ismét megrendezte az AutiSpektrum Egyesület autizmus világnapi ünnepségét szombaton.

2007-ben döntött róla az ENSZ, hogy április 2-át az autizmus világnapjává nyilvánítja, 2014 óta pedig Veszprémben is szimpátia felvonulással és figyelemfelkeltő programokkal ünnepelték a világnapot.

Brokés Judit, az egyesület elnöke szerint erre nagy szükség is van. Bár a lakosság kb. két százaléka él autizmus spektrumzavarral, mégis csekély róluk a társadalom tudása, még mindig nagyon sok a tévhit, nagyon sok sztereotípia él az emberekben, és fontos lenne, ha reális kép alakulna ki az autistákról, a nehézségeikről és az erősségeikről is.

Idén ezt egy szimpátia felvonulással tették meg mintegy száz résztvevővel, majd a Kossuth utcáról indult menetet a Veszprémi Petőfi Színház előterében kulturális műsor várta: a teátrum énekes előadása után itt mutatkozott be a tavaly ősszel indult Horizont dobkör. A jelenleg öt autista gyermeket nevelő édesanyából álló dobkör célja, hogy felüdülést nyújtson a szülőknek, lehetőséget adjon a feszültségek levezetésére. Hiszen autista gyermeket nevelni nem mindig könnyű, bár önmagában gyermeket nevelni sem az. A Franczia Dániel ütőhangszeres művész vezette foglalkozásokon az anyukák mentálhigiénés beszélgetésen is részt vesznek, majd az ott felmerülő feszültségeket a dobolás során kiadhatják magukból. A tervek szerint egyébként a dobkört jövőre kinyitnák, hogy például SNI-s gyermeket nevelő anyukák is csatlakozhassanak.

Varga Endre, a Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület elnöke elmondta, az autizmus világnapi program részben Az elfogadás építőkövei projektjük részeként valósult meg, ők maguk pedig elsőként siettek az egyesület segítségére, amikor Brokés Judit megkereste őket az ötlettel, hogy autista gyerekeket nevelő szülőkkel közösen szeretnének szervezetet létrehozni. Hozzátette, a civil kurázsi hegyeket tud megmozgatni, néha pedig kész világokat, és mindig van valami, amiért érdemes dolgozni, ez esetben az autizmus szélesebb körű elfogadottságáért.

Az egyesület évek óta jó kapcsolatot ápol a színházzal is, hisz utóbbi nagy családjában is vannak olyanok, akik ezzel a kihívással élik a mindennapjaikat. Ez nem baj, minden embernek megvan a maga keresztje, az a lényeg, hogy fogadjuk el és lehetőségeinkhez mérten próbáljuk meg segíteni egymást, ahogy arra a Lélektől lélekig fesztivállal is igyekszik például felhívni a figyelmet a színház. Jövőre, az EKF évben pedig szeretne a teátrum autista barát intézménnyé is válni – mondta el Kellerné Egresi Zsuzsanna igazgató-helyettes.

A kulturális műsoron túl a rendezvényen a veszprémi óvodák és iskolák által készített papír virágokat és szélforgókat helyeztek el a résztvevők, valamint a megszokott kék lufi eregetés helyett ezúttal környezettudatos módon közös buborékfújást tartottak.

Bertalan Melinda
Domján Attila
további cikkek
A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. ma 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? ma 12:51 'A város nem ház, hanem ember' – Alföldi György Veszprém belvárosáról és a város jövőjéről kultúra 'A város nem ház, hanem ember' – Alföldi György Veszprém belvárosáról és a város jövőjéről Veszprém jó helyzetben van, de a város jövőjét nem elsősorban új épületekben és látványberuházásokban kell keresni. Dr. Alföldi György építész, urbanista szerint fontosabb kérdés, hogyan használja a város azt, amije már megvan, hogyan vonja be a veszprémieket a döntésekbe, és képes-e olyan belvárost kialakítani, ahol az emberek nemcsak áthaladnak, hanem szívesen maradnak is. A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke a Pro Bono Veszprémért Egyesület rendezvényén beszélt Veszprém adottságairól, modern építészeti örökségéről, a belvárosi kereskedelemről, a lakhatásról és a városfejlesztés új lehetőségeiről. ma 12:51

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.