Igaz, közülük ketten annak idején még az MDF színeiben politizáltak.
Balsai István
Az Antall- és a Boross-kormány alatt igazságügyminiszter, 1998 óta pedig az MDF frakcióvezetője volt. Az MDF-től 2002-ben távolodott el, amiben közrejátszott, hogy az akkori pártelnök, Dávid Ibolya önállósítani akarta a szervezetet. Frakcióvezetői posztjáról azután mondott le, hogy több képviselőtársa bizalmatlansági indítványt nyújtott be ellene, amelyhez Dávid Ibolya is csatlakozott. Balsai később egyike volt azon öt MDF-es képviselőnek, akik a frakción belül - a 2004-es EP-választás után - megalapították a Lakitelek Munkacsoportot. A csoport célja az volt, hogy átalakítsa a pártvezetést. Az azonban soron kívüli kongresszuson újraválasztatta magát, majd Dávid Ibolya pártelnök és követői úgy döntöttek, az ötöket eltávolítják az MDF-ből.
Kósa Lajos
Debrecen polgármestere, a Fidesz Országos Választmánynak megalakulásától kezdve tagja, 2005-től pedig alelnöke. A kongresszusi küldöttek 2007-ben újra a Fidesz alelnökévé választották. Politikai szocializációjában nagy szerepet játszott a Fidesz bölcsőjének számító Rajk-kollégium, amelynek a titkára is volt. Pártja alapító tagjaként részt vett az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain. A Kopint-Datorgnál tett rövid kitérő után, 1990-ben országos listáról került a parlamentbe. Igazi ismertségét a polgármesterség hozta meg: 1998-as megválasztása óta Debrecenben látványos beruházások sorát hozta tető alá. Mindezt úgy, hogy normalizálta a viszonyt a helyi ellenzékkel, amikor azt pártja országos szinten diszkreditálta. Az Orbán Viktor alternatívájaként számon tartott politikus 1995 és 2003 között, majd 2007 óta ismét a Fidesz alelnöke.
Kövér László
Noha a fideszes politikusok közül Kövér László szokta a legvehemensebben szidni a szocialista rendszer politikusait, a nyolcvanas években még ő is az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete ifjúságkutató csoportjának munkatársaként tevékenykedett, az 1998-ban alakult Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának pedig - Gyurcsány Ferenchez hasonlóan - alelnöke volt. 1988-tól a Fidesz tagja, részt vett az Ellenzéki, illetve Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon. 1998-tól két éven át tárca nélküli miniszterként felügyelte a polgári titkosszolgálatokat, majd 2001-ig párt elnöke is volt.
Németh Zsolt
Az 1956-ban meghurcolt és csak 1989-ben rehabilitált neves református lelkész, Németh Géza felvidéki és erdélyi ősöktől leszármazott fia a budapesti Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen szerzett közgazdász-szociológus oklevelet, majd a Soros Alapítvány ösztöndíjával politikaelméleti tanulmányokat folytatott Oxfordban. A Közgáz Széchenyi István Szakkollégiumának alapítójaként és előadójaként 1987-től 1990-ig óráit a nacionalizmus politikai elméletéről tartotta. Alapító tagja volt a Fidesznek, amelynek 1990-től országgyűlési képviselője. Az Orbán-kormány idején a Külügyminisztérium politikai államtitkári rangjáig vitte, a 2002-es választási vereség óta pedig a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezető-helyettesi minőségében az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
Orbán Viktor
Politikai pályafutását gimnáziumi alapszervezeti KISZ-titkárként kezdte, majd alapító tagja és 1989-ig szóvivője lett a Fidesznek. Orbán Viktor 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte pártját, országosan ismertté azonban 1989. június 16-án, a budapesti Hősök terén tartott beszéde miatt vált. A Fidesz által vezetett koalíció 1998-as választási győzelmét követően miniszterelnök lett. 2003-ban a Fidesz más konzervatív-jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, új neve Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, amelynek alapszabálya tovább központosította a párt működését. A pártkongresszuson Orbán Viktort ismét a párt elnökévé választották.
Salamon László
1989-ben, még az MDF-ben kezdte politikai pályáját, a párt kereszténydemokrata körének alapító tagja volt, de 1996-ban kilépett a pártból. Rövid ideig független képviselő volt, majd a Fideszhez csatlakozott.
Vitányi Iván
Az MSZP-frakció legidősebb tagja, az 1925-ös születésű Vitányi Iván a párt egyik alapítója, de politikai pályafutását már jóval korábban kezdte: 1945-ben a Magyar Kommunista Párt, majd annak jogutódja, a Magyar Dolgozók Pártja, 1972-től pedig az MSZMP tagja volt. Az 1990-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról szerzett mandátumot. 1994 és 1998 között Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke volt. 1998-ban újra egyéni mandátummal jut be az Országgyűlésbe. 1998 és 2000 között a párt frakcióvezető-helyetteseként tevékenykedett. 2002-ben és 2006-ban pártja budapesti listájáról szerzett mandátumot. 2005 és 2006 között rövid ideig újra frakcióvezető-helyettes volt.
