H. úr, a város villanegyedében lakó veszprémi vállalkozó ezúttal megúszta a sajtó óriási érdeklődése mellet zajló végrehajtást, de csupán ideiglenesen. Ugyanis – láss csodát – a végrehajtók tévedtek: nem H. úr volt az adós, hanem a fia, az édesapa a jelzáloggal terhelt ház tulajdonosa, s egyben a kötelezett. A fiú ellen indított végrehajtási eljárásban viszont nem foglalható le az apa háza.
A jobb sorsra érdemes családi ház előtti várakozás során semmit sem sikerült megtudni arról, vajon bírósági végrehajtók tárgyaltak a házban, netán valami végrehajtó vállalkozás alkalmazottai, vagy a hitelező cég akarta érvényesíteni az opciós jogát. Egy óra tárgyalás után – elmenekülve az újságírók kérdései elől – a végrehajtók elhagyták a helyszínt.
A kérdéses családi ház előtt tévések, újságírók gyülekeztek, de ott volt Debreczenyi János polgármester, dr. Horvát Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, és rövid időre megjelent dr. Kovács Zoltán pápai polgármester is.
– Mindhiába rendelt el a kormány Magyarországon a kilakoltatási és árverezési moratóriumot június 1-jéig, a bíróságok jogerős ítélete alapján, vagy akár anélkül is, a végrehajtók soron kívül, gyakran rendőri segítséget kérve, kilakoltatnak – magyarázta Debreczenyi János a helyzetet. Közben megérkeztek a rendőrök is, bementek a házba, de – nyilván nyugalmat tapasztalva – rövid időn belül magára hagyták a társaságot.
– Az elmúlt néhány évben pénzügyi vállalkozások szerveződtek kimondottan azzal a céllal, hogy jelentős haszon reményében, lecsapjanak a kiszolgáltatott és súlyos helyzetben levő emberek vagyonára. Gyakorlatilag kész szervezeti rendszer várta már az elszegényedő adósokat. Az emberek úgy kötöttek szerződést, hogy nem voltak tisztában azzal, mit jelent például a fogyasztói csoport, vagy az opciós jog – mondta dr. Horváth Zsolt miközben valamennyien arra vártunk, hogy a végrehajtók kijöjjenek a házból. – Az efféle pénzügyi közvetítő vállalkozások féken tartása érdekében, mivel ez egy üzletág lett Magyarországon, speciális szabályokat kell kidolgozni, erre javaslatot tettünk a parlamentben. Javaslataim eljuttattam a pénzügyminiszterhez és az igazságügyi és rendvédelmi miniszterhez is.
– Építőipari vállalkozóként jelzáloghitelt vettem fel a családi házra – kezdi a történetet H. úr, miután a végrehajtók eltakarodtak. – Kifizettem a beszállítóimat, de a vevőim nem fizettek, a cégnek a mai napig 70 millió forint kinnlevősége van. A Korona Kredit hitelező céggel opciós szerződést kötöttünk 46 millió 200 ezer forint jelzálog hitelről. Amikor lezárták a hitelem, 30 millióval tartoztam. Nem lenne gond a végrehajtással, ha elszámoltunk volna. Itt hagyom a házat, s ha megkapom a különbözetet, veszek egy lakást. Elszámolás azóta sem volt, nem állnak szóba velem. A Korona Kredit először kijelölt egy vevőt, amely azután átruházta a vételi jogot a Korona Invest ingatlanforgalmazóra, ez egy Seychelles szigeteken bejegyzett cég, a két Korona tulajdonosi köre pedig több ponton kapcsolódik. Bejelentést tettem a PSZÁF-nál és a bírósághoz fordultam. Peres eljárás folyik, a végrehajtók meg a nyakamban.
Leegyszerűsítve: hitelezőként a Korona érvényesítette opciós jogát, mert követelését eladta egy harmadik személynek, ám ezzel egyidejűleg a jelzáloghitel felmondása okán elindította a végrehajtási eljárást is, pedig hitelezői követelése megtérült. H. kérte a végrehajtás felfüggesztését de a bíróság I. és II. fokon elutasította, így az opciós árat és az ingatlant is bezsebelő cégnek adott igazat, az áldozatokkal szemben.
- A mostani demostratív megjelenésünk vélhetőleg el fogja rettenteni a végrehajtás ügyében eljáró céget attól, hogy elvegyék H. úr 16 millió forintját, hogy kisemmizzék. Elég nagy baj az, ha egy joganyag olyan meghatalmazásokat ad a végrehajtónak, amely alapján családokat tehet földönfutóvá. A közeljövőben olyan jogszabályokat kell kidolgozni, amelyek jogos védelmet nyújtanak a maffiaként működő végrehajtásokkal szemben - vélekedett a polgármester.
