Persze, azt is megértem, ha erre csak legyintesz egyet kiábrándultan. Értelmes vitakultúra? Ugyan, hol élünk? A kérdés sajnos jogos: idehaza az érvekre alapozott, hideg fejjel való vitázás, a különböző nézetek békés ütköztetése finoman szólva sem túl elterjedt. A közösségi oldalakon meg anonim fórumokon való, olykor gyalázkodásba menő kommentelés annál inkább. Ott aztán kieresztünk minden gőzt és saját meggyőződésünk megdönthetetlenségétől hajtva osztjuk az észt. Hogy a másik esetleg mást gondol? Akkor ő biztosan begyöpösödött agyú, neki aztán garantáltan nincs igaza.
Nagyon mondjuk ne csodálkozzunk azon, hogy ez így megy a fórumokon. Politikusaink sem feltétlenül fogják vissza magukat; a közbeszéd már jó ideje nem a kölcsönös tiszteletadáson alapszik. Tisztelet a kivételnek, minden területen.
A megoldás viszont nem a beletörődés és annak hangoztatása, hogy itthon eleve hiányzik a vitakultúra oktatása, akkor meg mégis mit várjunk. Hanem az, ha van egy hiány, egy probléma, akkor azzal foglalkozzunk.
Fotó: Pexels - Mikhail Nilov
A My City Talks éppen erre adna lehetőséget. A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Együttműködő Közösségek alprojektjének keretében tervezett esemény a My Country Talks kezdeményezéshez csatlakozva buzdítana különböző nézeteket valló emberek találkozására.
A kezdeményezés eredetileg egyébként Németországban indult a ZEIT ONLINE szerkesztőségének ötlete nyomán „Németország beszél/Deutschland spricht/Germany Talks néven, annak érdekében, hogy az emberek kapcsolatba léphessenek egymással és eszmét cserélhessenek az őket megosztó témákról, problémákról. Mindezt egy erre a célra kifejlesztett szoftver segíti: az érdeklődőknek 8-10 igennel vagy nemmel eldöntendő kérdést kell megválaszolniuk, amely alapján a szoftvert az ellentétes nézeteket vallókat összepárosítja, hogy egy szervezett esemény keretében aztán elbeszélgethessenek egymással.
Külföldön a kezdeményezés nagy sikert aratott, a beszámolók alapján a résztvevők több mint 60 százaléka között megmaradt a kapcsolat és sokaknak átalakult a szemlélete, illetve azóta már 33 országban vált elérhetővé a program.
Fotó: Linkedin/Unsplash
Veszprémben Töreki Stefánia, Sulyok Judit és Madarász Eszter, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatói karolták fel az ötletet, akik várhatóan az ősszel itthon is szeretnének megvalósítani egy hasonló rendezvényt. Mint mondták, nemzetközi szinten többek között olyan témák is felmerültek a beszélgetéseken, mint az európai alapjövedelmek szükségessége, több menekült befogadása vagy éppen a klímakatasztrófa elkerülhetetlensége; ők a globális (kulturális, fenntarthatósági) kérdések mellett szívesen koncentrálnának kifejezetten veszprémi és a régiót érintő problémákra.
A kezdeményezés már csak azért is hasznos lenne, mert ha csak nem keressük kifejezetten az ellentétes nézeteket vallókat, valószínűleg nem is nagyon találkozunk velük: az algoritumusok és a közösségi média egyre inkább bezár a saját buborékunkba, ahol csak a saját hitvilágunkat megerősítő emberekkel, véleményekkel találkozunk, így nagyon esélyünk sincs a fejlődésre. Holott annak sokszor épp az lenne a kulcsa, ha megpróbálnánk az adott szituációtól, nézőponttól kicsit eltávolodva, más szemszögből rátekinteni a dolgokra.
Nyitókép: Priscilla du Preez
