Közel 50 civilnek nyílt lehetősége arra péntek délután, hogy két turnusban bemenjenek az egykori gyermekkórház épületébe, valamint a kerítésen belüli építési területre, ahol első kézből kaptak tájékoztatást a leendő mozgásművészeti központról, valamint az építkezés aktuális helyzetéről, olykor egyedi megoldásairól.
Ezt az alkalmat – ahogy korábban a Ruttner-ház esetében is – az önkormányzat és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program hirdették meg, hogy a veszprémi közösség még jobban megismerje részleteiben is a város arculatát átformáló beruházásokat.
Éppen ezért a bejárás egyik „idegenvezetője” maga Porga Gyula polgármester volt. A városvezető a megjelenteknek röviden beszélt az EKF program lényegéről, mint mondta, ez a cím nem egy cél volt, hanem eszköz Veszprém azon törekvésének eléréséhez, hogy 2030-ra a saját kategóriájában Európa 20 legélhetőbb városa közé tartozzon. Ebbe pedig beletartozik az is, hogy megfelelő infrastruktúrával megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak az itt élőknek. Épületek szempontjából Veszprém nem állt rosszul korábban sem, viszont több esetben, amilyen a Ruttner-ház és a Heim Pál gyermekkórház is volt, ezek leromlott állapotban voltak, régóta használaton kívül. Az EKF-ben ezeknek kerestek új funkciókat és hosszas mérlegelés után vágtak bele a fejlesztésükbe.
Porga Gyula kitért arra is, jelenleg, ha szétnézünk Veszprémben, a város különböző pontjain számos építkezési darut látni. Ezek a beruházások pedig nem egy esetben összekapcsolódnak és hatással vannak egymásra. Így van ez a gyermekkórház esetében is, amely az Erzsébet-ligetben és az egyetem környékén induló Zöld város projekttel alkot majd térben egyet, amikor lebontják az épületek közti kerítést és egy egybefüggő, több szabadtéri és kulturális szolgáltatást magába foglaló zöld övezet jön majd létre.
Visszatérve az érintett gyermekkórház területére, az Egyetem utca mellett már látni annak az acélszerkezetnek a vázát, ami, ha elkészül egy 154 férőhelyes parkolóházzal bővíti a parkolási lehetőségeket, kiszolgálva a gyermekkórházból kialakított mozgásművészeti központot és a környéken lakók parkolási igényét is. A parkolóházról a tervezői beszéltek a bejárás során, akik elmondták, ez a technológia egyedülálló Magyarországon, de a világ számos pontján, többek közt a manchesteri reptéren is alkalmazták már. Az acélszerkezet rendkívül hatékony, hiszen az önsúlyának 80%-át is elbírja, valamint sokkal gyorsabban kivitelezhető a vasbetonnal ellentétben, hiszen alig 9 hónap elegendő lesz az építőmunkásoknak. Elhangzott az is, a három szintes parkolóház homlokzatát borostyánnal vonják majd be, amihez öntözőberendezést is felszerelnek majd.
A parkolóház mellett a gyermekkórház épületén belül és kívül is javában zajlanak a munkák. Ezeken a részeken Anthony Gall, a tervező – ő tervezte korábban a Hangvilla épületét is – valamint Bélafi László, a leendő üzemeltető – ő az ügyvezetője a Hangvillát üzemeltető Swing Swing Kft-nek is – vezették körbe az érdeklődőket.
Megismerhették azt, hogy az épület mely részein milyen termek lesznek kialakítva, itt igény szerint kisebb, nagyobb, a különböző mozgásformákhoz szükséges szobákat alakítanak ki. Például a veszprémi balettosoknak egy nagyobb belmagasságú részt építenek meg, de lesz külön helyisége a néptáncosoknak, sőt, európai szintű falmászó részt is kialakítanak a komplexumon belül.
A főbejárat nem az utcafront felől, hanem az épület mostani hátsó részén lesz, egy rámpa fog felvezetni hasonlóan a Hangvillához, a földszinten pedig étterem és kávézó nyílik majd. Az egész épület akadálymentesített lesz, valamint egy hídon át lehet majd menni a régi mosoda épületébe is, amely a már említett néptáncosoknak lesz a bázisa. Ugyanitt, azaz a régi mosoda helyén egy galériás fedett színpadot is kialakítanak, hogy előadásokat lehessen szervezni.
Nem marad ki a projektből az épület parkjának rendezése sem. Itt egy 400 fős szabadtéri előadóteret alakítanak ki.
A projekt végén itt is elbontják majd a kerítést és az egyetemi kampusszal összekapcsolódva létrejön egy nagy zöld, átjárható park, egészen a zeneiskoláig.
Hogy mennyire lesz kihasznált az új mozgásművészeti központ, arra Bélafi László adott választ, aki úgy jellemezte ezt a projektet, hogy olyan, mint a Hangvilla, csak itt a zene helyett a különböző mozgásformák lesznek a főszerepben. Ebből pedig bőven van Veszprémben, ugyanis jelenleg közel 40 különböző csoportot tartanak számon, de ez a jövőben még növekedhet, akiknek mind kiváló bázisa lehet a komplexum.
Az egész beruházás során 13,5 ezer nm2-nyi épületet újítanak fel, amihez a 10,5 milliárd forintot az EKF-program biztosítja. A kivitelező két veszprémi építőipari cég, a Vemévszer és a VeszprémBer, illetve az általuk alkotott konzorcium.
Ezeket az adatokat már Lamos Péter mondta el, az EKF infrastrukturális fejlesztéseit koordináló Veszprém 2030 Kft. ügyvezetője, aki részletesen kifejtette a beruházás fontosabb mérföldköveit is, kezdve az ötlet megfogalmazásától a tervezésen, az engedélyeztetésen és a közbeszerzésen át a műszaki átadásig, amit jelen állás szerint jövő év áprilisára terveznek.
A bejáráson elhangzott, a nagy érdeklődésre való tekintettel a jövőben még terveznek effajta programokat, nem csak a mozgásművészeti központ területén, hanem a többi EKF-es beruházásnál is.
