A park fenntartása nem csupán abból áll, hogy rendszeresen nyírják a füvet, valamint megfelelő időszakokban megmetszik a fákat és bokrokat. Fenn kell tartani a zöldegyensúlyt. Ez egy komplex feladat, ami az egész évet felöleli, ha a munkák ütemezéséről van szó. A tó ökoszisztémájának gondozásáról nem is beszélve, ami heti kétszeri karbantartást igényel – mondta Szabó Péter, hozzátéve, hogy a sok oda nem illő anyag, ami a tóba kerül, akadályt képez és károsíthatja az élővilágot.
Amikor megtervezték a tavat, a Séd-patakból egy ágat vezettek át rajta, aminek külön funkciója is van, ez segít az öntisztítás folyamatában. Ezen kívül beépítettek egy mesterséges vízforgató rendszert is, amivel szabályozni lehet a vízszintet, így lehet átvészelni a csapadékban gazdag és szegény időszakokat is.
Szabó Péter elmondta: a legfontosabb visszajelzést a tó állapotáról annak élővilágától kapják. Tehát, ha szennyezett lenne a víz, akkor a halállomány is jelentősen csökkenne, de az ügyvezető azonnal hozzátette, erről szó sincs, hiszen nem lehet elpusztult halakkal és más állatok tetemeivel találkozni a tóban.
Annak érdekében, hogy egyensúlyban tartsák ezt az ökoszisztémát és a halak szaporulatát, évente két-három horgászversenyt szerveznek. Megtudtuk, a rekord 100 darab hal volt az egyik versenyzőnél, amit négy és fél óra alatt fogott ki. Ami pedig a halak fajtáját illeti, a tóban élnek keszegek, sügérek, amurok, de csukákat is telepítettek. Utóbbit könnyű észrevenni, amikor a ragadozóhal éppen rárabol kisebb zsákmányára, ilyekor egy hirtelen csobbanással a tó víztükrén veteti észre magát.
A halállományon kívül a növényzetre is külön figyelmet fordítanak. A nádat évente visszavágják, ilyenkor a zsilipen keresztül a szükséges mértékben leengedik a tó vizét, majd a nádnyírás után visszaengedik a Sédből. Ezt ősszel végzik el minden évben, amikor az állatok már „kiköltöztek” az addigi lakhelyükül szolgáló nádasból.
A vízinövényeken és halakon kívül még számos másik kétéltűnek és madárfajnak az otthona a kis tó, élnek itt kacsák, békák és teknősök is. Mindegyik szempontjából kiváló élőhelynek bizonyult a városi tó, viszont az ügyvezető felhívta arra is a figyelmet, a teknősökre a legnagyobb veszélyt a környéken póráz nélkül sétáló kutyák jelentik, ezért arra kérte a gazdákat, hogy fokozottan figyeljenek ilyen szempontból is kedvenceikre, amikor a környékre jönnek sétálni. A kutyások számára egyébként kihelyezett szemeteseket és zacskókat is fenntartanak, hogy a felelős állattartás jegyében még könnyebb legyen eltakarítani az ürüléket a parkból.
Visszatérve a tó élővilágához, azon belül is a teknősökhöz, megtudtuk, hogy az őshonos mocsári teknősökön kívül – amiket az üzemeltető telepített a tóba és láthatóan jól érzik magukat itt – időről időre felbukkannak ékszerteknősök is. Ezeket minden bizonnyal szándékosan engedték itt el, vagy pedig elszöktek a környékről és itt találták meg új élőhelyüket.
A nem őshonos ékszerteknősök ugyan nyáron jól érzik magukat a környéken és láthatóan gondtalanul napoznak a köveken, a téli időjárás már nem kedvez nekik és sokuk nem éli meg a tavaszt sem ezután. Az ügyvezető elmondása szerint, annak érdekében, hogy megelőzzék a bajt, az állatkerttel együttműködve begyűjtik az elgazdátlanodott ékszerteknősöket. A kimentés után egy sor vizsgálaton esnek át, majd a számukra megfelelő élőhelyre telepítik át őket.
Szabó Péter elmesélte, a tó környezetében kiterjedt békaállomány is él. Sőt, velük összefüggésben már feljelentés is érkezett az önkormányzathoz egy környéken élő személytől, miszerint túl hangos a kuruttyolásuk, a fenntartó pedig kezdjen valamit az ügy érdekében. Szabó Péter mosolyogva hozzátette, természetesen intézkedtek és szóban felhívták a békák figyelmét is a problémára, azóta nem érkezett ilyen panasz.
A tó egyébként idén egy jelentősebb felújításon is átesett. Kicserélték a rajta áthaladó stég elemeit, valamint felfrissítették az iszapot is, így még tisztább és egészségesebb lett a víz, ezt bárki ellenőrizheti, amikor elsétál arra és akár szabad szemmel is kutathatja a vízalatti élővilágot.